Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Osvald Máté - Maróti Gergely - Papp Bernadett - Szanyi János: Biofilmképző baktériumok szerepe a termálvíz visszasajtolásban

Osvald M. és társai: Biofilmképző baktériumok szerepe a termálvíz visszasajtolásban 73 Magnetospirillum (42%) nemzetségbe tartozó fajok voltak (6. ábra). Ezen csoport tagjai olyan denitrifikáló baktériu­mok, amelyek anaerob körülmények között képesek aro­más vegyületek lebontására (Shinoda és társai, 2005). To­vábbá jellemző rájuk, hogy láncba rendeződött magnetoszómákkal rendelkeznek, melyek magnetit kris­tályt tartalmazó membránnal körülvett organellumok. Ezek segítségével képesek a mágneses térben tájékozódni (Bazylinski és Frankel 2004). A Balatonban előforduló mágneses baktériumok is képesek biogén ásványképzésre, magnetoszómáikon belül mágneses ásványokat, vas-oxid (Fe304, magnetit) vagy vasszulfid (Fe3S4, greigit) kristá­lyokat állítanak elő (Kása és Pósfai 2007). 1. táblázat. Az egyes szűrők vizének kémiai összetétele Table 1. Chemical composition of the water at each filter Komponens Mértékegy­I. szűrő II. szűrő Fenolindex pg/1 15 2238 Kémiai oxigénigény (KŐIK) mg/1 29 120 Extrahálható szénhidrogén tartalom (EPH, C10-C40) Pg/1 37 34 Illékony szénhidrogén tarta­lom (VPH, C6-C40) Pg/1 16 160 Benzol Pg/1 0.29 14 Toluol Pg/1 <0.3 31 Etil-benzol Pg/1 <0.3 13 m- és p-xilol Pg/1 <0.3 19 6. ábra. Magnetospirillum (a) és benne a magnetit lánc (b) Módosítva Schleifer és társai (1991) után Figure 6. Magnetospirillum (a) and a magnetite strain inside it (b) Modified after Schleifer et al, 1991 Az LB lemezre történő szélesztéssel meghatároztuk a baktériumok megjelenésének helyét a II. számú rendszer­ben. A vizsgálat azt mutatta, hogy a baktériumok a vissza­sajtoló kút előtti puffertartályban jelennek meg legna­gyobb számban, és a tartály utáni - szűrő előtti szakaszo­kon szintén kimutathatók. Az eltérő térfogatú puffertartályok jelentősége a baktériumok elszaporodására nem igazolt, ám valószínűsíthető, hogy a nagyobb méretű tartály esetén a nagyobb felület kedvező életkörülménye­ket tudott biztosítani az elszaporodott Magnetospirillum fajoknak. KÖVETKEZTETÉS Benedek és munkatársai (2016) által bemutatott tanul­mányban benzinnel szennyezett oxigénhiányos talajvízbe merülő szivattyú rozsdamentes acél felületén alakult ki biofdm. A jól ismert szénhidrogén-bontó, aerob/fakultatív anaerob biofdm-képző mikroorganizmusok mellett Fe2+- és Mn2+-oxidálókat, valamint Fe3+- és Mn4+-redukálókat is azonosítottak az általuk vizsgált biofilmben (Benedek és társai 2016). Ilyen csoportokhoz sorolható baktériumokat találtunk mi is a szűrőkön. A szűrőből történő mintavétel az előző szűrőcsere után mindössze 3 órával történt, ami vélhetően kevés idő arra, hogy közvetlenül a szűrőkön alakuljon ki biofdm. Az ered­mények alapján arra következtetünk, hogy a szűrőn fenn­akadó baktériumok forrása a puffertartály, ugyanis a visz- szasajtolandó víz 34°C-os hőmérséklete és a puffertartályban lévő pangó zónák kedvező körülmények a baktériumok szaporodásához. Ilyen, lassú áramlású ré­szeken, a víz KOI, fenolindex és BTEX vegyületek magas koncentrációja miatt bizonyos baktériumfajok (főként Magnetospirillumok) jobban el tudtak szaporodni, mivel ezen vegyületek az ő táplálékaik, ezáltal a természetes, széles spektrumú baktériumflórát leszűkítve különösen dominánssá váltak, és elszaporodásuk idézhette elő a szűrő gyorsabb eltömődését. A másik visszasajtoló rendszer ese­tében valószínűleg azért nem tömődik el olyan gyorsan a szűrő, mert ennyire dominánssá egyik baktériumfaj sem tud válni, viszont az ott megfigyelhető baktériumok spekt­ruma jóval szélesebb. A probléma megoldása lehet a puffertartályban lévő víz tartózkodási idejének csökken­tése és a puffertartály méretének optimalizálása a pangó zónák elkerülése érdekében, illetve a tartály vizének fer­tőtlenítése (UV, ózonos). A jövőben a visszasajtoló rend­szerek tervezésekor figyelembe kell venni a víz kémiáját, és számítani kell a baktériumok megjelenésére (Osvald és társai 2017). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozunk a kémiai vizsgálatok finanszírozá­sáért Kurunczi Mihálynak, a Brunnen hőtechnika Kft. ügy­vezető igazgatójának és Nagy Istvánnak, hogy az üzemel­tető részéről segítségünkre volt a mintavételezésben. IRODALOMJEGYZÉK AdókJ. (2014). A hódmezővásárhelyi geotermikus fű­tési rendszer. Hódmezővásárhely, Hungary. Forrás: http://geotermia.lapunk.hu/tarhely/geotermia/dokumentu- mok/adokjanoscikkhodmezovasarhelyigeotlútrend- szer.pdf , letöltés dátuma: 2018.08.21. Bazylinski D. A.. Franke! R. B. (2004). Magnetosome formation in prokaryotes. Nature Reviews Microbiology, 2(3), 217-230. Benedek I, Táncsics A., Szabó I., Farkas M., Szo- boszlay S., Fábián K.. Maróti G., Kriszt B. (2016). Poly- phasic analysis of an Azoarcus-Leptothrix-dominated bac­terial biofilm developed on stainless steel surface in a gas­oline-contaminated hypoxic groundwater. Environmental Science and Pollution Research, 1-17. Czinkota /., Osvald M., Szanyi J, Medgyes I, Kóbor B., Bálint A. (2015). Analysis of Chemical and Biological

Next

/
Oldalképek
Tartalom