Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - FÓRUM - Kugler Gyula: Mindenkit egyenlő eséllyel látunk el ivóvízzel?
Kugler Gyula: Mindenkit egyenlő eséllyel látunk el ivóvízzel? 39 Szemléletesen mutatja be az elmúlt évek „intézkedéseinek” hatását az ivóvíz-törzshálózaton előforduló meghibásodások számának alakulás, növekedése (9. ábra). A fajlagos hibaszám 2011. és 2016. között több, mint kétszeresére növekedett! 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 9. ábra. Ivóvíz-törzshálózati fajlagos hibaszám (db/km/év) alakulása 2011-2016 között (MaVíz adat) Gyakran esünk abba a hibába, hogy a víziközmű-rend- szert csak a csőhálózattal azonosítjuk. Pedig számos olyan objektuma van (víztermelő berendezések, vízkezelési létesítmények, gépházak, szivattyútelepek, magas- és mély tárolók, csőhálózati berendezések, villamos energia ellátó rendszerek és folyamatirányító berendezések), amelyek műszaki állapota gyakorta rosszabb a csővezetékénél. A MaViz-ben készült 2017-es felmérés szerint, víziközmű-rendszereink műszaki állapota enyhén fogalmazva sem megnyugtató. A felmérés az üzemeltető szervezetek véleményét tükrözi. A klasszikus vízellátási objektumok 40-42%-a rossz vagy gyenge minősítést kapott (10. ábra). Ezek mellett a folyamatirányító berendezések (irányítástechnika) sem a XXI. századi fejlett informatikai minősítéssel bírnak. 10. ábra. Víziközmű-rendszereink műszaki állapota (MaVíz adat) A „házon belüli” felmérés objektív megítélését erősíti az Innovációs és Technológiai Minisztérium hasonló tárgyú véleményalkotása is. Az ivóvíz-vezetékek 30%-a kockázatos, további 56%-a túlnyomóan kockázatos minősítést kapott (11. ábra). Ivóvíz vezetékek állapota Szennyvíz vezetékek állapota Túlnyomóan nemkockázatos Nem Túlnyomóan kockázatos kockázatos 4% X 11. ábra. Ivóvíz-törzshálózat állapota (ITMadat) Feladat: Az elhasználódott víziközmű-rendszereket, a közmű- és működtető vagyont, csak folyamatos felújítással és pótlással tudjuk alkalmassá tenni feladatainak ellátására. Víziközműveink vagyonértéke A hazai víziközmű vagyon tényleges bruttó értéke jelenleg nem ismert. (Saját véleményem szerint a jelenlegi körülmények között -rekonstrukcióra fordítható források összege, kivitelezési kapacitás, üzemeltethetőség, szakemberek létszáma, települések élhetősége a rekonstrukció ideje alatt-, ennek ismerethiánya nem probléma.) Különböző szakértői anyagokban 1 500 Mrd Ft-tól, egészen 15 000 Mrd Ft-ig terjednek a becslések. Nézzünk meg néhány „tényszerű” információt. (Mivel a legtöbb adat ösz- szevontan kezeli a víziközmű vagyont -ivóvízellátás, szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep-, ezért nem volt lehetőségem minden esetben leválogatni a csak ivó- vízellátásra vonatkozókat.) Hazánkban a víziközmű-szolgáltatási díjak soha nem tartalmazták az újra előállítás költségét.- Az EU-s projektek több mint 1 000 Mrd Ft értékben új víziközmű létesítményeket hoztak létre. (Ezek értékcsökkenését, 30-40 Mrd Ft/év sem tartalmazzák a jelenlegi díjak.)
