Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - SZAKCIKKEK - Maller Márton: A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása
Maller Márton: A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása 23 A méréssorozat eredményeként kijelenthető, hogy a Fényes-források összes vízhozama 2018 áprilisa és októbere között átlagosan 14 800 m3/nap volt. A négy vízhozam mérés eredményeinek relatív szórása 6% alatt van, ami a mérési módszert és körülményeket, valamint a forrástevékenység természetes változékonyságát figyelembe véve elfogadható. A felvázolt és bemutatott mérési és számítási módszer alkalmas a tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározására. A kapott végeredményt összevetve a korábbi szakirodalmi adatokkal elmondható, hogy az 1700-as, 1850-es és 1920-as években jócskán, közel egy nagyságrenddel is túlbecsülték a forráscsoport vízadó képességét. A 2000-es évek adatai a mérési technológia fejlődésének köszönhetően közelebb állnak a valósághoz. Figyelembe véve azonban, hogy a térségben a karsztvíz nyomásszintek drasztikusan emelkedtek ebben az időszakban, biztosra vehetjük, hogy a 2007. és 2014. évi becslések is túlzóak voltak. Bár a Fényes-forráscsoport (14 800 m3/nap = 10 300 liter/perc hozamával) kétségkívül a térség legnagyobb vízhozamú karsztjelensége, az itt felszínre jutó vízmennyiség lényegesen elmarad a korábban feltételezettől. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom a vízhozam méréshez szükséges eszközök biztosításáért, a kísérlet sikeres végrehajtásához elengedhetetlen vízkormányzási feltételek biztosításáért, valamint a vizsgálatok elvégzésében nyújtott segítségért az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságban működő kollégáknak. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Emberei Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program támogatta, a BME FIKP-VÍZ tématerületi programja keretében. IRODALOMJEGYZÉK Dornyay B. (1925). Tata-Tóváros hőforrásai és köz- gazdasági jövőjük. Englander Ferenc Nyomdája, Tata Fielt G., Baranya S., Török G., JózsaJ. (2015). Élőhely szempontú folyószabályozás megalapozása korszerű hidromorfológiai adatelemzéssel. Hidrológiai Közlöny 95:(5-6) pp. 22-25. Horusitzky H. (1923). Tata és Tóváros hévforrásainak hidrogeológiája és közgazdasági jövője. Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve XXV. kötet 3. fiizet p. 39-83. Horváthy L., Lénárt L. (2009). Tata, Fényes-fürdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - A magoldása annak gazdasági értékei mentén. A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet pp. 47-64. Hydrosys Kft. (2018). Tata Fényes-I. kút újbóli termelésbe állításának hatásvizsgálata. Vizsgálati jelentés, megbízó: Észak-dunántúli Vízmű Zrt. Tatabánya Komáromi K. (1910). A tatai völgy földrajzi és földtani viszonyai és a völgy nevezetesebb forrásai. Magyarországi Kegyes-Tanítórend Tatai Algimnáziuma 1909-10. évi Értesítője (43. p. 12.) Kovács A., Szöcs T, Maller M, Hajnal G. (2016). A visszatérő Tatai források hidrogeológiai vizsgálata. FA VA Konferencia, Siófok, 2016. április 6-7. Kovács J. Gy. (1961). Tata vízellátásának időszerű kérdései. Hidrológiai Közlöny 41:(3) pp. 34-36. Maller M., Hajnal G. (2013). Tata, városközpont építéstechnológiai problémái. Magyar Építőipar, 2013. 3. szám. pp. 121-128. Maller M, Rehák A., Hajnal G. (2018). Water level fluctuation in karst aquifers in the Transdanubian range (Hungary). POLLACK PERIODICA Volume 13, Issue 3 pp. 151-162. ÖkoTerv-Aqua Víz-és Környezetgazdálkodási Kft. (2014). Tata, Fényes-fürdő forrástavainak és egyéb kapcsolódó vízhasznosítási létesítményeinek üzemeltetési engedélyezési dokumentációja, megbízó: Tata Város Önkormányzata, Tata Scheuer Gy. (2002a). A nyugat-gerecsei pliocén és quarter mészképző hévforrások paleo-karszt-hidrogeoló- giai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 82:(1) pp. 7-14. Scheuer Gy. (2002b). A hideg karsztvizek mésztufáinak vizsgálata és főbb típusaik. Hidrológiai Közlöny 82:(4) pp. 225-232. Schmidt E. R. (1969). Tata környékének vízföldtani viszonyai. Hidrológiai tájékoztató 1969. június hó. pp. 92- 95. Szaiff J. (1856). Tata, mint volt és van. Tatai Kegyes Tanítórend Al-gymnasiuma 1855-56. évi Értesítője. Szilágyi M, Maller M„ Hajnal G. (2015). Tata környéki karsztvízszintek előrejelzéseinek vizsgálata. Mér- nökgeológia-Kőzetmechanika 2015. pp. 41-50. A SZERZŐ MALLER MÁRTON a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett alapdiplomát, majd 2013-ban mesterdiplomát Víz-és vízi környezetmérnöki specializáción. 2012-től az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságon dolgozik árvízvédelmi és folyógazdálkodási szakterületen. PhD tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén folytatja, kutatási területe a karsztos víztartók vízkészlet-visszapótlódási folyamataihoz kapcsolódik.
