Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Lippai Anett, Kari András, Reskóné Nagy Mária: A Legionella baktériumok jelenléte, előfordulása épített vizes környezetben
43 A Legionella baktériumok jelenléte, előfordulása épített vizes környezetben Lippai Anett, Kari András, Reskóné Nagy Mária KVI-PLUSZ Kft., H-1221 Budapest Szállító utca 6. (Email: lippai.anett@kviplusz.hu ) Kivonat A természeti környezetben széles körben elterjedt Legionella baktériumok különböző súlyosságú, esetenként halálos kimenetelű emberi megbetegedések okozói (legionellózis) lehetnek. Az ember alkotta mesterséges vizes környezetben gyors szaporodásra képesek, különböző vizes rendszerekben (pl. élményfürdők, hűtőtornyok) keletkező aeroszolok közvetítésével pedig nagy távolságokra juthatnak el. A nedves hűtőtornyokról ismeretes, hogy a hűtővizükből képződő aeroszol széllel való terjedése különösen alkalmas a baktériumok nagy területekre való szóródására, ami miatt ezek fokozott kockázatot jelentenek a Legionella baktériumok terjesztésében. Vizsgálataink során 5 különböző telephely nedves hűtőtornyának mintázását és Legionella szám vizsgálatát végeztük el. Az eredmények alapján a minták 69,4%-a bizonyult megfelelőnek, a fennmaradó 29,6%-ban a hűtőtornyok vizének Legionella száma meghaladta a 49/2015 (XI. 6.) EMMI rendelet 1000 TKE/liter határértékét. A magas (>104 TKE/liter) Legionella telepszám érték pedig a hűtőtornyok nem megfelelő üzemeltetésére vezethető már vissza. Kulcsszavak Legionella, tenyésztéses bakteriológia, hűtőtornyok. The presence, occurrence of Legionella in constructed aquatic environments Abstract Legionella bacteria cause human illnesses (Legionnaries’ Disease) with different severity and occasional mortality and are prevalent in natural habitats. In human constructed aquatic environments their replication is fast and they can be transported long distances by aerosols formed in different aquatic systems. In cooling towers aerosols form in cooling water, with the transmission of wind, bacteria spread longer regions through cooling towers mean increased risk in the transportation of Legionella. During our studies 5 different cooling towers were investigated. Based on our results 69,4% of the samples were adequate while the other 29,6% of the samples the Legionella counts exceeded the 1000 CFU/L threshold limit according to decree 49/2015 (XI. 6.) of the Hungarian Ministry of Human Capacities. The heavy contamination (> 104 cfii L'1) of cooling towers is related with the absence of proper operation. Keywords Legionella, cultivation dependent techniques, cooling towers BEVEZETÉS A Legionella nemzetséghez tartozó baktériumok az utóbbi évtized egyik fenyegető betegségcsoportjának, a legionellózisnak a kórokozói (Barna és társai 2017). A Legionellák felfedezéséhez egy 1976-os járvány vezetett, amikor 10 napon belül 180 megbetegedésből közel 30 halálos kimenetűnek bizonyult (Kwaik és társai 1998). Több mint 50 fajuk ismeretes, aminek legalább fele humán megbetegedést okoz (Declerlc és társai 2010). A Legionellák a természetben széles körben megtalálható, természetes és mesterséges vizes környezetek ubikviter baktériumai, amelyek a fertőzött aeroszol belélegzésével kerülnek az emberi tüdőbe, ahol intracelluláris parazitaként viselkednek (Kwaik 1996, Declerck 2010). A fertőzés kimenetele a baktériumok alveoláris makrofágokban történő szaporodásának függvénye. Az általuk okozott betegségnek kétféle kimenete lehet: az enyhébb lefolyású, ún. Pontiac láz, ami influenzaszerű tünetekkel, lázzal, izomfájdalommal jár, és általában spontán gyógyul, illetve a súlyosabb, ún. pneumóniás forma, amelyet magas láz, köhögés, hányás, hasmenés és idegrendszeri zavarok kísérhetnek. A betegség emberről emberre nem terjed, csak akkor fertőz, ha a képződő aeroszol cseppjei elég kisméretűek (1-3 pm átmérő) ahhoz, hogy a tüdő mélyére jussanak. A fertőzés hajlamosító tényezői az immunhiányos állapot, vagy a legyengült immunrendszer. Bizonyos korcsoportok (kora- és újszülöttek, idősek) a tapasztalatok alapján fogékonyabbak, illetve egyes életmóddal kapcsolatos tényezők is ismertek, mint például a dohányzás vagy az alkoholizmus (Barna és társai 2017). Az utóbbi évtizedekben egyre több információ áll rendelkezésre a Legionellák ökológiájáról, az általuk okozott fertőzés patomechanizmusáról, továbbá azon közegekről, amelyek a baktériumok kolonizációjának, illetve vizes közegekben való terjedésének kedveznek. A Legionella baktérium képes hosszú időn át fennmaradni a mesterséges vízrendszerekben kialakult biofilmekben, ami „ökológiai nishként működve” tápanyaggal látja el, ezen felül menedéket ad és védelmet nyújt a más baktériumokkal való versengésben, és menedéket jelent a biocid vegyületekkel és a klórozással szemben is. A baktériumokat a klór szokásos dózisa ennél fogva, nem pusztítja el. A Legionellák különleges adaptációs mechanizmusaiknak köszönhetően, más baktériumokkal szemben jelentős előnyben vannak. Több túlélési stratégiával rendelkeznek. Ilyen pl. a tenyésztésbe nem vonható, ún. „VBNC” (viable but non-cultivable) forma felvétele, amikor életképességüket megőrzik, de inaktívak maradnak mindaddig, amíg a környezeti feltételek számukra kedvezővé nem válnak. Természetes környezetben a szélsőséges körülmények átvészelésére gyakori stratégiájuk az is, hogy mint fakultatív, intracelluláris paraziták egysejtű szervezetekben vagy biofilmbe ágyazódva épí
