Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKOSZTÁLYI BESZÁMOLÓ - Bíró Péter és Tóth Viktor: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya 2014-2017. közötti tevékenységéről
110 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám érkező víz tápelem összetétel változásával (nitro- gén/foszfor arány növekedésével) magyarázott. A kutató rámutatott, hogy a tisztuló vízben megsokszorozódik az üledék felszínére érő fény mennyisége, így a bevonatlakó algák elszaporodása, illetve az üledék felszínéről felszakadozó barna színű algagyepek megszokott látvány lehet az elkövetkező években. A balatoni busaállomány történetéről, genetikájáról, szaporodásáról és ökológiai szerepéről tartott érdekfeszítő előadást Vitái Zoltán, a BLI kutatója. Az 1972-es betelepítése óta a busa nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert nem szűri ki a fitoplanktont a Balaton vizéből, hiszen a tóban az jellemzően zooplanktonnal táplálkozik. A kutató kiemelte, hogy a telepítés 1983-as beszüntetését követően a pettyes és a fehér busa állományai nagy biomasszát értek el, és mind a mai napig jelentős mennyiségben találhatóak meg a tóban, így akár a tó teljes halbiomasszájának 1/3-át is kitehetik a fajok egye- dei. A tóban a busák külső utánpótlásra szorulnak (a déli parton található halastavakból?), hiszen a busák szaporodása majdnem teljesen kizárható, amit a halakon végzett nagyszámú genetikai vizsgálatok is alátámasztanak. A Limnológiai Intézet munkatársa, Takács Péter bemutatta a legmodernebb molekuláris (genetikai) módszerek használatát a természetvédelemben egy bennszülött Kárpát-medencei (így balatoni) halfaj, a lápi póc példáján. Kiemelte a természetvédelmi célú genetikai vizsgálatok szükségességét ahhoz, hogy a veszélyeztetett fajokat megvédhessük még azelőtt, hogy ténylegesen az eltűnés szélére sodródnának. A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztály, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) és az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete 2018. március 21-én az MTA Veszprémi Területi Bizottság székházában, a Víz Világnapja alkalmából a tihanyi fiatal munkatársak mutatták be a kutatásaik legfrissebb eredményeit. A programot Tóth Viktor, az MHT Limnológiai szakosztályának titkára vezette, s meghallgatták Vitái Zoltán, az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet tudományos munkatársának előadását a biológiai inváziókat legjelentősebb ökológiai problémáiról az ,Jdegenhonos halfajok Magyarországon (történeti áttekintés és recens elterjedés mintázatok)'’'’ előadásban. Az előadásban történeti áttekintést kapott a hallgatóság az idegenhonos halfajok magyarországi térnyeréséről, illetve az előadó bemutatta a halállomány felméréseik eredményeinek térinformatikai elemzésén keresztül országos és balatoni vízgyűjtő szintjén is egyes (többek között invazív) halfajok elterjedés mintázatait. Boross Nóra, az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet tudományos segédmunkatársa számolt be az 50 éve betelepült folyami géb állományainak nagyfokú szíjga- landféreg fertőzöttségéről a „Szíjgalandféreg fertőzés a folyami géb (Neogobius fluviatilis) balatoni állományában” előadásában. A kutató az előadásában bemutatta a balatoni gébek fertőzöttségének mértékét (2017-ben az állomány 26%), illetve értelmezte a fertőzöttség területi és szezonális mintázatát, dinamikáját, illetve a hatását a halak kondíciójára és ivarszerv tömegére. Tóth Mónika, az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet tudományos munkatársa a „Tótörténeti kutatások árvaszúnyog-maradványok alapján” előadásában beszámolt arról hogyan használják a kutatók az árvaszúnyogokat a tavi környezet múltbeli változásainak jelzésére, valamint a múltbeli klimatikus változások mennyiségi becslésére. Az előadó bemutatta, hogy ezek az apró rovarok milyen jelentős mértékben járulhatnak hozzá a tótörténeti kutatásokhoz. Tugyi Nóra, az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet tudományos segédmunkatársa beszámolt a baktériumok szerepéről az édesvízi tavakban a „Bakterioplankton szerepe a víztestekben” címmel. Megtudhattuk, hogy az algák mellett a vízben lebegő baktériumoknak is fontos szerepe van a vizek élővilágában. Szerepük elsősorban a szénkörforgalomban nyilvánul meg, amely során szerves szenet hasznosítanak és maguk is adnak hozzá a vízi rendszerhez. RÉSZVÉTEL A TÁRSASÁGI ÉLETBEN A Szakosztály részt vesz és előadókat biztosít központi nagyrendezvényeken, vándorgyűléseken. Közös rendezvényeket szerveztünk az MHT helyi szervezeteivel, Nemzeti Parkokkal, illetve az MTA tudományos bizottságaival. Munkabizottság A Szakosztály képviselete a Magyar Hidrológiai Társaság bizottságaiban és vezetőségében biztosított: Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíj Bizottság (Acs Éva). Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága (Máté Ferenc). Elnökség (Kis Keve Tihamér), Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottsága (Bíró Péter), Kitüntetések Bizottsága (Dévai György). A Lászlójfy Woldemár diplomamunka pályázat bíráló bizottság munkájában a pályamunkák bírálatával rendszeresen részt veszünk. Köszönet illeti mindannyi ukat azért, hogy a Szakosztály érdekvédelmét ellátták a Társaság különböző testületéiben. Nemzetközi kapcsolatok Padisák Judit SIL alelnöke volt 2007-2013 között, Istvánovics Vera a SIL Magyar Nemzeti képviselője (2010-től). Névleg képviseljük (Zsuga Katalin, Bíró Péter) a magyar hidrobiológiát a EFFS-ben, anyagiak híján egyelőre levelezés és információ csere szintjén. A Szakosztály tagjai számos nemzetközi szervezetben, szerkesztőbizottságban fejtenek ki aktív munkát. Ifjúságpolitika Fontos feladatunk a szakmai utánpótlás nevelése, számukra szakmai fórumok, pályázati lehetőségek biztosítása. A Szakosztály tagsága folyamatosan fiatalodik. Rendezvényeinken sok az egyetemista, főiskolás résztvevő, zömmel előadóként (Ph.D.). Az ifjúsági pályázatokon való részvétel, szakdolgozatok bírálata évről-évre növekvő feladatot adnak. Az „ifjodás” különösen a Hidrobioló- gus Napok résztvevőin látszik. Sajnos, a csökkenő részvétel fő oka, hogy az egyetemeinken a Hidrológiai Közlönyben megjelent dolgozatokat alul értékelik. Oktatás A Szakosztály önálló oktatói tevékenységet nem végez ugyan, de tagjai szerteágazóan érintettek a felsőfokú oktatásban, a graduális és posztgraduális képzésben. Kutatóink és oktatóink aktív részvétele az oktatásban
