Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 3. szám - FÓRUM - Juhász Csaba: Négy évtizeddel az ENSZ Mar del Plata-i vízügyi konferenciája után

80 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. vizsgálatok, vízhiány okozta stresszhatások monitoringját folytatja az intézet. Az ENSZ Mar del Plata-i Vízügyi Konferenciája szel­lemiségéhez is kapcsolódva Karunk önálló szervezeti ke­retek között működő kutatóbázist alakított ki a szárazság enyhítésére, leküzdésére. Az arid, száraz mezőgazdasági területek problémáinak megoldását tűzte ki célul a hazánk­ban elsőként létrejött Száraz Területek Koordinációs Ku­tató Központ, ami a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán alakult meg. A Száraz Területek Koordinációs Kutató Központ (Arid Land Research Center) célja a száraz terü­letekhez köthető interdiszciplináris kutatások végzése, va­lamint olyan szolgáltatási és oktatási programok kidolgo­zása, melyek elősegítik a fenntartható gazdálkodás megva­lósulását. Mindezek megoldásában az egyetem Agrár Ka­rának Agrokémiai és Talajtani-; Földhasznosítási, Mű­szaki és Területfejlesztési-; Növénytudományi-, valamint Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetei együttműködnek. A debreceni kutatócsoportok témái szerteágazóak, töb­bek között a vízkészleti adottságokhoz illeszkedő táj- és talajhasználattól, a szárazság stresszre adott növénypro­dukció vizsgálatán, az aszálykockázat kezelési tervek el­készítése és megvalósításának lehetőségein, a vadon élő állatok elvándorlásának megfigyelésén át a biomassza tér­informatikai eszközökkel történő becsléséig terjednek. HK: Köszönöm a beszélgetést! IRODALOM Antal Dániel Gábor (2011). A kék bolygó kincse. A vízhez való jog szabályozása nemzetközi és nemzeti szin­ten. OTDK pályamunka. De iurisprudentia et iure publico - Jog- és politikatudományi folyóirat (DIEIP). V. évfo­lyam, 2011/4. szám. HU ISSN 1789-0446. 40p. http://dieip.hu/wp-content/uploads/2011 -4-09.pdf Biswas, A K (2004). ‘Integrated Water Resources Man­agement: A Reassessment’, Water International , 29(2), 248-56. Csontos Kornél (szerk.) (1977). Jelentés az Egyesült Nemzetek Vízügyi Konferenciájáról: Mar del Plata, 1977. március 14-25. Budapest. Vízügyi Dokumentációs és Tá­jékoztató Iroda. ISBN 963 602 112 0. 243p. A SZERZŐ Górta Tünde (2012). A vízhez való jog, mint emberi jog megjelenése. A CEDR Magyar Agrárjogi Egyesület tu­dományos közleményei. 2012 hallgatói különszám. HU ISSN 1788 -6171. 3-10p. http://epa.oszk.hu/01000/01040/00015/pdf/EPA01040 _agrar_es_komyezetjog_ksz_2012_03-10.pdf Kecskés Gábor (2009). A vízhez való jog nemzetközi koncepciója. Állam - és Jogtudomány, 2009/4, 578p. Kindler, J. és L. Somlyódy (2000). Water for the 21st Century: Vision to Action. Report of a consultative pro­cess. Edited by the Central and Eastern Europe Regional technical Advisory Committee (CEETAC) of the Global Water Partnership. The Hague. 78p. Loch Jakab és Nagy János (szerk.) (2012). A Mezőgaz­daság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar története. 100 éves a Debreceni Egyetem. Jubileumi kiadvány. Debreceni Egyetemi Kiadó. ISBN 978 963 318 208 9. 301 p. Rakonczai János (2003). Globális környezeti problé­mák. Lázi Könyvkiadó. Szeged. ISBN 9789639416529. 191 p. Salman M.A. Salman és Siobhán Mclnerney-Lankford (2004). The Human Right To Water. Legal and Policy Dimensions. Washington D.C., 2004, The World Bank, ISBN 0-8213-5922-3. 198p. Szilágyi János Ede (2013). Vízjog, Aktuális kihívások a vizek szabályozásában. Miskolci Egyetem. ISBN 978- 963-358-016-5. 264p. http://jogikar.uni­miskolc.hu/projectSetup/files/kiadvanyok/nevtelen- melleklet-00020.pdf Tamás János (2009). Az átalakuló mezőgazdasági víz- gazdálkodás helyzete. In: Nagy János és Jávor András (2009). Debreceni álláspont az agrárium jelenéről és jövő­jéről. Magyar Mezőgazdaság Kft. Budapest. ISBN 978- 963-88233-04. 85-108p. 18/2016. (Vili. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szak­képzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös kö­vetelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kime­neti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rende­let módosításáról. https://www.budapestwatersummit.hu/vilagtalalkozo/ globalis-merfoldkovek/ JUHASZ CSABA a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Egyetemi Karán 1986-ban szerzett általános agrármérnök diplomát. 1990-ben mezőgazdasági vízgazdálkodási-, 1997-ben mérnöktanári szakmérnöki diplomákat kapott. 1986- 1993 között a DATE Kutató Intézete, Karcag, Szikes és Mélyben Sós Talajok Osztályán dolgozott tudományos segédmunkatárs és tudományos munkatárs beosztásokban. 1993-1999 között a DATE Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztés- és Földművelés- tani Tanszékének egyetemi adjunktusa volt. 1999. július 1 -tői a DATE Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetében dolgozik, intézet­vezető-helyettes, egyetemi docensi beosztásban. 2012-től a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatási dékánhelyettese. Szakfelelőse a környezetgazdálkodási agrármérnök magyar és angol nyelvű MSc szakoknak. 2002-ben ha­bilitált gazdálkodás és szervezés tudományágban. 2000-2003 között az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíjasa volt, 2003-2006-ban az OM Széchenyi István ösztöndíj támogatásában részesült. 2014-től a Carbon Solutions Global Ltd. (CSG). Független műszaki ta­nácsadó testület (TAP - Technical Association Panel) elnökhelyettese. 2016-tól a DE MÉK Száraz Területek Koordinációs Kutató Központ (Arid Land Research Center) igazgatója. 2016-tól az Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottság (ITSZB) elnöke. 2007-ben, mint szerzőtárs nivódíjat kapott a „Földművelés és földhasználat” című szakkönyvért. 2010-ben a Vidékfejlesztési Minisz­térium Környezetünkért emlékplakett kitüntetést kapott. 2014-ben a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat, Környe­zetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért kitüntető oklevélét kapta. Az oktatott tárgyai a környezetgazdálkodás, környezetmenedzsment, vízgazdálkodás szakterületekhez köthető stúdiumok. Kutatási területe az agrárkömyezetvédelem, a környezeti nevelés, a környezet­menedzsment, a környezeti indikátorok, a vállalat és környezet kapcsolatának komplex elemzése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom