Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata
65 Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata szorpciós arány (3. táblázat). A vizsgált vizek szódaegyen- értékében mutatkozó különbség ugyancsak az elfolyóvíz magas hidrogén-karbonát tartalmának köszönhető (3. táblázat). A hidrogén-karbonát tartalom alapján számítható a maradék nátrium-karbonát tartalom (Bohn és társai 1985), vagy más néven szódaegyenérték (sze) (Filep 1995). A mutatóval a bikarbónát-veszély jelezhető előre, az ilyen vizekből kicsapódó kalcium-karbonát csökkenti az oldott kalcium koncentrációját, növeli a SÁR értéket és ezáltal a talaj kicserélhető nátrium tartalmát, javasolt értéke az öntözővízben <1,25 (Bőim és társai 1985; Filep 1999). Az elfolyóvízben mért szódaegyenérték a határérték több mint tízszerese. Minél nagyobb a HCCb'/Ca arány, annál kevesebb Ca-ion marad oldatban, csökken az effektiv Ca2+ mennyisége (Filep 1999). Az effektiv Ca+Mg koncentrációhoz hasonlóan, az elfolyóvízben nincs effektiv Ca2+ koncentráció. A Mg% a magnézium-veszély kifejezésére szolgál, 50% alatt javasolt a víz öntözéses felhasználása (Filep 1995, Spectrum 2003, Al-Shammiri és társai 2005, Nnadi 2015). A javasolt határértéket nem éri el egyik vizsgált víz Mg% értéke sem. A Körös víz összes oldott sótartalma szignifikánsan különbözött a vizsgált évektől függően, az elfolyóvíz esetében a különböző években mért összes oldott sótartalomban nem volt különbség (3. táblázat). Filep (1999) szerint, ha a víz sókoncentrációja kisebb, mint 500 mg/1, általában bármelyik talajon alkalmazható a szikesedés kockázata nélkül. Jó szerkezetű vályog talajon vagy laza homoktalajon 800-1000 mg/1 koncentrációjú víz alkalmazása is megengedhető, ha a talajvíz mélyen van, mivel ilyen területen a légköri csapadék kilúgozó hatása képes megakadályozni a sófelhalmozódást. A kísérletben felhasznált Körös víz és az elfolyóvíz öntözővízként való minősítése A Körös víz Filep osztályozási rendszere szerint (Filep 1999) a kifogástalan ” vízminőségű csoportba (I.), azon belül a ,jó minőségű öntözővíz" (I.a.) kategóriába tartozik (7. ábra), mivel összes oldott sótartalma nem haladja meg az 500 mg/1 határértéket. A SÁR értéke nagyobb, mint 1, ezért a ,,kiváló minőségű öntözővíz” kategóriába nem kerülhetett. Az ilyen típusú öntözővizek valamennyi talajon feltétel nélkül használhatóak. A nyers elfolyóvíz azöntözésre nem használható és nem javítható” víz csoportjába (IV.) került ugyanebben a minősítő rendszerben. Az EC értéke alapján a II. („csak egyes talajok öntözésére alkalmas, de javítás után minden esetben használható öntözővizek") illetve III. („ javítás után is csak egyes talajok öntözésére használható") csoportokba is kerülhetett volna, azonban a nátriumszázalék magas értéke miatt (87%) öntözésre nem alkalmas minősítést kapott. A 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet szerint a Körös víz az l.a. „minden esetben használható” csoportba tartozik. Kationok szerint kalciumos-nátriumos, anionok szerint karbonát-hidrogén-karbonátos összetételű. A csoport kritériumai a vízminőségre vonatkozva: összes lúgosság és összes anion hányadosa nagyobb, mint 0,5 (m-lúgos- ság/szum.anion=0,66), a fajlagos elektromos vezetőképessége <0,625 mS/cm, SÁR értéke kisebb, mint 1,5. A Körös víz valamennyinek megfelel (2. és 3. táblázat). A nyers elfolyóvíz a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet szerint az g2. „ szikes talajok esetén feltételesen használható, ha talajjavítást nem végeznek ” (utolsóként leírt) csoportba tartozik. Kationok szerint nátriumos, anionok szerint karbonát- hidrogénkarbonátos összetételű. A csoport kritériumai a vízminőségre vonatkozva: összes lúgosság és összes anion hányadosa nagyobb, mint 0,5 (m-lúgosság/szum.an- ion=0,905), SÁR értéke> 10,7, a fajlagos elektromos vezetőképesség határérték ebben a csoportban nincs definiálva. °'5 0l7/° ''A --0 * *1,3 *> EC (mS/cm) £ Kőrös viz £ Tóból származó elfolyóvíz 0 Hígítolt+gipszezelt elfolyóvíz ^ Nyers elfolyóvíz ^ Gipszezett elfolyóvíz 1. ábra. A kísérletben felhasznált öntözővizek osztályozása Filep (1999) minősítő rendszere szerint Figure 1 .Classification of the applied irrigation waters according to Filep (1999) Az USD A öntözővíz minősítése szerint (Richards 1954), a Körös víz a „ C2-S1 csoportba” tartozik (2. ábra). A C2 típusú víz közepes sótartalmú víz, amely akkor használható fel öntözésre, ha mérsékelt kilúgozás előfordul, mérsékelten sótűrő növények öntözhetőek vele, különleges kezelés nélkül. Az SÍ típusú víz alacsony nátrium tartalmú víz, a kicserélhető nátrium tartalom felhalmozódásának kis veszélyével, majdnem az összes talajon felhasználható öntözésre. A fentiek szerint a Körös víz majdnem a legjobb vízminőség kategóriába tartozik, azonban a minősítés az öntözendő talaj megfelelő drénviszonyait irányozza elő. Az amerikai minősítő rendszer szerint a nyers elfolyóvíz a „C3-S3 csoportba" tartozik. A C3 típusú víz magas sótartalmú víz és nem használható olyan talajokon, amelyek rossz drénviszonyokkal rendelkeznek. Sótűrő növények öntözhetőek vele. A S3 típusú víz magas nátrium tartalmú víz, a kicserélhető Na káros szintre emelkedhet, ezért speciális talajkezelést igényel az ilyen minőségű víz használata. A talajnak jó drénviszonyokkal kell rendelkeznie és megfelelő kilúgozás megléte szükséges. Szerves anyag hozzáadását igényelheti, vagy kémiai javítóanyagok lehetnek szükségesek a kicserélhető Na helyettesítésére. Gipszben gazdag talajokban a kicserélhető Na kevésbé emelkedik káros szintre az ilyen típusú vizek felhasználása során (Richards 1954).
