Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Baranya Sándor, Fleit Gábor, Józsa János, Szalóky Zoltán, Tóth Balázs és Erős Tibor: Halak élőhely preferencia vizsgálatának támogatása számítógépes hidromorfológiai modellezéssel
Baranya S. és társai: Halak élőhely preferencia vizsgálatának támogatása számítógépes hidromorfológiai modellezéssel 7 Hazai szinten is történtek már erőfeszítések arra, hogy különböző halfajok bizonyos környezeti állapotjellemzőkkel való összekapcsolását felállítsák. Például Erős és társai (2008) részletes mintavétellel tanulmányozták a halállomány összetételét és az egyes fajok élőhely használatát a Duna litorális (partközeli) zónájában, a Gönyü és Göd (1786-1665 fkm) közötti Duna-szakaszon. Vizsgálatukban három fő élőhely típust különítettek el: i) lassú folyású, vagy állóvíz, iszapos, homokos élőhely; ii) rendkívül sebes áramlású, 100%-ig kavicsborítású élőhely; iii) mesterséges élőhelyek, melyeket 100%-os kavicsborítás és változatos áramlási viszonyok jellemeznek. A fenti szemelvények alapján jól látszik, hogy a kutatási terület néhány évtizedes múltra tekint vissza és találhatók már hazai eredmények is a Dunára. Ezekre a vizsgálati eredményekre építve jelen tanulmányban a vizsgálati módszerek továbbfejlesztését és annak egy hazai példán való mintaalkalmazását tűztük ki célul. A fejlesztés két pillérre épül. Egyfelől, a halmintázási eljárásoknál a korábbi, csak a parti zónára összpontosító módszert mélyvízi mintázással egészítjük ki, amelynek hazai és nemzetközi tesztelése a közelmúltban már sikeres eredményeket produkált (pl. Szalóky és társai 2014, Erős és társai 2017). Másfelől, a környezeti változók leírását jelen esetben egy részletes terepi adatgyűjtés alapján paraméterezett és igazolt számítógépes szimulációs eljárással végezzük el, a vízmélység, az áramlási sebesség és a mederanyag szemösszetételének területi eloszlásain keresztül. Korábbi, összekapcsolt halmintázási és áramlá655000 656000 657000 ________________EOVY_____________ 1. ábra. A vizsgálati terület digitális medermodellje Figure 1. Digital Elevation Model of the study reach si mérések eredményeit felhasználva bemutatjuk két, a Dunára jellemző halfajra a megfelelőségi összefüggéseket és a számítógépes szimulációk alapján élőhely megfelelőségi térképeket állítunk elő. Fontos lépést jelent az eljárásban a mederanyag szemösszetételének területi meghatározása is, amire új, terepi mintavételen és számítógépes modellezésen alapuló módszert dolgozunk ki. A VIZSGÁLATI HELYSZÍN A vizsgálatot a Duna alsógödi szakaszán (1672-1665 fkm) hajtottuk végre (7. ábra). Fontos kiemelni, hogy a folyó ezen a szakaszon sarkantyúkkal szabályozott, a meder alakja, az áramlási viszonyok és a mederanyag szemösszetétele emiatt igen összetett. A magyarországi Duna egy élőhely-hidraulikai szempontból reprezentatív szakaszának mondható ez a terület, mert több halfaj számára kiemelt jelentőségű élőhelyként funkciónál, miközben emberi beavatkozásoknak kitett a szakaszon található hajózási akadályok miatt. Éppen a hajózóútban található gázló miatt további beavatkozások szükségesek a folyómederben, melyek még inkább indokolják az élőhely szempontú megalapozó vizsgálatokat. A mederanyag szemösszetétele nagyon változatos képet mutat, a tisztán iszapos mederrészek mellett, vegyes homokos-kavicsos és tisztán kavicsos zónák is jelen vannak (2. ábra). A Duna éves közepes vízhozama ezen a szakaszon 1.450 m3/s, maximális vízhozama (a 2013. évi árvíz során) 6.100 m3/s, hosszesése kb. 5 cm/km, vízmélysége középvíznél átlagosan 4 m, maximum 7-8 m, a folyó szélessége átlagosan 400 m. 2. ábra. Kiszárított mederanyag minták (1. ábrán jelölt helyekről) Figure 2. Dried bed material samples (from the locations marked in Fig. 1)
