Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - FÓRUM - Kugler Gyula: Mindenkit egyenlő eséllyel látunk el ivóvízzel?
42 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 4. sz.- Megfizethetöség: az elvárt minőségi szolgáltatás biztosításával kapcsolatos indokolt költségek megtérítésének megosztási aránya a felhasználók és az állami költségvetés között, Ha ebből a küszöbszámból indulunk ki, akkor a KSH 2016-os adatainak figyelembevételével, a határ víziközmü-szolgáltatási díj 1 052 Ft/m2 3 és 1 754 Ft/m3 közé eshetne (14. ábra). akkor lehet a „vízdíjkérdéssel” érdemben foglalkozni. A fenntartható víziközmü-szolgáltatás csak a költségek viselésének, a felhasználó és az állam közös teherviselésével, a teljes költség megtérülés elvének betartásával és a mindenkori megfizethetőség figyelembevételével képzelhető el a jövőben. A jelenlegi rendszerről kijelenthető, hogy az nem fenntartható! Az utolsó tényleges vízdíj megállapítás óta, a díjak reálértéke közel 30%-al csökkent (MEKH adat). Még egy adalék a megfizethetöséghez. A KSH adatai szerint az egy főre eső háztartási nettó bevételek szerencsére évről évre nőnek. A háztartási víziközmű-szolgáltatásra (ivóvíz- és csatomaszolgáltatási díjak együtt) fordított kiadások az elmúlt években (2010-2016 között) gyakorlatilag stagnálnak. Évente átlagosan 24-27 ezer forintot költünk erre. A háztartási nettó bevételek 2,2%>-a volt 2016-ban víz-és csatornadíj költség (13. ábra). 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% ■■ Egy főre jutó nettó jövedelem (Ft/év) ■■ Víziközmű költségek összesen (Ft/év) ..........Víziközmű költség/nettó jövedelem (%) 13. ábra. Nettó jövedelmek és víziközmű költségek alakulása (KSH adat) 2 000 1800 1600 1400 1200 1 000 800 600 400 200 0 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. Megfizethetőségi határ bruttó ár (3%) Ft/m3 Megfizethetőségi határ bruttó ár (5%) Ft/m3 14. ábra. Víziközmü-szolgáltatási határ díjak (KSH adat fel- használásával) Az Európai Uniós pályázatok bírálataiból tudjuk, hogy a megfizethetőségi határ, legfeljebb a háztartási nettó bevételek 3-5%-ának víziközmű-szolgáltatásra fordítása. A díjtámogatási rendszer következtében napjainkban a legmagasabb bruttó (fizetendő) lakossági díj 1.273 Ft/m3. Mivel díjtámogatásban a felhasználóknak csak igen csekély, néhány százalékos aránya részesül, és a lakosság nagy része 600-850 Ft/m3 díjat fizet, ezért kijelenthető, hogy a megfizethetőségi kritérium érvényesül. Feladat: Helyesen fogalmaz a KJT akkor, amikor a következőket írja. „Mindezek miatt a vízközmű-szolgáltatásban a megfizethető díj és a magas színvonalú szolgáltatás költségigénye között eddig feloldhatatlan az ellentét. ” Márpedig a minőségi víziközmü-szolgáltatás csak stabil gazdasági háttérrel rendelkező üzemeltető szervezetekkel képzelhető el. Ennek érdekében az indokolt költségek megtérítését, a szolgáltatást igénybe vevők és az állam közötti költségfelosztás megteremtésével, biztosítani kell. Azon a szinten, amilyen szinten elvárjuk a szolgáltatást. Azonnali intézkedésként legalább évi 32 Mrd Ft üzemeltetési támogatást kell nyújtani a víziközmü-szolgáltató társaságoknak. Legalapvetőbb élelmiszerünk, az ivóvíz szolgáltatással kapcsolatos ÁFA-t 5%-ra kellene csökkenteni. Munkaerő és szakember kérdés A következő 2-3 évben a minőségi víziközmű-szol- gáltatás biztosításának legnagyobb kihívása, a megfelelő szakmai-emberi erőforrás biztosítása lesz. Az ágazat létszáma, a növekvő igények és elvárások ellenére gyakorlatilag nem változik, 20-21 ezer fő. Kedvezőtlen, hogy a 45 év felettiek aránya közel 58%. Fiatal munkaerőt a jelenlegi bérekkel nehezen tudunk bevonzani és e mellett, az ágazatra korábban egyáltalán nem jellemző munkaerő fluktuáció is jelentősen megnőtt, folyamatosan emelkedik. Hazánkban jelenleg csak hat „klasszikus” középfokú vízügyi képzőhely működik. Felsőfokú, „vízzel” kapcsolatos képzési hely lényegesen több van, szám szerint 16 egyetem, de ezek közül csak 3-4 egyetem bocsát ki olyan szakembereket, akiket a víziközmü ágazat nagy számban tudna alkalmazni. Egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett szakmunkás munkaerő biztosítása a villanyszerelői, víz- és szennyvízgépészeti valamint a csőhálózat szerelői munkakörök betöltésénél. Két feltételnek kellene egyidejűleg teljesülni. Legyenek végzett szakemberek és válasszanak maguknak víziközmüves céget. Feladat: Az ágazatot a munkabérekkel és a társadalmi elismerés növelésével vonzóvá kell tenni. Meg kell állítani azt a folyamatot, mely által a közmű-szolgáltatók a nemzet ellenségei lettek. Az oktatási- és képzési rendszert igazítani kell a munkaerő biztosítási igényekhez. TERV 2020-IG: IVÓVÍZBÁZISOK BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE MEGTÖRTÉNIK A jelenleg több mint 1700 üzemelő felszín alatti vízbázisból (összes vízbázisunk száma közel 2000), 903 (53%)
