Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások
6 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások A 2016. november 28-30. között megrendezett Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 utolsó napján a résztvevők elfogadták a „Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Üzenetek” című angol nyelvű záródokumentumot. Az alábbiakban közreadjuk az Üzeneteket és annak mellékleteként kidolgozásra került ún. Szakpolitikai ajánlások magyar nyelvű fordítását, a dokumentumok szerkesztőivel és a Világtalálkozó rendezőivel történt egyeztetés alapján. ÜZENETEK A víz összeköt - cselekvési program az Agenda 2030-hoz A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Üzenetei a tematikus ülésszakok, valamint az azokkal párhuzamosan megrendezett fórumok (tudományos, ifjúsági, civil, női) eredményeit foglalják össze. 2015-ben a vízgazdálkodás új korszaka kezdődött. Paradigmaváltás történt: kétséget kizáróan felismertük, hogy a víznek központi szerephez kell jutnia a fenntartható fejlődés, a prosperitás növelése és az emberi jólét eléréséhez szükséges minden tevékenység átalakításában. A víz alapvető fontosságú többek között a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG - Sustainable Development Goals. A 2015. szeptember 25-27. között New Yorkban megrendezett Fenntartható Fejlődési Csúcson az ENSZ 193 tagállama egyhangú döntéssel fogadta el az új globális fenntartható fejlődési keretrendszert - The 2030 Agenda for Sustainable Development. A szerk. megjegyzése), a Párizsi Megállapodás valamint a Szendaj-i katasztrófa- kockázat-csökkentési keretmegállapodás céljainak eléréséhez. A vízzel és szanitációval foglalkozó SDG, valamint a többi vízhez kötődő célkitűzés felölel minden olyan tevékenységet, amelyek a víz használatával, a vele való gazdálkodással, a készletek megóvásával, valamint a víz kezelésével és védelmével foglalkoznak a víz teljes körforgásának folyamatában. A fenntartható fejlődés 2030-ig terjedő keretrendszere, az Agenda 2030 a következő vízzel kapcsolatos kritikus tényezőkkel foglalkozik: egyetemes és méltányos hozzáférés a biztonságos ivóvízhez és szanitációhoz, szennyezés, vízminőség, vízhiány, vízhasználati hatékonyság, méltányos vízmegosztás, a vízfüggő ökoszisztémák integritásának megőrzése, valamint rendszereink rezilienciája és a társadalmi igazságosság kérdése. Ezek a tényezők összefüggnek és kölcsönösen hatnak egymásra, ezért csak rendszer- és globális összefüggésben szabad azokat kezelnünk. A vízzel kapcsolatos beruházások, történjenek állami, vagy magánforrásból, elengedhetetlenül szükségesek a fenntartható fejlődéshez. A víz a legkritikusabb természeti kincs. Világunk elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol a víz, mint stratégiai készlet többé már nem tekinthető adottnak. A vízzel való gazdálkodást be kell építenünk az Agenda 2030-hoz kapcsolódó politikákba. Klímaváltozás, urbanizáció, gazdasági növekedés, szennyezés, népesedésváltozás, területhasználatváltozás, az ökoszisztémák degradációja, energia-, egészség- és élelmiszerbiztonság - mind hatnak a vízre. A víz és a víz haszonvételei tartják fenn a világ foglalkoztatottjainak több mint %-ét és gyorsítják a gazdasági növekedést. Másfelől a vízhez kapcsolódó stresszorok felerősítik a társadalmi és politikai feszültségeket, melyek jelentős konfliktusok kirobbanását okozhatják, polgárháborúkhoz és azok eredményeként tömeges népvándorláshoz vezethetnek. Az új valóság tehát megköveteli, hogy a döntéshozók a víz oldaláról is tekintsék ezeket a jelenségeket. A víz kritikus globális ügy. A vízgazdálkodás helyi-, vízgyűjtő- és regionális szinten valósul meg, kérdései azonban valójában globálisak, mert következményei globálisak - s ezek rendre összekapcsolódnak a víz körforgásán, a hidrológiai cikluson és a világgazdaságon keresztül. Ezért a víz mára világszinten stratégiai erőforrássá vált. A víz, körforgásán és a globális értékláncokon keresztül beágyazódik a mezőgazdasági és egyéb forgalmazott termékekbe, hiszen a bányászatban és az iparban is használják nyersanyagok és világpiaci termékek előállítására, emellett az energiatermeléshez is nélkülözhetetlen. A hatások csökkentése többé már nem kezelhető önmagában a helyi politikai és/vagy piaci kereteken belül. A világ egyik felének politikái, és válságai hatással lehetnek az egész világ vízkészleteire. Mivel a vízválság globális kihívás, ezért globális válaszra van szükség. A „Világunk megváltoztatása - az Agenda 2030: Fenntartható Fejlődési Célok^ program koordinált globális megoldásokat szorgalmaz a globális vízügyi kihívásokra. Új globális vízpolitikai architektúrára van szükség annak érdekében, hogy konszolidált és erős politikai kormányzást lehessen biztosítani a vízgazdálkodás számára a Fenntartható Fejlődési Célokon és a többi nemzetközi keretrendszeren belül. A víz, mint segítő és összekötő elem. A víz közvetíti a Fenntartható Fejlődési Célok összekapcsoltságát, és egyben lehetőségeket kínál egymást erősítő szinergiák kialakítására a 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszerben, amelyben egyúttal az integráció tényezője is. A víz tavakon, folyókon, valamint felszín alatti víztartókon keresztül a készleten osztozó országokat is összeköti, melyek fejlődése ezen természeti adottságoktól is függ. A víz hagyományosan inkább összekötő elem, mintsem megosztó konfliktusforrás volt. Csakis azáltal, hogy felismerjük a víz integráló és központi szerepét válik elérhe
