Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - SZAKCIKKEK - Szöllősi-Nagy András: Sorsfordító a fejlődésben - 2. rész: Válaszút előtt a világ vízgazdálkodása
11 Szöllősi-Nagy András: Sorsfordító a fejlődésben - 2. rész: Válaszút előtt a világ vízgazdálkodása cél, ám - adva a világgazdaság jelenlegi állapota és a gazdagság megléte és ugyanakkor elfogadhatatlanul aszimmetrikus megoszlása - nem elérhetetlen. Más kérdés, hogy a világpolitikajelenlegi polarizálódó állapota, a “ We first" é sa “Nekünk a mi országunk az első! ” ostoba, populista, kirekesztő, immorális és fenntarthatatlan önzése, a növekvő nacionalizmus, a szolidaritás elpárolgása, a militáns szélsőségek megerősödése, a bugyután hepciáskodó kisnemzetállamoskodás a minden rendszerünket széttéphetetlenül összekötő globalizáció korában, a befelé fordulás és a xenofóbia ellenirányú folyamatokat indukál(hat)nak. Mindenesetre a víz az, ami a maradék 16 célt összeköti, mint azt a bevallottan szubjektív elrendezésű 2. ábra szemlélteti. Jó tíz éve Rockstöm és társai (2009) az egyes környezeti elemek átbillenési pontjainak becslésénél, - tehát azoknak a határpontnak a meghatározásánál, ami után rendszereink irreverzibilis állapotba kerülnek - úgy érvelt, hogy míg a biodiverzitás csökkenésénél és a klímaváltozásnál már túlmentünk az átbillenési pontokon, ahonnan nincs visszatérés, az éves globális vízkivételeket illetően még távol vagyunk a 4000 km3-es planetáris határtól (3. ábra). 2. ábra. A víz, mint a Fenntartható Fejlődési Célok központi eleme Figure 2. Water as the central element of Sustainable Developmental Goals 11.7% 2,600 11 8.5-9.5 3. ábra. A planetáris határok (Rockström és társai 2009 nyomán) Figure 3. Planetary boundaries for a few environmental variables (After Rockström et al., 2009) Ám időközben a mérési idősorokból kiderült, hogy alig tíz év után már most majdnem ott tartunk (4.ábra). Az ábrából az is jól látszik, hogy a vízhasználatok nagyjából 70%-ért a mezőgazdaság (és az élelmiszeripar felel), tehát ha ott akár kicsivel is lehet javítani a vízfelhasználás hatékonyságát, akkor azzal nagy lépést tehetünk a fenntartható vízgazdálkodás felé. A hidrológiai változások legjelentősebb tényezője tehát az emberi tevékenység hatása. Erre mintegy rárakódik a természetes és antropogén okokra visszavezethető klímaváltozás hatása, ez utóbbi az ipari forradalom óta. E hatások mára nagyjából fele-fele arányban érvényesülnek. 1900 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 ■ Total .......... Industry ............. Agriculture '■■■■■■...— Municipal 4. ábra. A globális vízhasználat trendjei a XX. században Figure 4. Trends in global water use in the 20th century
