Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - Fehér János: Előszó
3 Előszó A Hidrológiai Közlöny 98. évfolyamának (2018) 2. száma ismét több szakterületről közöl figyelemre méltó cikkeket. A hagyományainkhoz híven Fejér László rovatvezetőnk tollából ismét közlünk egy rövid történelmi pillanatképet - mert valljuk, múlt nélkül nincs jövő - amiben bemutatja a Magyar Hidrológiai Társsaság alapította Bogdánfy Ödön emlékérem alapításának történeti hátterét. Bár az eddigi kutatások nem tudták egyértelműen kideríteni a díj alapításának indokát, ma a díjat a Társaság érdekében végzett szervezőmunka, illetve kiemelkedő szakirodalmi tevékenység elismeréseként adományozza az MHT. Egy szakmai terület - felszíni vizek vízminőségi modellezése, szabályozása - napjainkig tartó fejlődési korszakát mutatja be Somlyódy László akadémikus néhány hónapja megjelent, szakmai pályáját is részben összegző könyve, melyet Könyvismertetés rovatunkban mutatunk be. Ugyanakkor örömmel írom, hogy jelen számunkban - a szerző engedélyével - a Hidrológiai Közlöny közreadja a könyv harmadik fejezetét Vízminőségszabályozás: Fejlődéstörténelem címmel, valamint az ötödik fejezetét - Vízminőségi modellek és a mérnök címmel - melyek önmagukban is értékes tudományos cikket képviselnek, és fontos összegzését adják a vízminőségi modellezés és vízminőségszabályozás fejlődéstörténetének. A most megjelenő két cikket követi majd egy harmadik is, amely a könyv hetedik fejezetből készült cikk Vízminőségi modellek és csapdák címmel. A vízgazdálkodás egyik kiemelkedően fontos területe az árvízvédelem. Nagy László cikkében az árvízvédelem fontos elemeit, a szerkezeti intézkedéseket tekinti át, amelyek elsődlegesen az emberi egészség és biztonság, továbbá az értékes javak és tulajdonok védelmét szolgálják. Kozák Miklós professzor, a BME nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára az építőmérnökök generációját tanította a hidraulika tudománya és vízépítés szakma részleteire. Mostani cikkében a dunaújvárosi vasgyári kikötő építésének tanulságait mutatja be figyelemre méltó pontossággal és alapossággal. Az esettanulmány összegzése a mai döntéshozók, tervezők és kivitelező mérnökök számára is igen tanulságosak és megfontolandók. Kardos Máté Krisztián és Koncsos László a Duna-Ti- sza köze klímaváltozás okozta szárazodását és alternatív vízpótlási megoldások (új hajózó- és öntözőcsatoma-rend- szer kialakítása) hatását vizsgálta saját fejlesztésű modelljükkel és objektív módon mutatják be az egyes változatok előnyeit, hátrányait. A geotermikus energia felhasználása a környezetkímélő megoldások egyik lehetséges útja, amely azonban a használt hévíz visszasajtolását igényli. Kerékgyártó Tamás és szerzőtársai a hódmezővásárhelyi geotermikus rendszer üzemelése során történő ásványkiválást vizsgálta, modellezte és javaslatokat tettek a kiválás mérséklésének módjára. Gyenes István és Szanyi János az ivóvízbázisok védőidomainak tervezésénél alkalmazható mérési módszert mutatnak be, melynek alkalmazásával csökkenthető a vízbázis beruházások kockázata. Karches Tamás áttekintő cikkében bemutatja, hogy a biológiai szennyvíztisztítási fokozatban, fix hordozót alkalmazó fixfilmes rendszerekben anyagforgalmi (biokinetikai) modellt alkalmazva a kaszkádolás miként változtatja az oxigénellátottságot, az iszapszerkezetet és iszaphozamot. Fórum rovatunkban Juhász József professzor, a Magyar Hidrológiai Társaság korábbi elnöke adott visszaemlékező interjút Fejér László rovatvezetőnknek. A két cikluson át elnök Juhász professzor élvezetes, anekdotázó stílusban beszél a Társaságban több évtizeden át végzett munkájáról: a Társaságba való belépéséről, Mosonyi professzor mellett titkárként, majd a Tudományos Bizottság elnökeként miként segítette a területi szervezetek létrejöttét. Felidézi egyes korábbi vándorgyűlések hangulatát, a Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottságában végzett alelnöki, majd társelnöki munkáját, majd mind a Társaság megválasztott elnöke miként kívánta növelni a Társaság elismertségét, rendezettségét (társaság jelvénye, zászlaja, elektronikus adminisztráció, emlékszobrok állítása, köz- társasági elnöki látogatások). Fórum rovatunk céljainak egyike, hogy lehetőséget adjon szakmailag megalapozott egyéni nézetek, vélemények megjelenítésének, a tudományos cikkírás kötöttebb szerkezeti előírásaitól eltérő, szabadabb formában. Nagy István, a KÖTI VÍZIG nyugalmazott igazgatója, több évtizedes tapasztalatai alapján fejti ki álláspontját - rövid történeti kitekintést követően - a magyar árvízvédelem feladatáról, mértékadó árvízszintek meghatározásának hibájáról, az árvízi biztonság kérdéséről, majd végül javaslatot tesz az árvízvédelem javításához szükséges lépések megtételére. Könyvismertetéssel záruljelen lapszámunk. 2018. évi Víz Világnapra jelent meg Somlyódy László akadémikus tollából a Felszíni vizek minősége — Modellezés és szabályozás című könyv. A könyvben a szerző kivételes szakmai pályafutásának összefoglalóját adja, melyben nem csupán áttekinti öt évtizedes tudományos eredményeit, hanem bemutatja azok sorsát is. A könyvet Gayer József, a kötet szerkesztője mutatja be, a jobb megismerés érdekében megadva a könyv részletes tartalomjegyzékét is. Dr. Fehér János címzetes egyetemi tanár a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője
