Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Megyes Melinda, Aszalós Júlia Margit, Móga János, Márialigeti Károly, Borsodi Andrea: A Máramarosi- medence sós tavainak baktériumközösségei

57 A Máramarosi-medence sós tavainak baktériumközösségei Megyes Melinda*, Aszalós Júlia Margit*, Móga János**, Márialigeti Károly*, Borsodi Andrea* * ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék, Pázmány Péter sétány 1/c, 1117 Budapest ** ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természetföldrajzi Tanszék, Pázmány Péter sétány 1/c, 1117 Budapest Kivonat Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul a szárazföldi sós környezetek mikrobiótájának megismerésére annak érdekében, hogy megérthessük az ún. sótűrő és sókedvelő mikroorganizmusoknak ezekben a különleges ökoszisztémákban betöltött szerepét. A kárpátaljai Aknaszlatinán (Ukrajna) és Aknasugatagon (Románia) a felszínhez közeli sótömzs oldódásával keletkezett dolinák vízzel való telítődése számos sós tó képződését eredményezte. Az Erdélyi-medencében található sóvidékekkel ellentétben, a Máramarosi- medence sókarsztja kevésbé tanulmányozott. Az általunk vizsgált aknasugatagi és aknaszlatinai tavakban a sókoncentráció 0,4 és 253 ppt között változik. Tenyésztéses és molekuláris ujjlenyomat módszereket alkalmaztunk a sóbányák helyén található tavakból gyűjtött víz- és üledékminták baktériumközösségének feltárására és összehasonlítására. A molekuláris ujjlenyomat mintázatok alap­ján a minták között területi elkülönülést és a tavak szalinitása szerinti csoportosulást egyaránt kimutatható volt. A tengervizes tápta­lajról nyert közel 200 izolátum az Actinobacteria, a Bacteroidetes, a Firmicutes és a Proteobacteria törzsekbe tartozó, eltérő NaCl- toleranciával jellemezhető fajok képviselőinek bizonyult, melyek jól mutatják a változatos sókoncentrációjú élőhelyekhez való alkalmazkodást. Kulcsszavak Sós tavak, sókarszt, sóbánya, baktériumközösség, DGGE. Halophilic bacterial communities inhabiting salt lakes in the Maramures Basin Abstract Terrestrial saline environments have received a lot of attention recently to understand the role of halotolerant and halophilic micro­organisms in these exceptional ecosystems. The constant dissolution of salt body led to the forming of different types of dolines in Solotvyno (Ukraine) and Ocna Sugatag (Romania). As time passed, these dropout dolines filled up with water and eventually be­came salt lakes. Unlike the noted saline lakes located in the so-called Salt-Region of Transylvanian Basin in Romania, the saltkarsts of Maramures Basin are poorly studied. The studied lakes located in Solotvyno and Ocna $ugatag are characterized by a salinity gradient between 2 ppt and 253 ppt. Culture-dependent and molecular fingerprints methods were applied to reveal and compare the unknown bacterial communities of water and sediment samples collected from former salt mines. Molecular fingerprints from the two sites are separated according to territorial basis and salinity of the lakes. Nearly 200 strains were isolated from Sea Water medi­um and identified as representatives of various genera of phyla Actinobacteria, Bacteroidetes, Firmicutes and Proteobacteria. The isolates characterized by different degrees of salt tolerance reflect their adaptation to wide range of salt concentrations. Keywords saline lakes, salt karst, salt mine, bacterial community, DGGE. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS Az egymástól 20 km-re található, az ukrán-román határ két oldalán fekvő Aknaszlatina és Aknasugatag több évszázados múltra tekinthet vissza a sóbányászatban. A települések alatt több kilométer hosszú, több száz méter vastag sótömzsök rejlenek, melyek a miocén kori óceán elpárolgásával keletkeztek. Az erre települt bányák beful- ladását, majd végső bezárását a folyamatosan betörő felszíni vizek okozták. A bányák helyén a kioldódó sótest feletti talaj Szökkenésével napjainkban is dolinák és sós tavak keletkeznek. A képződési folyamatok általában évszázadok alatt játszódnak le, azonban az emberi tevé­kenység ezt az időt akár hetekre, napokra is lerövidítheti (Móga és társai 2015). A máramarosi- medenceihez hasonló, romániai sókarsztokon kialakult sós tavak baktériumközösségeiről már viszonylag széleskörű ismeretekkel rendelkezünk korábbi tenyésztéses és molekuláris biológiai módszerek­kel végzett vizsgálatok alapján (Borsodi és társai 2010 és 2013, Crognale és társai 2013, Carpa és társai 2014, Máthé és társai 2014, Andrei és társai 2015). A prokarióta közösség Archaea (Enache és társai 2008, Borsodi és társai 2013, Máthé és társai 2014, Baricz és társai 2014 és 2015) és planktonikus (Keresztes és társai 2012, Somogyi és társai 2014) csoportjainak diverzitása is feltárt egyes tavak esetében. Jelen kutatás célja a Máramarosi-medencében találha­tó sókarsztokon képződött, eltérő szalinitású, korú, mére­tű és felhasználású tavakban élő és ez idáig még nem vizsgált baktériumközösségek taxonómiai diverzitásának a megismerése volt. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK A mintavételre 2016 júliusában került sor. Az aknaszlatinai sókarsztról összesen 11 (1-11), Aknasugatagon 9 (12a-17) különböző helyszínről szár­maztak a víz- és üledékminták (7. ábra). A mintavételi helyek kijelölésekor a minél inkább eltérő vizes élőhe­lyek kiválasztására törekedtünk. A mintázott helyek kö­zött található hiperszalinikus fürdő (10), eltérő méretű (pl. 6, 11), korú (pl. 4, 10), hasznosítású (pl. 6, 10, 14) tó, a sórétegtől agyagos borítással elzárt pocsolya (pl. 7, 8, 9), valamint összehasonlításképp egy sós patak (17). A tavak főbb fizikai és kémiai tulajdonságait az 1. táblázat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom