Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata
Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata 67 (92,35%) lebegőanyaggal csökkentette a természetes befogadó terhelését. A rendszer első, stabilizációs (ülepítő) tavának vizét használtuk fel öntözésre, amely összetételében még alig különbözött a nyers elfolyóvíztől (4. táblázat). Az elfolyóvíz másik két különböző formáját hígítás és/vagy javítóanyag hozzáadásával hoztam létre. Arany (1955) szerint a szikes víz, ha kis szilárd maradékú esetenként javítással alkalmassá tehető öntözésre. Filep (1999) szerint a lúgosán hidrolizáló Na-sókat (Na2CC>3-ot és/vagy NaHCCE-ot) tartalmazó szikes vizek kémiai javítása kalciumot tartalmazó javítóanyag hozzáadásával történhet. A javítóanyag szükséglet számításához az alábbi egyenletet használtam fel (Filep 2010): x = Sze * E (1) ahol x= a javítóanyag mennyisége (mg/1 vagy g/m3), Sze= szódaegyenérték, E= a javítóanyag egyenérték tömege (gipsz esetén 86,1 g). A javítóanyag szükséglet számítását az első esetben a nyers elfolyóvíz (1:3 arányban) Körös vízzel történő hígítása után végeztem el. A hígítás célja a víz összes oldott sótartalmának csökkentése a maximálisan javasolt 500 mg/1 körüli határérték szintjére, míg a hozzáadott gipsz javítóanyag célja a nátrium százalék csökkentése volt. Számításaim szerint a Körös vizével hígított elfolyóvíz esetében a gipsz javítóanyag szükséglet 312 mg/1 volt. Második esetben a javítóanyag hozzáadása előtt nem alkalmaztam vízhígítást, csak a káros nátriumsók hatásának csökkentése érdekében a javítóanyag hozzáadását végeztem el. így a nyers elfolyóvíz esetében a gipsz javítóanyag szükséglet 1196 mg/l-nek adódott. Mindkét javítóanyag szükséglet a gipsz oldhatóságának határa (2 g/1) alatt volt. A három különböző módon kezelt elfolyóvíz pH értékei, magnézium és klorid tartalma közti különbségek elhanyagolhatóak voltak (4. táblázat), mivel azok a két eredeti vízben is hasonló értékekkel rendelkeztek. A vizek fajlagos elektromos vezetőképessége megemelkedett a nyers elfolyóvíz és a hígított elfolyóvíz gipsszel történő javítása után, a kalcium és szulfát koncentrációk növekedése miatt, ami értelemszerűen a gipsz hozzáadásának köszönhető. Csökkent a fajlagos elektromos vezetőképesség a hígí- tott+gipszezett elfolyóvízben a Körös hígító hatásának érvényesülése miatt. A kezelt elfolyóvíz öntözővízként való minősítése Filep (1999) kategória rendszere szerint a tóból származó elfolyóvíz ugyanabba a kategóriába került, mint a nyers elfolyóvíz (IV. öntözésre nem használható és nem javítható"). A hígított+gipszezett elfolyóvíz a II.c csoportba került, amely szerint „ nem szikes talajok öntözésére csak hígítás és/vagy kémiai javítás után alkalmas ” A gip- szezett elfolyóvíz a III:c. csoportba került: „javítás után is csak egyes talajok öntözésére alkalmas A MI-10-172/9- 1990 sz. műszaki irányelv szerint a tóból származó elfolyóvíz nem megfelelő minőségű víz öntözésre. A hígított+gipszezett EC, összes oldott anyag és összes foszfor tartalma alapján tűrhető kategóriába esik és nem megfelelő öntözésre Na% és HCO3' tartalma alapján. A gipszezett elfolyóvíznek tűrhető a vízminősége az összes foszfor tartalma és a SÁR értéke alapján és nem megfelelő a vízminősége EC, összes oldott anyag, hidrogén-karbonát, szulfát tartalma és Na% értéke alapján. A műszaki irányelv határértékei szerint kizárólag a Körös víz használható fel öntözésre minden paramétere alapján. A 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet szerint a tóból származó elfolyóvíz azonos csoportba került a nyers elfolyóvízzel (g2: „szikes talajok esetén feltételesen használható, ha talajjavítást nem végeznek"). A hígított+gipszezett elfolyóvíz és a gipszezett elfolyóvíz a vízjavítás ellenére az gi: „szikes talajon használható, ha talajjavítást nem végeznek” csoportba került. A rendelet szerint tehát nyers elfolyóvíz, a tóból származó elfolyóvíz és a gipszezett elfolyóvíz is a gi kategóriába került. 4. táblázat. A kezelt elfolyó vizek jellemzői Table 4. Chemical characteristics of the treated effluent waters Kémiai paraméterek Ülepítő tóból származó elfolyóvíz Gipszezett elfolyóvíz Hígított +gipszezett elfolyóvíz átlag+szórás átlag+szórás átlag+szórás pH 7,77±0,12 7,71+0,12 7,70+0,15 Fajl.elektromos vez.kép. (pS/cm) 1180,00±125,30 1905,00+125,30 1033,75+208,33 m-lúgosság 13,77+1,70 14,65+1,70 8,23+0,98 Hidrogén-karbonát (mg/1) 838,67+103,32 894,00+103,32 502,00+59,51 Ammónium-N (mg/1) 20,40±4,16 23,45+4,16 10,39+1,39 Nitrát-N (mg/1) 0,03+0,47+ Nitrit-N (mg/1) 0,02±0,00 0,13+0,00 0,13+0,15 Összes szervetlen N (mg/1) 20,45±4,15 23,58+4,15 10,60+1,44 Összes szerves N (mg/1) 5,86+3,52 4,98+3,52 2,51+1,70 Összes N (mg/1) 26,30+3,04 28,55+3,04 13,10+2,53 Ortofoszfát-P (mg/1) 1,72±0,12 2,55+0,12 1,38+0,61 Összes P (mg/1) 2,18±0,13 2,67+0,13 1,53+0,68 Klorid (mg/1) 29,90±0,50 33,15+0,50 27,15+2,22 Szulfát (mg/1) 32,65±2,19 448,75+2,19 164,18+103,00 Ca (mg/1) 23,23+1,35 187,50+1,35 90,83+31,11 Mg (mg/1) 10,08±0,86 11,02+0,86 10,69+1,05 Na (mg/1) 249,00+47,16 266,75+47,16 131,25+12,84 K (mg/1) 6,08+0,75 6,61+0,75 5,43+0,35 Származtatott paraméterek átlag+szórás átlag+szórás átlag+szórás Nátrium %a 83,14+1,93 53,26+3,67 51,4+2,8 SARb 10,91+1,41 5,25+0,47 3,53+0,16 Szódaegyenérték' 11,76+1,04 4,4+1,54 2,82+0,51 Magnézium %d 41,69+0,88 9,31+1,19 17,16+2,07 Összes oldott sótartalom (mg/l)e 755,2+46,3 1219,2+59,44 661,6+66,66 HC03-/Ca arány (mgeé/l)f 11,95+1,24 1,69+0,29 1,94+0,27 Effektiv Ca+Mg konc.8-1,45+0,31 6,59+1,46 3,35+0,7 Effektiv Na%h 113,22+2,21 64,26+5,33 63,21+4,2 Effektiv SAR16,85+1,02 4,6+0,38
