Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Lippai Anett, Kari András, Reskóné Nagy Mária: A Legionella baktériumok jelenléte, előfordulása épített vizes környezetben
44 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám tenek maguknak védelmet, ami a többi mikroorganizmussal szemben komoly túlélési előnnyel jár (Abdel-Nour és társai 2013, Kiss és társai 2014). Jelenlétük épített vizes környezetekben is gyakran szabadon élő egysejtűekhez (Protozoa) kötött (Kwaik és társai 1998). A gazdaszervezettel való parazitizmust a patogén Legionella pneumophila esetében is igazolták. A Legionella baktériumok a nedves, melegebb, 20-50 °C közötti környezetet kedvelik. Optimális növekedésük 20-45 °C közötti hőmérsékleten van, 20 °C alatt és 45-50 °C között nem szaporodnak, de nem is pusztulnak el. Biztos pusztulást csak a 60 °C feletti vízhőmérséklet eredményez (Barna és társai 2017). Az ember alkotta mesterséges környezetek (nagy épületek hálózati melegvízrendszere, hűtőtornyok, közfürdők, szökőkutak stb.) különösen, ha az egyes rendszerekben az optimális hőmérséklet mellett pangó vízterek alakulnak ki, kedveznek a baktériumok megtelepedésének. A nedves hűtőtornyok azáltal, hogy a hűtendő víz egy részét nyitott körülmények között párologtatják, állandó interakcióban állnak a külső környezettel. A víz mozgásával keletkező pára, vagy az igen kisméretű víz- cseppek (aeroszol) a szél segítségével kilométerekre juthatnak el. Ha az aeroszol Legionella baktériumokkal fertőzött, komoly egészségügyi kockázatot jelent a környék lakói számára. Ezért a hűtőtornyok, mint fokozott kockázattal bíró létesítmények, a Legionella baktériumok levegőben való terjedéséhez erősen hozzájárulnak. (Barna és társai 2017). A hazai jogi szabályozásban - az európai előírásokat követve - 2015-ben megjelent egy EMMI rendelet (49/2015 (IX. 6.), ami kiterjed a Legionella baktériumok által fertőzési kockázatot jelentő közegekre, szabályozza a különböző intézményekben működő vízrendszerek ellenőrzését, és útmutatást ad a Legionella-expozíció okozta egészségkockázat kezelésére és megelőzésére. Segítségével meghatározhatók azok a kockázatkezelési szintek, amelyek túllépése esetén az üzemeltetőknek mindenképpen be kell avatkozniuk az érintett vízrendszer Legionella mentesítése, illetve számának csökkentése érdekében. CÉLKITŰZÉS Munkánk során 5 különböző telephely nedves hűtőtornyának hűtővizéből végeztük el a mintavételt és a Legionella szám meghatározását. Ezen tanulmány célja alátámasztani a hazai szabályozás időszerűségét, illetve a Legionella-expozíció megelőzését szolgáló, helyes üzemeltetés kiemelt fontosságát. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizek mintavétele minden esetben 100 mL-es, steril csiszolatos üvegekbe történt a mikrobiológiai mintavétel szabályainak figyelembevételével, az MSZ EN ISO 19458:2007 előírásainak megfelelően. A minták szállítása hűtött körülmények között, feldolgozása 24 órán belül az MSZ EN ISO 11731-2:2008 szabvány előírásait követve történt. Mivel a hűtőtornyok vizei általában mikroorganizmusokban gazdagok, a mintákat 10-1-0,1 mL-es térfogatokban koncentráltuk membránszüréssel, fekete nitrocellulóz, 0,45p pórusátmérőjű filtereken (Millipore SAS 67120 Molsheim, France). Membránszűrést követően a filtereket savas pufferrel 5 percig kezeltük a háttér mikrobióta visszaszorítása érdekében. A savas kezelést foszfát pufferrel történő mosás követte, majd a filtereket, antibiotikumokat tartalmazó, szelektív, GVPC táptalajra (Oxoid) helyeztük. A mintákat tartalmazó táptalajokat 10 napon keresztül 37 °C-on inkubáltuk, a 3., 5. és 7. napon sztereomikroszkóp segítségével vizsgáltuk a kifejlődött telepek morfológiáját és azok számát. A Legionellák jellegzetesen tejfehér színű, ép szélű, szabályos kör alakú telepeket képeznek, amelyek gyakran irrizálnak (7. kép). 1. kép. Legionella sztereomikroszkópos képe GVPC táptalajon Picture 1. Legionella under stereomicroscopy on GVPC medium A gyanús telepek megerősítését cisztein tartalmú BCYE (Oxoid) és ciszteint nem tartalmazó BCYE-cys (Oxoid) táptalajon végeztük, amit 37°C-on 24 óráig inkubáltunk. A Legionellák cisztein auxotrófiájuknak köszönhetően csak cisztein tartalmú táptalajon növekednek. A megerősítés eredménye szerint a vízminták Legionella számát (TKE: telepképző egység) 1 liter térfogatra adtuk meg. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Vizsgálataink során 5 ipari létesítmény 33 db nyitott nedves hűtőtornyát vizsgáltuk, összesen 20 alkalommal. A 49/2015 (IX. 6.) EMMI rendelet értelmében azok a hűtőtornyok, ahol a Legionella száma meghaladta a figyelmeztető szintet, vagyis az 1000 TKE/liter értéket, beavatkozást igényelnek. A hűtőtornyok esetében az evaporációt és a technológia hűtését ugyanaz a víz biztosítja és mivel a teljes víztérfogat közlekedik a hűtő- rendszer külső elemeiben, jelentős mennyiségű vakág, illetve pangó szakasz alakul ki. így nem meglepő a Legionella baktériumok elterjedése a vizsgált rendszerekben (1. táblázat). Eredményeink a fenti tényt megfelelően alátámasztják, ugyanis a 137 hűtővíz minta Legionella vizsgálata során 95 (69,4%) alkalommal volt 1000 TKE/liter alatti a vízminták Legionella száma, 42
