Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - ELŐSZÓ
Előszó 3 ß A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Vándorgyűlése - melyet Gyula városában rendeztek meg 2018. július 4. és 6. között - kiemelt figyelmet szentelt az ENSZ tagállamok által elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) között megfogalmazott vízzel kapcsolatos feladatoknak, valamint a hazai fenntartható vízgazdálkodás kihívásai megtárgyalására. Elsőként a Vándorgyűlés megnyitó plenáris ülésén elhangzott két bevezető előadás alapján készült, egymáshoz kapcsolódó két cikket közlünk. Maller Márton a tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározására mutat be egy korszerűbb mérési technológiát. Az Imre Emőke, Firgi Tibor szerzőpáros a telítetlen talajzóna oldattranszport modelljeinek egyik fontos fizikai egyenlete, a víztartási görbe alkalmazását mutatja be egy kontúrszivárgás modellezési példán keresztül is. Szabályt erősítő kivételként angol nyelven közöljük Szabó Iván cikkét, amelyben elemzi a víziközmű szolgáltatók fenntartható fejlesztéséhez szükséges integrálódás kérdését. A cikk a szerző kérésére jelenik meg angol nyelven, a nemzetközi érdeklődést is kiváltható tartalma miatt. Az első cikkben Körösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága igazgatója átfogóan mutatja be, hogy válaszút elé került az emberiség, amennyiben meg kívánja őrizni a fenntartható fejlődés lehetőségét, a globális környezet állapotának lepusz- títása nélkül. Cikkének fontos üzenete, hogy a 2015 szeptemberében New Yorkban elfogadott és többségében 2030- ra elérendő SDG-ket teljesíteni kell, máskülönben globális társadalmi és környezeti problémák elé néz az emberiség. A kapcsolódó második cikkben Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára rámutat arra, hogy a népességdinamikai előrejelzések és a várható klímaváltozás tükrében a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem tartható fenn a 21. században, és a víz lesz ezért századunk egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kihívása - globálisan és várhatóan lokálisan is. A Vándorgyűlés egy teljes szekciót szentelt a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) és a hazai vízgazdálkodás kérdéskörének megvitatására. A Fórum rovatunkban a szekcióban elhangzott előadásokból készült két cikket közlünk. Kugler Gyula, a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) alelnöke cikkében keres választ arra, vajon mindenkit egyenlő eséllyel látunk-e el ivóvízzel? A számos adattal és ábrával illusztrált cikkben a szerző ösz- szefoglalóként megállapítja, hogy „A címben megfogalmazott kérdésre egyértelmű válasz nem adható. Felhasználóink nagy részének, 98%-ának ivóvízhez jutása már jelenleg is biztosítva van. Mennyiségi szempontból megteremthető az esélyegyenlőség. Minőség tekintetében azonban számos feladat áll előttünk annak érdekében, hogy az igényelt vízminőséget és szolgáltatási minőséget biztosítani tudjuk. Ehhez első sorban pénz, másod sorban pedig szakember kell. A megfizethetőség kérdése alapvetően nem műszaki jellegű feladat, sokkal inkább politikai, gazdaság-politikai, társadalmi és szociális kérdés”. Dulovics Dezsőné professor emerita cikkében képet ad arról mit kell még tennünk, hogy hazánkban mindenkinek legyen méltányos szanitációja. Kiemeli az újrahasznosítás fontosságát, a meglévő létesítmények fenntartható rekonstrukcióját és intenzifikálását, valamint a < 2000 LE terhelésű szennyvíz-agglomerációk fenntartható szanitációjának megvalósítását. A Debreceni Egyetem három tanára, Tamás János professzor, Juhász Csaba és Nagy Attila docensek az utóbbi években a hazai vízgazdálkodásban is fokozottabb figyelmet kapott öntözés területén szerzett kanadai tapasztalataikat mutatják be a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) 2018. augusztus 12-18 között megrendezte éves világkonferenciája kapcsán. A Történelmi pillanatkép rovatban Csima Péter Mikoviny Sámuel vízvezetőkre, árkokra és víztámákra vonatkozó történelmi értéket képviselő terveit mutatja be, amelyek segítségével a 18. században a Selmecbányái ércbányák és ércfeldolgozó üzemek gépeit vízenergiával tudták működtetni. A közelmúltban elhunyt két kiemelkedő, emblematikus vízügyi személyiségről emlékezünk meg Nekrológ rovatban. Az életének 91. évében elhunyt Juhász József profesz- szorról, az MHT korábbi elnökéről emlékezik meg Szlávik Lajos Társaságunk jelenlegi elnöke, méltatva elődje szakmai pályáját, oktatási tevékenységét és nem utolsó sorban az MHT keretén belül végzett több évtizedes, máig ható munkásságát. A Hidrológiai Közlöny szerkesztősége szomorúan közli a nekrológot Vágás István professzor elhunyta alkalmából, aki a műszaki tudomány doktora, c. egyetemi tanár, az MHT tiszteleti tagja és 57 éven át a Hidrológiai Közlöny szerkesztője, ill. főszerkesztője volt. Szlávik Lajos, Kozák Péter és Fejér László közös megemlékezésben méltatták Vágás professzor kiemelkedő szakmai munkásságát, mely kiterjedt az árvíz-, belvíz- és talajvízi hidrológia, csőkutas-öntözés, ülepítés-technikai hidraulika, kisesésű folyók vízszínének természetes duzzasztása és süllyesztése, a matematikai analízis- és valószínűség-elmélet és az entrópia-elmélet eredményeire építő hidraulika területére. Végezetül, az év végéhez közeledve a Hidrológiai Közlöny valamennyi olvasójának kívánok - szerkesztőbizottságunk tagjai nevében is - kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog, békés új esztendőt! Dr. Fehér János címzetes egyetemi tanár a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője
