Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások
15 • Az éghajlatváltozással kapcsolatos tudást, mint a "közjavat" kell megosztani az egész világra kiterjedően. E konszenzusban kétirányú adat-, információ- és tudás- áramlást kell kialakítani a tudományos és társadalmigazdasági közösségek között helyi, nemzeti, regionális és globális szinten. ■ Fokozni kell a kutatók és gyakorlati szakemberek együttműködését a hatékony éghajlati előrejelzések fel- használása, a megbízható döntéshozás, a kiegyensúlyozott tervezés és következetes végrehajtás végett. ■ Ki kell dolgozni a vízzel kapcsolatos katasztrófák közös, kompatibilis és szabványosított metrikáját és indikátorait. Ezeket arra kell felhasználni, hogy felgyorsítsák a nemzetközi együttműködést és segítsék az egyes országokat a leginkább hatásos eljárások meghatározásában az erőforrásoknak a katasztrófa helyszínére történő eljuttatásában, a kockázatok csökkentésében és a válaszadásban. Az integrált elemzéseket a részletek szintjén is meg kell erősíteni a hatékony tervezés és végrehajtás érdekében. ■ Olyan beruházásokra kell törekedni, amelyeket a jövőben sem minősítenek feleslegesnek (no-regret investment), mégpedig az inkrementális adaptív cselekvések megtervezésével; egyrészt párhuzamosan a klíma előrejelzések javításával, másrészt oly módon, hogy azok megfelelő arányban tartalmazzák a strukturális és nemstrukturális intézkedéseket. ■ Revideálni kell a történelmi statisztikákon alapuló infrastruktúra-tervezési módszereket. ■ Be kell vonni a befektetői közösségeket (magán és állami szektor). Meg kell vizsgálni, hogy a kockázatok szintjei miképpen értékelhetők a különböző országok és régiók között; megalapozott befektetési döntéseket kell hozni; meg kell érteni az értékbefektetések hozamait; mozgósítani kell a szükséges finanszírozási alapok biztosítását; és biztosítani kell, hogy azok hatékony, átlátható és demokratikus módon kerüljenek felhasználásra. ■ Minden országban létre kell hozni egy nemzeti platformot annak érdekében, hogy a gyakorlati tapasztalatok növekedése nemzeti szintű megoldásokat eredményezzen. Ezért a vízzel kapcsolatos katasztrófákról készült jelentések rendszeresen nyilvánosságra kell kerüljenek. Ezeknek tartalmazniuk kell a jelenlegi állapotra érvényes katasztrófa-nyilvántartásokat, statisztikákat, elemzéseket, a katasztrófákkal kapcsolatos tevékenységek nyilvántartását, valamint a katasztrófákkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal előrehaladási jelentéseit. Minden egyes ország kutatóinak aktívan részt kell vennie ezekben az erőfeszítésekben, továbbá olyan szakmai tanácsot kell adniuk, amely megfelel a szakemberek igényeinek. ■ Elő kell segíteni a párbeszédet valamennyi olyan érdekelt fél között, amely ki van téve a vízzel kapcsolatos kockázatoknak helyi, regionális és globális szinten; meg kell osztani a katasztrófák kockázatának csökkentése kapcsán levont tanulságokat és a bevált gyakorlatokat. ■ Meg kell erősíteni a meglévő ENSZ mechanizmusokat a megbízható nemzetközi kiértékelés céljából. Ebben a vízzel kapcsolatos katasztrófák kockázatára, Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások ellenállóképességére és az előre haladásra vonatkozó tudományos és technológiai ismeretek állapota a biztonságos társadalom megteremtésére rendszeresen és tárgyilagos módon kell kiértékelésre kerüljön. F. A víz, az élelmiszer és az energia összefüggése (8) F.l A kontextus ■ A víz, az energia és az élelmiszer a fenntartható fejlődésnek elengedhetetlen részét képezik. Számos összeköttetés, illetve kölcsönös összefüggés létezik közöttük. Becslések szerint energiafogyasztásunk 2035-ig 50%-al növekszik, míg a globális élelmiszer igény ugyanabban az időszakban várhatóan 60%-al fog növekedni. Ezek együttes hatása 2050-re akár 55%-os globális vízigény növekedéshez vezethet. A vízinfrastruktúrának szinergikus hatásai vannak, ilyen például vízenergia termelése, ill. az öntözésre valamint a városi vízellátásra használható víz tározása. Hozzájárulnak továbbá a klíma- változással összefüggő alkalmazkodásához és a vízhiánynyal járó nehézségeket enyhítéséhez. Ugyanakkor potenciálisan kedvezőtlen hatásai is lehetnek az alvízi szakaszokon az ökoszisztémákra és mezőgazdaságra, valamint azokra az emberi közösségekre, melyeket a vízinfrastruk- túra okozta áttelepítés érinthet. ■ Az öntözött bioenergiai haszonnövények hozzájárulhatnak az energiaforrások növeléséhez, ám ez versenyhelyzetet teremthet a vízkészletek és a termőképes földek hasznosításával és ez akár az élelmiszertermelés kárára is vezethet. Az egészséges talajok hiánya és a fokozott talajromlás csökkenti a terméshozamokat és a termésminőségét, továbbá tápanyag és mikronutriens veszteségekhez vezethet. A talaj egészségét a fenntarthatatlan földhasználat, az erdőirtás, az elsivatagosodás és a felszíni lefolyás veszélyezteti. Mindezt tovább ronthatja a nem megfelelő agronómiái gyakorlat. ■ A nem hatékony birtokszerkezet és földgazdálkodás elidegeníti a termelőket. Ez nem hatékony agronómiái gyakorlathoz, a víz és az energia pazarlásához, valamint az erőforrások degradációjához vezet. A globális környezetváltozáshoz kapcsolódó bizonytalanságok és kockázatok tovább bonyolítják az utóbbi kihívást és az ágazatok közötti kölcsönös összefüggéseket egyre dinamikusabbá teszik. ■ Az összefüggésekre összpontosító (nexus) megközelítések hatalmas lehetőséget biztosítanak az általános erőforráshatékonyság növelésére, a helytelen gazdálkodással kapcsolatos kockázatok csökkentésére, a beruházások megvalósíthatóságának növelésére, a technológiai innovációra, a közös gondolkodásra, a kompromisszumok kezelésére, a szinergiák, a helyi kormányzás beépítésére valamint kölcsönös előnyök megteremtésére a tervezéstől egészen az üzemeltetésig. ■ A víz, az élelmiszer és az energia közötti kölcsönös összefüggés alkalmazása kedvező lehetőséget biztosít a természeti erőforrás-gazdálkodás koherens és rendszerszerű kezelésére elősegítve így a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Az élelmiszer-veszteségnek és - pazarlásnak a vízre, az energiára és a klímaváltozásra gyakorolt tágabb értelmű következménye jó példát ad
