Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - FÓRUM - Nagy István: Tévúton a magyar árvízvédelem?
Dr. Nagy István: Tévúton a magyar árvízvédelem? 73 felállításával, valamint hétéves feladatterv és hétéves költsésvetés elfogadásával esvütt. A feladatterv részletezése meghaladja ezen írás terjedelmét. írásomat az idézett KHVMjelentés, valamint Mosonyi Emil professzor utolsó árvízvédelmi helyzetünkkel foglalkozó írásából vett mondatokkal zárom: „A vízkárok elleni védelem, a megelőzéstől az operatív védekezésig, Magyarország biztonságpolitikájának része kell legyen a honvédelemmel azonos kategóriában azzal a hátránnyal, hogy a vízzel „meg nem támadási szerződés” nem köthető” (KHVM 1994). „Nem szándékozom ezen írásommal az „ördögöt a falra festeni”, de félek attól, hogy vakon megyünk egy katasztrófa felé, amit ismert nagytekintélyű szakértők véleménye szerint már a közeljövőben is megtörténhet. Ezt a katasztrófát elhárítani elsőrendű kötelességünk a következő generáció érdekében. ... írásommal nem sérteni, hanem ébreszteni akarok” (Mosonyi 1999). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet mondok Dr. Kozák Miklós ny. tanszékvezető egyetemi tanárnak, Dr. Vágás István címzetes egyetemi tanárnak és Dr. Kováts Gábor ny. vízügyi igazgatónak, a Magyar Mérnök Kamara volt elnökének hasznos javaslataikért és írásom támogatásáért. IRODALOMJEGYZÉK Az 1885. éviXXIII. törvénycikk a vízjogról. Belügyminisztérium (2014). 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről. Bencsik Béla (1984). Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. Vízügyi Közlemények 1984. 2. füzet. Herrich Károly (1879). Tisza szabályozás és a szegedi valóság. A Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye. XIII. Kötet III. Füzet. Ihrig Dénes (1953). A Tiszai árvízvédelem fejlesztése. Vízügyi Közlemények. 33. évfolyam 2. szám. Katona István (1949). Mértékadó árvízszintek alakulása a Tiszán. Hidrológiai Közlöny 29. évfolyam (1949) 9-10. szám. Korhély Józsefi 1937). A Tisza szabályozása. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó. ETO jelzet. 627.42(282.243.742). KHVM:Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszútávú fejlesztési terve 1981. 3. oldal KHVM Vízkárelhárítási Főosztály (1994). Magyarország vízkárelhárítási biztonsága. Belső anyag, 2 oldal. KHVM (1995). Magyarország árvízvédelmi műveinek hosszú távú fejlesztési terve. A 554-340/1995. sz. Kormány-előterjesztés melléklete. KVM és a holland Ministry of Transport, Public Works and Water Management (2003). Az árvízvédekezés kihívásai a XXI. században. Duch-Hungarian Workshop, Szolnok, 2003. Mosonyi Emil (1999). A mértékadó árvíz. Vízügyi Közlemények. 1999. 2. füzet MTA (2002). A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései (Szerk. Glatz Ferenc és Somlyódy László). Budapest, ISBN 963-508-333-5., 402 oldal. Mosonyi Emil (2007). Hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, 2007. március. Nagy István (2003). Gondolatok az Új Vásárhelyi- Terv koncepciójának kialakításához, különös tekintettel a közép-tisza-vidéki árvízvédelmi helyzetre. In: Szolnoki Műhely: SZEMELVÉNYEK a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének megalapozó tanulmányaiból. Szolnok. Nagy István (2013). Az árvízvédelem céljairól és az árvízi biztonságról. Hidrológiai Közlöny 93. évf. (2013). 4. szám. Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal (1891). Előterjesztés a Tisza folyó tárgyában. Vízügyi Közlemények. 1891. III. OVH (1978). Az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesének 10815/1978 (V.É. 6.) OVH számú irányelve a MÁSZ alkalmazásának elrendeléséről. OVH (1978). Vízgazdálkodás hosszú távú terve (1976-1990) OVH kiadvány 1978. Schweitzer Ferenc (2011). Katasztrófák tanulságai: stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások. Budapest, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, 2011. 195 p. ISBN 978-963-9545-35-9. Vásárhelyi Pál (1846). A Tisza folyó általános szabályozási tervezete. VITUKI (1976). Hidrológiai alapok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. [I. Ösz- szefoglaló. II. tanulmányok: 1. Hidrológiai vizsgálatok; Genetikai vizsgálatok; 3. Morfológiai vizsgálatok; 4. Hidrológiai statisztikai vizsgálatok. III. Függelékek] Budapest, 1976. Zorkóczi Zoltán és Tóth Sándor (1985). Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve. Vízügyi Közlemények. 1985. 4. füzet A SZERZŐ DR. NAGY ISTVÁN A Budapesti Műszaki Egyetemen 1967-ben erősáramú villamosmérnök, 1973-ban gazdasági mérnök, 1982-ben vízgazdálkodási szakmérnök oklevelet szerzett. 1987-ben doktorált vízgazdálkodási szaktudományból. 1967-2004 között a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, 1976-tól igazgató helyettesként, 1987-2004 között igazgatóként. Fő feladata a Kiskörei öntöző-rendszer fejlesztése és üzemeltetése volt. Doktori disszertációjában a belvízvédelmi rendszerek üzemeltetési, fejlesztési kérdéseivel foglalkozott, a kialakított üzemelési rendszert a belvízvédekezések során alkalmazta. 1994 után a Hegedűs Lajos által kialakított és jól bevált árvízvédekezési rendszert az új körülményeknek megfelelően fejlesztette tovább. Az új védekezési rendszer az ezredforduló árvízvédekezéseinél vizsgázott. A 2000. évi árvíznél először alkalmazta a Tisza-völgyi árvízi üzemirányítást, amely lehetővé tette az árhullám töltésszakadás nélküli levezetését. A 2000. évi árvíz után kezdeményezte egy új árvízvédelmi
