Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata

62 fel. A mintavételek az öntözési idény alatt, havi gyakoriság­gal történtek (valamennyi elemzéshez felhasznált víz minta­vétele a MI-10-172/9-1990 sz. műszaki irányelv előírása szerint április 15. és szeptember 30. közötti időszakban va­lósult meg). Összesen 33 vízminta eredményét használtam fel az elemzésekhez. Laboratóriumi analízis A vízvizsgálatok a NAIK ÖVKI Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratóriumában történtek. Minden kémiai paraméter analízise a vonatkozó magyar szabvány szerinti akkreditált méréssel történt vagy akkreditált mérés eredményéből számolt (7. táblázat). Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. 1. táblázat. A vízvizsgálati módszerek és az alkalmazott szabványok összefoglalása _______Table 1. Summary of the water analytical methods and standards________ Vizsgált paraméter A vizsgálat típusa A vizsgálati módszer Műszer pH potenciometria MSZENISO 10523:2012 INOLAB pH Level 2P Faji. elekt. vez.kép. (EC) (pS/cm) konduktometria MSZEN 27888:1998 INOLAB Cond Level 2P m-lúgosság acidimetria MSZ ISO 9963-1:1998 Hidrogén-karbonát (mg/1) számítás MSZ ISO 9963-1:1998 szabvány szerint számítással Ammónium-N (mg/1) FIA spektrofotometria MSZENISO 11732:2005 LACHAT QC 8500 Nitrát-N (mg/1) FIA spektrofotometria MSZENISO 13395:1999 LACHAT QC 8500 Nitrit-N (mg/1) FIA spektrofotometria MSZENISO 13395:1999 LACHAT QC 8500 Összes szervetlen N (mg/1) számítás MSZ 12750-20:1972 (visszavont szab­vány) 2.2 szakasz szabvány szerint számítással Összes szerves N (mg/1) számítás MSZ 12750-20:1972 (visszavont szab­vány) 2.2 szakasz szabvány szerint számítással Összes N (mg/1) spektrofotometria MSZEN ISO 11905-1:2000 LANGE Ganimede N Ortofoszfát-P (mg/1) FIA spektrofotometria MSZ EN ISO 15681-1:2005 LACHAT QC 8500 Összes P (mg/1) spektrofotometria MSZ EN 1189:1998 (visszavont szab­vány) LANGE Ganimede P Klorid (mg/1) argentometria MSZ 1484-15:2009 EVOLUTION 300 Szulfát (mg/1) spektrofotometria MSZ 12750-16:1988 EVOLUTION 300 Ca (mg/1) AAS-láng MSZ 1484-3:2006 Thermo SOLAAR M6 Mg (mg/1) AAS-láng MSZ 1484-3:2006 Thermo SOLAAR M6 Na (mg/1) AAS-láng MSZ 1484-3:2006 Thermo SOLAAR M6 K (mg/1) AAS-láng MSZ 1484-3:2006 Thermo SOLAAR M6 Statisztikai elemzések A legtöbb paraméter esetén a Körös és az elfolyóvíz minőségének évek közötti különbségének értékeléséhez (2. és 3. táblázat) független mintás T-próbát (T-test, Inde­pendent Samples) alkalmaztam. Szórásegyezés hiányában az elfolyóvíz ammónium-N, összes szervetlen-N és nát­rium tartalom esetén, míg Körös víz esetén összes szerves N, ortofoszfát-P, összes-N esetén nem-paraméteres, füg­getlen mintás teszt (Non-Parametric, Independent Samples) alkalmazásával készült el az értékelés. A Körös és a nyers elfolyóvíz paraméterei közti különbségek érté­kelése független mintás T-próbával (T-Test, Independent Samples) történt normalitás és szórásegyezés megléte ese­tén (fajlagos elektromos vezetőképesség, hidrogén-karbo­nát, összes szerves N, klorid, szulfát kalcium, magnézium, nátrium, kálium). Amennyiben a T-próba feltételei nem teljesültek, nem-paraméteres, 2 független mintás tesztet (Non-Parametric, 2 Independent Samples) alkalmaztam (pH, m-lúgosság, ammónium-N, nitrát-N, összes szervet­len nitrogén, összes nitrogén, összes foszfor, nátrium%, SÁR, Sze, HC03/Ca arány, effektiv Ca+Mg koncentrá­ció). Öntözővíz minősítő rendszerek Az öntözésre szánt vizek minősítését először a Filep György által javasolt osztályozási rendszer szerint végez­tem el (Filep 1999), amely hazai és külföldi szakirodalom alapján javasolt határértékek (víz sókoncentrációja, Na% és SÁR értéke) közötti összefüggések alapján készült el. A vizek öntözésre való alkalmasságát értékeltem valamennyi paraméter szerint, amelyekre a MI-10-172/9-1990 sz. mű­szaki irányelv egzakt határértékeket határozott meg (kivé­tel a vizek ásványi olaj tartalma, szulfíd tartalma és összes keménysége). Az irányelv paraméterenként, öntözésre való megfelelésük alapján megfelelő, tűrhető és nem meg­felelő minősítést rendel az értékekhez. A 90/2008. (VII. 18.) számú, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló FVM rendelet 2. mellékletének 2. táblá­zata szerint meghatároztam a vizek öntözésre való felhasz­nálhatóságát és mindegyiket besoroltam a rendeletben ta­lálható tíz csoport valamelyikébe. Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által ki­adott, az USA Szikesedési Laboratóriumának munkatársai által írt, a szikes talajok kezeléséről és javításáról szóló ké­zikönyv ötödik fejezete az öntözővíz minőségének legfon­tosabb szempontjait tárgyalja (USDA Handbook 60), (Ri­chards 1954). A rendszer alapján meghatározható az öntö­zésre való alkalmasság a víz sótartalmának és nátrium tar­talmának értékelése alapján. Az Élelmezésügyi és Mező- gazdasági Világszervezet (FAO) mezőgazdasági útmuta­tója (Water quality for agriculture, FAO Irrigation and Drainage Paper 29 Rev.l) szerint szikesség, beszivárgásra ható tényezők, elem toxicitás és egyéb speciális hatások értékelését végeztem el az öntözővíz minőségének megíté­lése érdekében (Ayers és Westcot 1989). EREDMÉNYEK A Körös víz és az elfolyóvíz kémiai jellemzői A Körös és az elfolyóvíz pFI értéke nem különbözik szignifikánsan (sig. p=0,295). A pH értékek a kísérlet első két évének összes vízminta eredménye alapján a Körösnél 7,49-8,02 közt, az elfolyóvíznél 7,21-7,96 közt változtak. Ayers és Westcot (1989) szerint az öntözővíz normál pH értéke 6,5-8,4 közötti, melynek alapján mindkét víz a nor­mál tartományon belül maradt (7. táblázat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom