Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Gyenese István - Szanyi János: Egy kutas függőleges interferenciamérés (Prats módszer)
53 Egy kutas függőleges interferenciamérés (Prats módszer) Gyenese István*, Szanyi János** *Nyugalmazott olajipari technikus, folyamatszervező, (E-mail: gyenese.istvan@upcmail.hu ) **Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. Kivonat Szerte a világon hosszú évek óta jelentős erőket áldoztak az elméletileg megalapozott interferenciavizsgálatok gyakorlatba való átültetésére. Ez a hidrodinamikai mérési módszer olyan eszköz a rezervoármémökök kezében, amelynek segítségével többnyire más módon egyáltalán nem vagy csak nehezen beszerezhető adatok nyerhetők a földalatti fluidumtárolókról. A tároló két perforációja közé helyezett pakker lehetővé teszi, hogy a felső perforáción végzett műveletek (termeltetés vagy besajtolás) hatására az alsó perforációnál létrejövő nyomásváltozást értékelve kapjuk a tároló vertikális és horizontális áteresztőképesség/szivárgás értékeit. A gyakorlati alkalmazás gátja sokáig a megfelelő érzékenységű nyomásmérő eszköz hiánya volt. Napjainkban már rendelkezésre állnak nagy felbontó- képességű (<70 Pa) elektronikus nyomásmérők (memory gauges), amelyekkel elvégezhetők a nagy felbontóképességet igénylő hidrodinamikai vizsgálatok. Jelen tanulmányban a módszer alkalmazhatóságát mutatjuk be egy konkrét példán. Kulcsszavak Függőleges interferencia, kút, nyomásmérő._______________________________________________________________________ Determining vertical interference in one well (Prats method) Abstract Measuring and calculating the real vertical permeability is a critical issue. The following hydrodynamical method is proposed for measuring the average vertical permeability of a formation near a well, which is otherwise difficult to measure. The method consists of producing or injecting fluid at a constant flow rate through a short interval near the top of a formation and measuring the pressure response through the bottom short interval in the same well, which are separated with packer to calculate the vertical and horizontal permeability/conductivity. For long time a pressure gauge with appropriate sensitivity was a barrier to practical application. Today, there are memory gauges available with high resolution (<70 Pa) for measuring slight pressure changes. We will present this method through a practical example. Keywords Vertical interference, well, pressure gauge. BEVEZETÉS A felszín alatti víztermelésben igényként merülhet fel a függőleges szivárgási tényező meghatározása. Ennek elsősorban a kis mélységű (100 - 200 m) hidegvizes kutaknál volna jelentősége, az elérési idő, védettség meghatározásához (Marton és Szanyi 1997), de fontos szerepe lehetne a hévíztermelésben, a termelő és visszasajtoló kutak optimális mélységének kijelölésében. \\\\\\\\\\\\\\ A /f \ZP w A A • ''^wf X Y___• A • xwwwwwww- Termelő perforáció -Termelőcső pakker-Béléscső pakker- Nyomásmérő-Megfigyelő perforáció 1. ábra. Kútkiképzés és műszerelhelyezés (Earlougher 1977 alapján) Figure 1. Schematic representation of well completion with measuring tools (based on Earlougher 1977) Earlougher (1977) könyvében találtunk egy Prats (1970) által kifejlesztett módszert „Vertical Interference Testing” címmel, melynek tartalmát az alábbiakban ismertetjük, a könyvben szerepeltetett mértékegységekben. Mivel a könyv elsődlegesen az olajipar számára készült, a módszerben ismertetett összefüggéseket Sí mértékegységrendszerbe átszámítva is közöljük, a hidrogeológiai alkalmazhatóság könnyítése érdekében. A módszer nem igényel külön értékelő szoftvert. A mérés manuálisan is egyszerűen kiértékelhető. Létezik más módszer (ilyen pl. a Burns (1969) féle típusgörbe illesztés), ami számítógéppel történő feldolgozást igényel, de jelen tanulmányban csak az egyenes illesztést kívánjuk tárgyalni, mert ez egzaktabb, mint a típusgörbe illesztés. A módszer olyan perforált intervallumok esetén alkalmazható, amelyek rövidek az aktív és a megfigyelő perforáció közötti távolsághoz (AZr) képest. ALKALMAZOTT MÓDSZER Az 1. ábrán a kút kiképzése, ill. a műszerelhelyezés látható. Az ábrán bejelölt paraméterek (h, AZWf, AZWS) az értékelés alapadatai. (Paraméterek elnevezését lásd lejjebb.) A mérés történhet az aktív perforációba történő vízbe- sajtolással, vagy az aktív perforációból való termeltetéssel, közben a nagy felbontóképességű műszerrel mérjük a reagáló (megfigyelő) réteg nyomásváltozását. Ügyelni kell arra, hogy a kút a vizsgálat kezdete előtt stabilizálódjon. A mért nyomásváltozást a besajtolás/termeltetés kezdetétől féllogaritmikus koordináta rendszerben ábrázoljuk. A vízszintes tengelyen az idő, a függőleges tengelyen a nyomás szerepel. Ez látható a 2. ábrán.
