Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - FÓRUM - Nagy István: Tévúton a magyar árvízvédelem?
Dr. Nagy István: Tévúton a magyar árvízvédelem? 71 javasoltak alkalmazásával csökkentjük a kialakuló árvízszinteket, vagy lassítjuk az emelkedés ütemét. JAVASLATOK • A 74/2014. (XII.) BM rendelet helyett mielőbb új rendeletek kiadása szükséges. • Külön rendeletben célszerű szabályozni az ár- vízvédelmi védvonalakat, védelmi müveket - beleértve az úgynevezett magas parti védvonalakat is - keresztező létesítményekre vonatkozó előírásokat. Tekintettel arra, hogy a hidakat általában 100 éves, vagy nagyobb élettartamra tervezik, célszerű a hidak magassági előírását hasonló időtávban gondolkodva kellő biztonsággal megadni. • Külön rendeletben, vagy törvényben kell az árvíz- védelmi biztonsági előírásokat árvízi öblözetenként megadni, valamint a határt képező folyókra és határt metsző folyókra vonatkozó egyedi előírásokat rögzíteni. • Tekintettel arra, hogy az árvízvédelem esetén nem lehet abszolút biztonságot elérni, ezért a tudományos eredmények és szakmai tapasztalatok alapján, valamint az ország gazdasági teherviselő képességének figyelembevételével, politikai döntés keretében kell megválasztani a viszonyítási alapot, meghatározni az egyes árvízi öblözetekben elérendő biztonságot. Elődeink viszonyítási alapnak a korábbi legnagyobb vízszintet tekintették. A Duna, a Tisza és a Dráva vízgyűjtőjén nagyszámú tározó és vízlépcső épült, a lefolyási viszonyok és a medrek is változtak és változni fognak, a hazai folyószakaszokon az árhullámok utolérhetik egymást és egymásra torlódnak (Közép-Tiszán rendkívüli árvizet két, vagy három árhullám egymásra torlódása okoz). Előbbiek miatt a biztonsági előírások kialakításához a Tone folyónál alkalmazott módszer egyszerűsített változatát javaslom használni. (Japánok a figyelembe veendő árvízszintet a következőképpen határozzák meg: az elmúlt kétszáz év legkedvezőtlenebb hidrometeorológiai szituációjának megismétlődése esetén a jelenlegi összegyülekezési, lefolyási és meder viszonyok, valamint a tározók, vízlépcsők jóváhagyott üzemelési rendje mellett kialakuló vízszint. Az árvízvédelmi töltéseknek, támfalaknak 2 m-rel kell magasabbnak lenniük a kiszámolt árvízszintnél). • A rendelkezésünkre álló adatsorok és lehetőségek figyelembevételével a mértékadó árvízi terhelés meghatározására a következőket javaslom: egy adott folyószakasznál, vagy árvízi öblözetnél az utolsó legnagyobb vízállást (LNV-t) okozó, vagy az elmúlt 50, vagy 100, vagy 150 év legkedvezőtlenebb árvízi szituációjának megismétlődése esetén a mindenkori mederállapot, valamint tározó és vízlépcső üzemeltetési rend mellett előálló árvízi terhelés lesven a meghatározó. (Amennyiben gátszakadások voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben, az árhullámokat korrigálni kell a szakadások hatásával. A Tisza legtöbb szakaszán az 1888. évi árvízi helyzet volt a feljegyzettek közül a legkedvezőtlenebb). A mértékadónak elfogadott árvízi terhelésből számítható legnagyobb árvízszint egy folyamatosan változó érték. Az árvízvédelmi műveknek ennél mindenkor egy előírt értékkel (0.8-1.5 m) magasabbnak kell lennie. Az árvízvédelmi müvek a mértékadónak elfogadott árvízi körülmények figyelembevételével számított terhelésére méretezendők. Ha jégzajlás és hullámzás is előfordulhat, a tervezett müveknek ezek ellen is védelmet kell nyújtani. A jövőben várható változásokat (pl. éghajlatváltozás) a biztonsági érték vagy a mértékadó árhullám előírt módon való megnövelésével lehet figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy az árvízvédelemmel kapcsolatos költségeket adókból fedezi hazánk, valamint az árvízvédelmi helyzet nagyszámú állampolgárt közvetlenül, vagy közvetve érint, ezért a biztonsági előírásokat, az alkalmazott számítási módszerekkel együtt, széleskörű egyetértés mellett javaslom elfogadni, és meghatározott időszakonként felülvizsgálni. • Folyóink és árvízvédelmi létesítményeink jelenlegi állapotát a rendelkezésünkre álló legmodernebb technológiával mielőbb elkészítendő geodéziai-, légi- és mederfelvételek (DTM-ek) felhasználásával kell minősíteni, továbbá meghatározni a középvízi meder és a hullámtér változásának, feltöltődésének mértékét és ütemét. Le kell zárni a közel másfél évszázados vitát a hordaléknak az árvízszintet emelő hatásáról, ezzel megteremtve a hosz- szabb távú tervezés egyik feltételét is. Az új geodéziai adatok és nemzetközi szinten elfogadott modellek fel- használásával, valamint a legutóbbi LNV-t okozó árvízi szituáció lefuttatásával meg kell határozni a jelenlegi magassági biztonság mértékét, figyelembe véve a tározási lehetőségeket és a vízlépcsők tervezett üzemelési rendjét is. Ezt követően értékelni kell az egyes öblözetek összetett árvízvédelmi biztonsági helyzetét. A jelenlegi állapot, a jelenlegi árvízvédelmi biztonság megismerése, dokumentálása a döntéshozók, valamint az érdekeltek tájékoztatása érdekében is szükséges. Amennyiben a mértékadónak elfogadott árvízi szituáció nem azonos a legutóbbi LNV-t okozóval, akkor a modellezést és az összetett biztonsági értékelést a mértékadó szituációra is el kell készíteni. Előbbieken túl prognosztizálni kell a jövőben várható és az árvízi biztonságot befolyásoló változások hatását is. • Folyóinkon az utóbbi két évtizedben levonult nasv árhullámokkal a természet físvelmeztetett arra, hosv árvízvédelmi rendszereink nem alkalmasak azok biztonságos levezetésére, kezelésére. Vizsgálataim szerint hazánkban az árvízvédelmi biztonság - a kormányok által biztosított 100 milliárdok ellenére - folyamatosan romlik. • Ezért programot kell kidolsozni az árvízi biztonság növelésére, a korábban készített árvízvédelmi töltés és tározóépítési tervek helvett. A program végrehajtásával az árvízi biztonságot a tervezett szintre kell emelni. A programot 7 éves, 14 éves időtávokra osztva célszerű elkészíteni a hosszú távú jövőkép felvázolásával együtt és széleskörű megvitatása után javaslom elfogadni. • Hazánknak tudomásul kell vennie, hosv határainkon az árhullámokat nem lehet megállítani, a folvóknak új árvízi medret - rövid szakaszok kivételével - nem lehet kialakítani, ezért elsősorban a jelenlegi naswízi medreket kell alkalmassá tenni az árhullámok biztonságos levezetésére. • A Tisza hazai szakaszán - amennyiben Tiszabecs és Újbecse között a hullámtéren a célszerű növényzetsza
