Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Kozák Miklós: Vízlépcsők üzembe helyezése utáni rendellenességek, okaik, elhárításuk és tanulságaik
esetünkben, ugyanaz a vízáteresztő munkahézag biztonságos volt. A duzzasztómű mozgó gátszerkezetének átvizsgálásához, a teljes pillérközt vízteleníteni kell, amihez a felvízben és az alvízben is ideiglenes elzárás szükséges. Ilyen esetben a gát és az ideiglenes elzárás közötti alaplemez felületén, a felvízi részen, szivárgással kell számolni (ezt észleltem, a szegmensgát utólagos hegesztésénél is) {Kozák és Sabathiel 1978). 5. A vízépítési műtárgyakra vonatkozó kisminta kísérletek elengedhetetlenek. A Tanszék egyik, típus átereszekre elvégzett laboratóriumi vizsgálatánál kiderült, hogy a tervvel szemben, egy módosítással 35%-al csökkenthető volt a kisműtárgy energia vesztesége. Óvatosságból nem árt, ha a kisminta kísérletek egyes következtetéseit a tervezés óvatosan kezeli, mert a torzított méretarányú mérésekből adódó következtetések nem adnak minden esetre megbízható eredményt (Kozák 1966). Ez vonatkozik minden olyan áramlási paraméterre, ahol az áramlás görbe vonalú (kanyarok, áramlási forgók, lokális iránytörések, turbulencia stb.). Minden szakvélemény szabatosságának értékét az idő határozza meg! KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szerző köszönetét fejezi ki dr. Bakonyi Péternek a VITUKI volt vezérigazgatójának, valamint dr. Nagy István, dr. Pados Imre és dr. Goda Péter nyugalmazott vízügyi igazgatóknak, hogy értékes tanácsaikkal és megjegyzéseikkel segítették e tanulmány elkészítését. IRODALOM Kozák M., Hamvas F. (1989). Folyami Vízépítés. Vízépítési szerkezetek (Egyetemi jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, Tankönyvi szám: J9-1265. p. 416. Kozák M., Sabathiel J. (1978). Vízépítési hibák (Egyetemi jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, Tankönyvi szám: J9-1116. p. 183. Kozák M. (1966). A geometriai torzítás hatása, a nyílt- felszínű vízfolyások kismintáiban kialakuló áramlásokra. Hidrológia Közlöny 46. évf. 3. sz., pp. 101-109. Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. A SZERZŐ KOZÁK MIKLÓS CSc, DSc. Vas diplomás mérnök. Vízépítőmémöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) szerezte meg 1951-ben, jeles eredménnyel. 1953-tól aspiráns a BME Mosonyi Emil vezette tanszékén. 1958-ban kandidátusi fokozatot szerzett, és ebben az évben kinevezték adjunktusnak a BME-n. Kutatási témái az árhullámok hidraulikája. Közelítő eljárást dolgozott ki a hurok görbék számítására. Új képletet vezetett le a lökéshullámok számítására, mely szabadfelszínű és zárt csövekre is érvényes volt. A folyók kanyarulataiban kialakult cirkulációs sebességek számítására explicit képletet dolgozott ki. Megteremtője volt a BME-en, az egyetemi oktatásban a computer hidraulika és a vízépítési hibák tantárgyaknak. A témákban 5 egyetemi jegyzetet írt. Kertai Edének, az OVH kiadásában megjelent Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai című 3 kötetes (vízlépcsők, folyami és tavi kikötők) monográfiájának főszerkesztője volt. Az Akadémiai Kiadó adta ki „Szabadfelszínű áramlások számítása digitális számítógépen” című könyvét, melyért Akadémiai díjat kapott. Több mint 200 tanulmánya jelent meg, ebből 35 tanulmány idegen nyelven. Főszerkesztője volt Mosonyi Emil professzor három kötetes, 2000 oldal terjedelmű Water Power Development című, angol nyelvű, MTA kiadású könyvének, melyet német és kínai nyelvre is lefordítottak. Számos IAHR kongresszuson vett részt, melyeknek munkájához szekcióvezetőként, választmányi tagként járult hozzá. Tagja volt az IAHR Computer Bizottságának. Hosszú éveken keresztül volt bírósági szakértő is. A Magyar Hidrológiai Társaságnak évtizedekig aktív tagja volt. A Társaság 1965-ben Péch József Emléklappal tüntette ki.
