Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Tóth Ditta, Padisák Judit, Selmeczy Géza Balázs: A Tapolca-patak ökológiai állapotbecslése a makroszkopikus gerinctelen közösség alapján
55 Tóth D., Padisák J. és Selmeczy G. B.: A Tapolca-patak ökológiai állapotbecslése a makroszkopikus gerinctelen közösség alapján ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a két index eltérő számítási metódusuk ellenére, alapvetően hasonló eredményeket mutatott, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a HMMI esetében minden alkalommal és minden helyszínen alacsonyabb értékeket kaptunk, mint a Qbap számítása során. Hegymagasnál és Szigligetnél a kis eltérés miatt ugyanabba a kategóriába került a vízfolyás besorolása a két index esetében, Raposkánál viszont nagyobb különbséget tapasztaltunk, melyet a kategóriaváltás is mutat. Az indexek számítása során azt tapasztaltuk, hogy a Qbap a karakterfajok kis abundanciája, a HMMI pedig leginkább a Shannon-diverzitás alacsony értékei miatt adott gyenge értékeket. A karakterfajok kis abundanciáját elképzelhetően befolyásolta, hogy a tavaszi mintavételt május 19-én végeztük, mely valamelyest később van, mint a mintavételre ajánlott április közepe-május közepe időszak. A legrosszabb eredményeket Szigligetnél kaptuk, melynél megfigyelésünk szerint a patak vízsebessége alapján leginkább állóvíz jellegű, s ez elősegíti az anaerob iszap kialakulását. Mivel a vízi gerinctelenek többsége érzékeny a víz alacsony oxigénszintjére ( Allan 1995), ez a körülmény minden bizonnyal közrejátszott abban, hogy igen kevés élőlényt fogtunk ezen a mintavételi helyen. Ezt megerősíti, hogy itt fogtuk a legtöbb Asellus aquaticus egyedet, mely szennyezett vizekben is viszonylag gyakran előfordul (Maltby 1991, Horvai és társai 2009). A patak gyenge/közepes ökológiai állapotát a minerális mikrohabitatok kis száma, valamint a Szigligetnél tapasztalt nagymennyiségű anaerob aljzat okozhatja. Továbbá a Tapolca-patakba tisztítatlan szennyvíz-bevezetés történik, mely a makroszkopikus gerinctelen faunájára valószínűsíthetően szintén nagy hatással van. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönetüket fejezik ki a Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszék munkatársainak a mintavételek, illetve a laboratóriumi minták feldolgozása során nyújtott segítségükért. A SZERZŐK TÓTH DITTA Egyetemi hallgató. Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék. Kutatási terület: Makroszkopikus vízi gerinctelenek. PADISÁK JUDIT Az MTA doktora. Egyetemi tanár, intézetigazgató. Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék. Kutatási területe: Fitoplankton társulásökológia. A Balaton és a Stechlin-tó fitoplanktonjának hosszútávú változásai. Trópusi tavak, tározók fitoplanktonjának ökológiai jellemvonásai. A globális klímaváltozás hatása a fitoplanktonra. Magyarország folyó és állóvizeinek ökológiai állapota a Víz Keretirányelv alapján. A Magyar HidIRODALOMJEGYZÉK Allan J. D. (1995). Stream ecology. Chapman és Hall. New York, pp. 388. APHA (1999). Standard Methods for the Examination of Water and Wastewater. American Public Health Association. Csányi B., Szekeres J., Zagyva A., Várbíró G. (2012). Vízi makrogerinctelen módszertani útmutató. Horvai V, Czirok A., Gyulavári H. A. (2009). Az Asellus aquaticus (Isopoda) és a felemáslábú rákok (Amphipoda) tömegességének alakulása a Völgységi-pa- tak hossz-szelvényében. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 20: 107-114. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (2007). Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések, 4-1 Balaton közvetlen tervezési alegység, KvVM, Székesfehérvár. Maltby L. (1991). Pollution as a probe of life-history adaptation in Asellus aquaticus (Isopoda), Oikos, 61 (1): 11-18. MSZ12749 (1993). Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. Magyar Szabvány. Szilágyi F. (2009). A felszíni vizek biológiai minősítésének továbbfejlesztése. ÖKO Zrt. vezette Konzorcium, Budapest, 139 pp. Szilágyi F., Acs E., Borics G., Halasi-Kovács B., Juhász P., Kiss B., Kovács Cs., Kovács T., Lakatos Gy., Müller Z., Padisák ./, Pomogyi P., Szabó K, Szalma E., Tóthmérész B. (2006). Az ökológiai minősítés kérdései. In: Somlyódi L., Simonffy Z. (szerk.). A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keret- irányelv hazai végrehajtásának elősegítésére. MTA Vízgazdálkodási Csoport és BME VKKT közös munkabeszámolója, kézirat, 213 pp. Várbíró G., Deák Cs., Borics G., Krasznai E. (2010). Current issues in ecological water qualification: Developing multimetric macroinvertebrate index on lowland, small and medium sized watercourses - a case study. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 21: 247-254. rológiai Társaság tagja 1981-tői. 2007-2011 között azMHT Elnökségének póttagja, 2011-2015 között az MHT Elnökségének tagja, az MHT Limnológiai Szakosztály vezetőségi tagja 1993-tól, a Limnológiai Szakosztály titkára 1999-2015 között, az MHT Vízmikrobiológiai Szakosztály vezetőségi tagja 2004-től, a Vízmikrobiológiai Szakosztály elnöke 2006-2011 között. Pro Aqua Díjban részesült 2007-ben, Schafarzik Ferenc emlékérem kitünzetést kapott 2012. SELMECZY GÉZA BALÁZS Egyetemi tanársegéd. Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék. Kutatási területe: Fitoplankton ökológia, mélyrétegi maximumok ökológiája, a globális klímaváltozás hatása tavi fitoplankton közösségre, fitoplankton ökológiai vizsgálatok mezokozmosz kísérletekben, makroszkopikus vízi gerinctelenek és az avarlebontás kapcsolata. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja 2010-től.
