Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Szigyártó Zoltán: Az árvízveszély a Tisza mentén
Szigyártó Z.: Az árvízveszély a Tisza mentén 29 közötti időszakra érvényes a töltések koronamagasságát beszerezni nem lehetett, s ezért a vizsgálatokat helyettük az 1970-es években - a MASZ\<m=MASZawi feltétel alapján - a töltések rekonstrukciójának a tervezése során elfogadott töltésmagasságokkal végeztük el. Ami természetesen azt is jelentette, hogy ezek felhasználásával csak azt lehetett meghatározni, hogy akkoriban (ha a jelen tanulmányban bemutatott eljárást ismerték volna) kitűzendő célként az árvízveszély milyen magasságát lehetett volna előirányozni. Következésképen az árvízveszélynek ezt a nagyságát az árvízveszély mai idők töltésmagasságaival számított értékével összehasonlítva megállapítható az, hogy • amennyiben az 1970-es években az árvízveszély nagysága nagyobbra adódott, mint ennek a napjainkra vonatkozó értéke, akkor megállapítható, hogy az 1970-es Az árvízveszéllyel kapcsolatos, most előirányozott vizsgálatok első lépése természetesen az alapadatok, vagyis a töltéskorona szintek és az évi legnagyobb jégmentes vízállások minél hosszabb adatsorának a beszerzése, s a szóban forgó vízállások függetlenségének és egyöntetűségének az ellenőrzése kellett legyen. (Csorna és Szigyártó 1975) Továbbá a jelen esetben fontos az is, s hogy az egyöntetűséget a sorozatos statisztikai hipotézisvizsgálattal ellenőrizzék, s ha erre szükség van, a számításokat a keverékeloszlásokra vonatkozó számításokkal végezzék el (Szigyártó 2012). Mindezekre azért van szükség, mert, ha egy nagyvízi adatsort vizsgálva a kapott eredmények kérdésessé teszik a függetlenség és az egyöntetűség teljesülését, akkor az ezeket követő matematikai statisztikai vizsgálatok eredményéből levonható gyakorlati következtetések alkalmazhatósága is hasonló módon erősen kérdésessé válik. Fontos, hogy az említett, korábbi vizsgálatok során (Szigyártó 2015) arra az eredményre jutottunk, hogy a Tisza vízmérce állomásain az 1901-2014 között észlelt nagy vízi adatok egymástól függetlenek, így most ennek ellenőrzésével foglalkoznunk nem kellett. Fontos az is, hogy a jelen vizsgálatok során az adatsorok egyöntetűségét minden esetben a sorozatos statisztikai vizsgálattal megvizsgáltuk, és ezek eredményét minden esetben figyelembe is vettük. években előirányzott árvízi biztonságot (vagy a vízjárásban bekövetkezett változás, vagy a töltés előirányzott rekonstrukciójának az elmaradása miatt) nem lehetett megvalósítani; • amennyiben számításaink szerint az árvízveszély mindkét vizsgált nagysága azonosnak adódik, akkor megállapítható, hogy a szükségesnek ítélt beavatkozásokat elvégezve, (a vízjárásban biztosan bekövetkezett kedvezőtlen változás ellenére) az 1970-es években előirányzott árvízi biztonságot meg lehetett valósítani; • amennyiben pedig számításaink szerint az 1970-es években az árvízveszély nagysága kisebbre adódott volna, mint annak a napjainkra érvényes értéke, akkor megállapítható, hogy a töltés rekonstrukciójával (a vízjárásban azóta bekövetkezett kedvezőtlen változás ellenére) az árvízi biztonságot növelni lehetett volna. Az árvízveszély nagyságának a kiszámítása rendkívül egyszerű, hiszen a beszerzett adatokra támaszkodva csupán az (1) összefüggésnek megfelelő osztást kell elvégezni. Az árvízveszély nagyságának a megváltozását viszont az (l)-(4) és a (7)-( 10) összefüggés felhasználásával csak egy összetett matematikai statisztikai vizsgálattal lehet meghatározni. Ez az oka tehát annak, hogy a továbbiakban az 1. táblázatban bemutatott módon (négy eltérő adottságokkal rendelkező Tisza menti vízmérceállomás Szeged, Kisköre-alsó, Tiszabercel és Lónya szelvényére vonatkozó adatok felhasználásával) csak ez utóbbi részleteivel fogunk foglalkozni. Az előzőeknek megfelelően az 1962-tól 1987-ig tartó időszakra a számításokhoz szükséges 1%-os árvízszinteket és a becsült koronaszinteket a táblázat 1-3. sora foglalja össze, amelyekre támaszkodva és az (1) összefüggést felhasználva az árvízveszély erre az időszakra vonatkozó nagysága az 4. sorban láthatók. Ezek kiszámítását követte az 5-7. sorban az 1988-tól 2014-ig tartó második időszak adatait felhasználva az árvízveszély nagyságának a mai állapotokra vonatkozó meghatározása; amelynek során már lehetőség nyílt a 2014-ben rendelkezésünkre bocsátott 1. táblázat. Példa az árvízveszélyjelző szinteknek és ezek különbségének a számítására Table 1. Computation example for flood danger characteristics and their differences A műveletek sorszáma Az egyes sorokban feltüntetett adatok megnevezése Dimenzió fkm Idő év Vízrajzi állomás Szeged Kisköre alsó Tiszabercel Lónya Távolság a torkolattól 173,6 403,1 569,0 650,8 1. Mértékadó árvízszint: MASZ1977 cm 1974 MÁSZ1977 971 932 894 898 2. Koronaszint a „0” felett (tervezett) cm 1974 Ka 971 1032 994 998 3. 1 %-os árvízszint nagysága eme 1962-1987 Hal«/. 1121 983 883 796 4. Árvízveszély jelző szint nagysága (a) cm 1962-1987 V ,974 994-49-111-202 5. Koronaszint a „0” felett cm 2014 Kb-126,6 1047 1016 1061 6. 1 %-os árvízszint nagysága cm 1988-2014 Hbi% 939 1174 830 1047 7. Árvízveszélyjelző szint nagy sága (b) cm 1998-2014 V2014 867 127-186-14 8. Árvízveszélvjelző szint változása cm 1998-2014 A(AVJ)-72 176-75 188 9. 1 %-os árvízszint szórása cm 1962-1987 Da(HlS) 55 34 33 42 10. 1 %-os árvízszint szórása cm 1988-2014 DbíHin) 55 83 30 49 11. Az árvízveszélyjelző szint változásának szórása cm 1962-2014 D(AV)=D(AHi%) 71 90 45 65 12. A szignifikancia-vizsgálat alapjául szolgáló valószínűség % 1962-2014 P 1 A>A(AVJ) 1 90,9 2,5 4,8 0,2 13. ÁRVÍZVESZÉLY JELLEMZŐ SZINT VÁLTOZÁSA- NAK ÉRTÉKELÉSE IDŐSZAK ÉRTÉKELÉS 14. AZ ÁRVÍZVESZÉLY VÁLTOZÁSA 1901-1970 1971-2014 Nőtt Nőtt Csökkent Nőtt 15. A VÁLTOZÁS MÉRTÉKE 1901-1970 1971-2014 Kimértékű Jelentős Kismértékű Jelentős 16. A VÁLTOZÁS OKA 1901-1970 1971-2014 Egyéb A meder A meder A meder 17. AZ ÁRVÍZVESZÉLY NAPJAINKBAN 1988-tól máig Kismértékű Igen nagy Tűrhető Számottevő MEGJEGYZÉS 14. sor A változás akkor javult, ha az árvízveszély nagysága 1971. és 2014. között csökkent, és romlott, ha növekedett. 15. sor A változás akkor jelentős, ha az árvízveszély nagysága 1971. és 2014. között abszolút értelemben több, mint 75 cm-t változott. 16. sor A változás akkor tekinthető a mederben lezajló folyamatok következményének, ha a 12. sorban feltüntetett valószínűség P<5 %, vagyis véletlen jellegű ingadozás hatására a 8. sorban feltüntetett különbségnél kisebb eltérések csak ilyen kis valószínűséggel fordulhatnak elő. 17. sor________Az árvízveszély manapság „tűrhető'’, ha V2014SIOO cm; „kismértékű”, ha -100>V2oi4<50cm; „számottevő”, ha -50V2oi4<Qcm; „igen nagy”, ha V2oi4>50cm________________
