Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - Fehér János: Előszó
Előszó 2018 első negyedévének kiemelkedő vízügyi eseménye volt a március 18-23. között Brazília fővárosában, Brazíliavárosban megrendezett 8. Víz Világfórum. A Világfórum megnyitó plenáris ülésén felszólalt A der János, Magyarország köztársasági elnöke, aki az ENSZ és i Világbank Csoport által összehívott Vízügyi Elnöki Testület (VET) tagjaként, a VET által elkészített zárójelentés bemutatója alkalmából beszélt a zárójelentés fő üzeneteiről. Első cikként — a Köztársasági Elnöki Hivatal hozzájárulásával — közöljük a beszéd teljes szövegét, valamint a cikk végén megadjuk a Minden csepp számít: Vízügyi cselekvési program című VET zárójelentés magyar nyelvű hivatalos szövegének internetes elérhetőségét is. A köztársasági elnöki beszédet követően a mostani lapszám — követve a 96. évf. 1. száma óta kialakított struktúrát— négy fő részből áll: Történelemi pillanatkép, Szakcikkek, Fórum és Könyvismertetés. Fejér László rovatvezetőnk ismét jelentkezik egy rövid történelmi pillanatképpel, amiben ismerteti Vedres Istvánnak, a reformkor kiváló mérnökének a Duna-Tisza csatorna megvalósítására készült tervét tartalmazó könyve fordulatos történetét. A könyv sorsán keresztül bepillantást kaphatunk a magyar vízgazdálkodás történetének egy kicsi, de érdekes fejezetébe. A jelenkori vízgazdálkodás több területét érintő tudományos cikkeket közlünk a Szakcikkek részben. Elsőként örömmel jelentetjük meg, a 90-es éveiben is még mindig aktív Kozák Miklós műszaki egyetemi professzor cikkét, amelyben sok évtizedes szakmai tapasztalata alapján ad áttekintést a vízlépcsők üzembe helyezése után megfigyelt rendellenességekről, azok kiváltó okairól, elhárításuk lehetőségeiről és a levont tanulságokról. A második ciki. szerzője, Szigyártó Zoltán címzetes egyetemi tanár, a VITUKI volt osztályvezető tudományos tanácsadója, napjaink egyik fontos árvízvédekezési stratégiai kérdéséről értekezik, nevezetesen, hogyan lehet a vízszinttartással működő árvízi szükségtározó-rendszer üzemeltetését tudományosan megalapozottan és helyesen megvalósítani. Míg 2018 januárja az elmúlt évtizedek egyek legmelegebb átlagos hőmérsékletű januárjának bizonyult, addig a február több, szélsőségesen hideg nappali maximum és éjszakai minimum rekordot hozott. Befagyott a Balaton és jégzajlás kezdődött a folyókon. Ebben a témakörben íródott Liptay Zoltán cikke arról, hogyan lehet a jégmegjelenést előre jelezni a súlyozott középhőmérsékletek elve alapján a Duna hazai szakaszára. Farkas-Karay Gyöngyi és társai egy fejlett numerikus számítási eljárást mutatnak be a nemlineáris áramlás próbaszivattyúzásokban jelentkező hatásának vizsgálatára. Tapasztalataik alapján megállapítják, hogy a nemlineáris áramlás igen jelentősen befolyásolhatja a felszín alatti vizek vizsgálatára a gyakorlatban alkalmazott próbaszivaty- tyúzások adatait, és ennek figyelmen kívül hagyása a valóságtól eltérő vízadó-paraméterek megállapítására vezethet. Sz inét ár Márton Miklós és társai korszerű módszer alkalmazásával vizsgálták a változó klimatikus viszonyok hatásait a vízháztartási mérlegre a Bácsbokodi-Kígyós vízgyűjtőjének példáján. Megállapították, hogy a prognosztizált növekvő hőmérséklet és csökkenő csapadékértékek mellett, a területi párolgás értékében a század végéig körülbelül 4,5%-os növekedés, míg a felszíni lefolyás esetében számottevő (-40%) csökkenés várható. Kun Agnes egy szarvasi intenzív halnevelő telepről elfolyó víz alkalmasságát vizsgálata abból a szempontból, hogy miként lehet alkalmas mezőgazdasági öntözési célra. A hidrobiológiával foglalkozó cikkeket általában a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutató- központ Balatoni Limnológiai Intézete és az MTA Veszprémi Területi Bizottsága által évente megrendezésre kerülő Hidrobiológus Napok rendezvény különszámaként szoktuk közölni. Csatári Bianka és társai cikke, amely szikes tavaink nitrogénforgalmában feltételezhetően szerepet játszó planktonikus baktériumokkal foglalkozik. A cikk sajnálatos félreértés miatt kimaradt az előző évi különszám- ból, így most közöljük. Vizsgálataik alapján megállapították, hogy a Zab-szék és Sós-ér vizében a kemolitotróf nitrifikáló baktériumok mennyisége csekély. Vélhetőleg a szikes tavak vizének nagy nátrium tártál ma gátló hatással van ezekre a szervezetekre. Tenyésztéses vizsgálatuk során döntő többségben a Bacillus és rokon nemzetségekhez tartozó törzseket sikerült izolálnunk, annak ellenére, hogy tízféle táptalajt is felhasználtak. Fórum rovatunk két anyagot is tartalmaz. Elsőként a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság Vízellátási és Csatornázási Bizottságának ajánlását közöljük. A Bizottság 2017 decemberében előadóülésen foglalkozott az Ivóvízminőség-javító Program megvalósulásának tapasztalataival. Az elhangzott előadások, valamint az azt követő megbeszélés alapján a Bizottság kilenc pontba foglalta ajánlásait az Ivóvízminőség-ja- vító Programmal kapcsolatban. A hidrológiai kutatás és oktatás néhai kiemelkedő tudósáról közöl „egy abszolút szubjektív megemlékezést” a másik Fórum cikk. Szöllösi-Nagy András egyetemi tanár, lapunk szerkesztőbizottságának elnöke személyes hangvételű írásával emlékezik meg Zsuffa István professzorról, emlékképeket idézve személyes kapcsolatukról, a szakmatörténet egyes pillanatairól, amellyel érzékelteti Zsuffa professzor kiemelkedő szakmai eredményeit és oktatói elkötelezettségeit. Végül két könyvet ismertetünk a mostani számban. Konecsny Károly, lapunk szakszerkesztője írt recenziót Nagy László: Gátszakadások a Kárpát-medencében.
