Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - SZAKCIKKEK - Szöllősi-Nagy András: Sorsfordító a fejlődésben - 2. rész: Válaszút előtt a világ vízgazdálkodása
9 Sorsfordító a fejlődésben - 2. rész: Válaszút előtt a világ vízgazdálkodása Szöllősi-Nagy András egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kivonat A közlemény megkísérli áttekinteni a vízgazdálkodás jelenlegi főbb globális kihívásait, a hazai helyzetet és a lehetséges megoldások körvonalait. Azzal érvel, hogy a népességdinamikai előrejelzések és a várható klímaváltozás tükrében a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem tartható fenn a XXI. században és a víz lesz ezért századunk egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kihívása - globálisan és várhatóan lokálisan is. Globális változás és adaptáció szükséges a vízgazdálkodás minden szintjén, az integrált vízgazdálkodástól kezdve az intézményes felépítésen át az oktatásig és kutatásig. A megállapítás egyaránt érvényes a fejlődő és iparosodott országokra. Különösen érvényes ez Magyarországot illetően, ahol az elmúlt évtizedek a dezintegrált vízgazdálkodás aggodalomra okot szolgáló példáját adták. Kulcsszavak globális változások, vízgazdálkodási hatások, klímaváltozás, nemstaciaritás, adaptív vízgazdálkodás, kutatás, intézményi dezintegráció. Life changer in development - Part 2: Water Management of the World at the crossroads Abstract The paper overviews the current global perspective on water resources with an attempt to identify major likely future challenges, along with an outline of potential opportunities for solutions. There is a growing consensus in international environmental politics that water is going to be one of the main issues of the 21st Century. Given the projected demands for water, and the likely impact of climate variability and change, the present water use practices are clearly not sustainable. The paper attempts to identify the technical and social challenges that need to be addressed to establish sustainable water development and management practices for the future. It looks into the hydrological impacts of various global change drivers, such as climatic change as well as changes in population patterns and related changes, such as land use change, migration from rural to urban areas. All these changes imply strong non-stationarity. It is argued that the design methodologies, developed under the hypothesis of stationary hydrological processes, need to be revisited and updated. Potential impacts of climate change will also be outlined along with the likely increase in the occurrence of extreme events such as floods and droughts. A major change is needed at all levels of water management, from integrated water management through research and education both in developing and in industrialized countries. Properly integrated institutions are critical. This is particularly true for Hungary where the institutional set up of water management is fragmented. Keywords Global change, water resources impacts, climate change, non-stationarity, adaptive water management, institutional fragmentation. BEVEZETÉS - AVAGY FOLYTATÁS ONNAN, AHOL KÖRÖSI CSABA ABBAHAGYTA Számosán úgy érvelnek, ideértve e cikk alapjául szolgáló, a Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Vándorgyűlésén elhangzott bevezető előadások két szerzőjét is, hogy ha az emberiségnek sikerül elkerülnie a XXI. században a nukleáris holokausztot - ami mindenek felett álló legfontosabb közös feladatunk - akkor a következő megoldandó kihíváshalmaz nagy valószínűséggel a vízzel lesz kapcsolatban. El kell ugyanis kerülni a vízzel kapcsolatos szélsőségek kockázatának várható növekedésétől a közegészségügyi helyzeten át a nemzetközi vízgyűjtőkön lehetséges konfliktusokat és/vagy háborúkat. A következőkben megkíséreljük áttekinteni a honi vízgazdálkodásunk megkerülhetetlen peremfeltételeit jelentő főbb globális kihívásokat és meghajtókat, a hazai várható helyzetet és a lehetséges megoldások körvonalait. Az 1. rész (Körösi 2018) globális gondolatmenetét folytatva azzal érvelünk, hogy a népességdinamikai előrejelzések és a várható klímaváltozás tükrében a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem tartható fenn a XXI. században és a víz lesz ezért századunk egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kihívása - globálisan és várhatóan lokálisan is. Globális változás és adaptáció szükséges a vízgazdálkodás minden szintjén, az integrált vízgazdálkodástól kezdve az intézményes felépítésen át az oktatásig és kutatásig. A megállapítás egyaránt érvényes a fejlődő és iparosodott országokra és sajnálatosan különösen érvényes hazánkat illetően is, ahol az elmúlt közel három évtized a dezintegrált vízgazdálkodás aggodalomra okot szolgáló példáját adta. MI A HELYZET GLOBÁLISAN? A XX. századi népességrobbanás következtében - amikor is egy évszázad alatt a Föld népessége 2 milliárdról 6 mil- liárdra háromszorozódott, miközben a vízkivételek meny- nyisége globálisan meghatszorozódtak - kinyílt egy olyan olló, amely gátolja humán és környezeti rendszereink fenntarthatóságát (UN 2018). Az egy főre jutó éves átlagos vízkészlet 1975 óta drámaian lecsökkent — a megközelítően 15 500 m 3/fő/év világátlagról az 5000 m3/fő/év átlag
