Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Mentes Gyula: A dunaszekcsői magaspart mozgásait előidéző okok vizsgálata
Mentes Gy.: A dunaszekcsői magaspart mozgásait előidéző okok vizsgálata 35 és társai 2010, Mentes 2012, Lienhart 2015), így lehetséges a magaspartok mozgási folyamatainak pontosabb tanulmányozása és stabilitási állapotának folyamatos megfigyelése anélkül, hogy gyakori terepi geodéziai (Bugya és társai 2011, Mentes és társai 2012, Bányai és társai 2013) és geofizikai (Szalai és társai 2014a b, Szanyi és társai 2016) méréseket kellene végezni. A geofizikai méréseknek fontos szerepe van a magaspart szerkezetének és annak változásainak megismerésében, míg a geodéziai módszerek a csak a magaspart felszínváltozásainak figyelemmel kísérésére alkalmasak. Mivel a földcsuszamlások szerte a világon rengeteg anyagi kárt okoznak és emberéletet követelnek (pl.: Petley 2012), ezért a kutatások arra irányulnak, hogy feltárják, melyek azok a folyamatok, amelyek hozzájárulnak a földcsuszamlások kiváltásához, és ezeknek a folyamatoknak a megfigyelése hogyan hasznosítható korai földcsuszamlás riasztó rendszerek kifejlesztéséhez (pl.: Thuro és társai 2014, Fathani és társai 2016, Intrieri és Gigli 2016, Greco és Pagano 2017, Wen és társai 2017). Mentes (2017a) tömören ismerteti a dunaföldvári és a dunaszekcsői magaspartok mozgásai és a Duna vízszintjének, valamint a talajvízszint változásainak kapcsolatát. A jelen tanulmány ugyanakkor már részletesen bemutatja a dunaszekcsői magaspart mozgási folyamatát 2007 és 2016 között és vizsgálja a mozgások kapcsolatát a hidrológiai és meteorológiai folyamatokkal összefüggésben, valamint elemzi a növényzet hatását a magaspart mozgásaira. A bemutatott vizsgálati módszer egyrészt hozzájárul a mozgási folyamatok és azok okainak jobb megértéséhez, másrészt - on-line méréstechnika alkalmazásával - lehetővé teszi a magaspart stabilitásának napi megfigyelését, ezáltal alapja lehet egy korai földcsuszamlás riasztó rendszernek. MÓDSZEREK A dunaszekcsői magaspart mozgásait két Applied Geomechanics gyártmányú 722A tipusú, fúrólyuk-dő- lésmérővel regisztráltuk. A dőlésmérők két egymásra merőleges folyadéklibellás dőlésérzékelővel rendelkeznek, melyek érzékenysége 0,1 pradián (0,1 mm/m), ill. 1 pradián (1 mm/m). A műszer méréstartománya ±2000 pradiän a kis érzékenységű és ±800 pradián a nagyérzékenységű fokozatban. A dőlésmérők rendelkeznek egy 0,1 °C érzékenységű beépített hőmérsékletérzékelővel a talaj és a műszer hőmérsékletének mérésére (httpl). A műszereket 2,5 m mély fúrólyukakban helyeztük el. Ez a mélység már elegendően jó hőmérsékletstabilitást biztosít a műszereknek. A műszerek analóg jelének digitalizálását és az adatok gyűjtését Scientific Campbell CR 1000 típusú adatgyűjtőkkel (http2) végeztük, amelyhez csatlakozott egy hőmérsékletérzékelő a levegő hőmérsékletének mérésére. Az adatgyűjtőt a műszereket tápláló akkumulátorokkal együtt a fúrólyukat lefedő, zárható fémládákban helyeztünk el (Mentes 2017b). Az adatok kiolvasása az akkumulátorok cseréjével együtt kb. 40-50 naponként történt. A talajvízszintet Dataqua típusú vízszintmérőkkel óránként regisztráltuk (http3). Az egyes műszerek elhelyezését az 1. ábra mutatja. A Duna vízállását az Országos Vízjelző Szolgálat honlapjáról töltöttük le (http4). Mivel ez utóbbi csak naponként állt rendelkezésünkre, a dőlésmérő, az extenzométeres és a talajvíz adatokból mozgó átlagolással napos adatokat állítottunk elő. Az egyes dőlés komponensek és a vízszintek, valamint a hőmérséklet közötti kapcsolatot többváltozós regresszió analízissel, valamint csúszóablakos regresszióanalízissel vizsgáltuk. 1. ábra. A dunaszekcsői tesztterület légi fényképe (a fotót készítette Körmendi László 2008. február 17-én) a magaspart 2008. február 12-i rogyása után Figure 1. Aerial photo of the Dunaszekcső test site after the landslide on 12 February 2008. (photo was taken by László Körmendi on 17 February 2008) (Megjegyzés: TV1 és TV2 a talajvízszint mérési helyeit, S a stabil L, pedig a mozgó magasparton elhelyezkedő fúrólyuk dőlésmérők helyét jelöli.) (Note: TV1 and TV2 denote the locations of the ground water level measurements, while S and L denote the location of the borehole tiltmeters on the stable and moving part of the high bank, respectively.) 2. ábra. Hőmérséklet hatása a magaspartdöléseire Figure 2. The effect of the temperature on the high bank tilts (Megjegyzés: LH és TH a levegő és a talajhőmérséklet, SE és SK a stabil magaspart, LE és LK, pedig a mozgó magaspart északi és keleti irányú dőlése a hosszúidejü trend levonása után. A dőlésgörbék pozitív irányú változása északi, ill. keleti irányú dőlést jelent.) (Note: LH and TH are the air and ground temperature, respectively, SE and SK are the north and east tilts measured on the stable high bank, LE and LK are the north and east tilts measured on the moving high bank after subtraction of the trend. The change of the tilt curves in positive direction means northward and eastward tilts.)
