Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - KÖNYVISMERTETÉS - Gayer József: Somlyódy László: Felszíni vizek minősége - Modellezés és szabályozás
76 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 2. sz. A könyv tartalomjegyzéke Előszó I. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI 1. fejezet Az értől az óceánig: a lokálistól a globálisig 1.1 Mi a víz? 1.2 A tudományról és céljainkról 1.3 Az angolvécétől az óceánig 1.4 A jövő kihívása 1.5 Mit tudunk tenni? 1.6 Irodalom 2. fejezet A világ vízdilemmája: a globálistól a lokálisig 2.1 Globális készletek és igények 2.2 A regionális kép és érzékenység 2.3 Trendek és további gondok 2.4 A vízhiány következményei 2.5 A fejlődő világ és egy „átmeneti” óriás 2.6 Olajválság után vízválság? 2.7 Merre haladjunk? 2.8 Irodalom II. VÍZMINŐSÉG 3. fejezet Vízminőség-szabályozás: fejlődéstörténelem 3.1 Dr. John Snow és a londoni kolerajárvány 3.2 Százéves az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztítás 3.3 A Streeter-Phelps-modell 3.4 A biokémiai oxigénigény: újabb innováció 3.5 A kolerától az EDS-anyagokig: 150 év 3.6 Irodalom 4. fejezet Vízminőség és vízminősítés 4.1 A vízminőség értelmezése 4.2 Vizeink minősítése és a monitoringrendszer 4.3 A vizek állapotértékelésétől a vízminőségszabályozásig 4.4 Irodalom III. VÍZMINŐSÉGI MODELLEK 5. fejezet Vízminőségi modellek és a mérnök 5.1 A mérnök és a vízminőség 5.2 A mérnök és az ökológus 5.3 Vízminőség és modellezése 5.4 A befogadó válaszfüggvénye és a vízminőségi modell 5.5 Két egyszerű modell és a válaszfüggvény 5.6 Irodalom 6. fejezet Alapok és néhány alkalmazás 6.1 Célok 6.2 Vízminőség és a leíró egyenletek 6.3 Modellfejlesztés, aggregálás és megoldás 6.4 Modellek összetevői és az osztályozás szempontjai 6.5 Reakciókinetikai modell. Petersen-mátrix 6.6 Eutrofizálódás 6.7 Modellek áttekintése: trendek és osztályozás 6.8 Irodalom 7. fejezet Vízminőségi modellek és csapdák 7.1 Az alkalmazás problémái és csapdahelyzetek 7.2 A kalibrálás és az identifikáció problémái 7.3 Az adatgyűjtés problémái 7.4 Rosszul definiált rendszerek 7.5 AHSY-módszer 7.6 A léptékek megválasztása és elemzése 7.7 A modellalkotás és az előrejelzés problémái 7.8 Irodalom IV. TUDOMÁNY, POLICY ÉS ALKALMAZÁSOK 8. fejezet A Balaton vízminőségi stratégiája 8.1 A Balaton eutrofizálódása 8.2 A vízgyűjtő és a külső terhelés 8.3 A belső terhelés 8.4 Indikátorok, adatok és monitoring 8.5 A tó-eutrofizálódási modell (TEM) 8.6 Kutatások húsz évvel később: kis kitérő 8.7 Stratégiai tervezés 8.8 Mi történt ezután? 8.9 Irodalom 9. fejezet A Keszthelyi-medence belső terhelése és vízminősége új, küszöbmodell-közelítéssel 9.1 A foszforterhelés és a trofitás kapcsolata a legegyszerűbb megközelítésben 9.2 Éghajlati és terhelési forgatókönyvek. A Keszthelyi-medence trofitásának előrejelzése 9.3 A prognózisok ex-post értékelése 9.4 A belső terhelés becslése és az üledék mobil- P-készletének hosszú távú változása 9.5 A folyamatosan változó rendszer modellezése: az algacsoportok közti versengés 9.6 Irodalom 10. fejezet A Kis-Balaton foszforvisszatartása és a természetes állapot, modellezés és döntéshozás 10.1 Háttér 10.2 A modellalkotás folyamata és feltevések 10.3 Kalibrálás és igazolás: Hídvégi-tó 10.4 A modell alkalmazása és az izoterma 10.5 A javaslattól a döntésig: 1997-2013 10.6 Húsz évvel később. Mit mutatnak az adatok? 10.7 A jövőről: a rugalmas üzemirányítás felé 10.8 Irodalom 11. fejezet A Balaton vízpótlása: lehetünk-e elővigyázatosak? 11.1 Mit tudunk (tudtunk 2003-ban) és mit nem? 11.2 A Balaton vízmérlege és a vízátvezetés 11.3 Módszertan 11.4 Eredmények és értékelésük 11.5 Bizonytalanságok 11.6 Következtetések 11.7 Javaslat az intézkedési csomagra 11.8 Epilógus: két évvel később 11.9 Irodalom Rövidítések
