Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Tamás Márta, Berta Csaba, Szeles Júlia, Gyulainé Szemerédi Szilvia, Krakomperger Márton, Szabó László József, Bácsi István, Gyulai István: Bodrog menti holtmedrek vízkémiai változásai az évszakok függvényében
51 Tamás Márta és társai: Bodrog menti holtmedrek vízkémiai változásai az évszakok függvényében antropogén terhelés is éri, mert a meder és a csatorna mellett szántóföldek terülnek el, ahonnan jelentős mennyiségű terhelés mosódhat be a vizekbe. A Török- éri holtmeder feltöltődési folyamatait ezek a hatások felgyorsíthatják. A szervetlen nitrogénformák közül az ammónium-ion a lényeges paraméter a tápanyag ellátottság és az eutrofizáció szempontjából. Ennek a koncentrációja minden meder esetében emelkedett tavaszról nyárra. A legnagyobb mértékű emelkedés a Keleti Holt-Bodrog mentesített szakaszánál volt tapasztalható. Ebben a mederben őszszel a nitrit koncentráció volt magasabb a többi meder értékeihez képpest. A meder mellett épült nyaralókból bemosódhatnak terhelő anyagok. Emellett a meder területén zajló horgászathoz használt etetőanyagok is növelhetik a víz oldott anyagainak a koncentrációját. ÖSSZEFOGLALÁS A holtmedrek tavaszi, nyári és őszi vizsgálata kimutatta, hogy igen érzékeny vízterekről van szó. Szerves anyagban (a KOI mérések alapján) közepes értéket mutatnak. A nyári időszakban szinte mindegyikre jellemző volt a 100%-os növényi borítottság, kivétel a Fekete tavat és a Keleti Holt-Bodrog mentesített medret. A víz szintje mindegyik mederben jelentősen csökkent, melyben egyéb tényezők mellett fontos szerepet játszott a nyári szárazság, valamint egy nagyobb mértékű áradás, amely pótolhatta volna a medrek vizét. A Török-ér holtmeder helyzete a legkülönlegesebb, mert nagymértékben különbözött a többi medertől. A 100%-os növényi borítottság nem csak a felszínen, de a víztérben mélyebben is tapasztalható volt. Emellett a vízkémiai változók értéke jóval magasabb volt a többi mederhez képest, aminek a földművelésből származó terhelés lehet az oka. Az eredmények arra utalnak, hogy a vízkémiai paraméterek tekintetében a medrek között tavasszal nagyobb, nyáron és ősszel pedig kisebb hasonlóság tapasztalható, ami a KOI, foszfát, nitrit és ammónium-ion értékek változásával magyarázható. A SZERZŐK TAMÁS MÁRTA Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karon, biológus szakon végezte (2016). Jelenleg a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar hidrobiológus hallgatója (2016-tól). A Magyar Hidrológiai Társaság tagja. BERTA CSABA Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karon, hidrobiológus (2015) szakon végezte. Majd a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Környezettudományi PhD hallgatója (2015-től). Jelenleg a Debreceni Egyetem, Hidrobiológiái Tanszékének PhD hallgatója. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja. SZELES JÚLIA Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karon, biológus szakon végezte (2016). Jelenleg a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar hidrobiológus hallgatója (2016-tól). A Magyar Hidrológiai Társaság tagja. GYULAINÉ SZEMERÉDI SZILVIA Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karon, biológus ökológus (2010) szakon végezte. Majd a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Környezettudományi PhD hallgatója (2010-2013). KRAKOMPERGER MÁRTON Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológia Karon, környezettan (2016). JelenTermészetvédelmi szempontból fontos, hogy megpróbáljuk óvni és fenntartani, esetleg javítani a holtmedrek állapotát a medrek védetté nyilvánításával és rehabilitációjával, hogy a Bodrogköz a jövőben is hasonló képet mutasson és továbbra is jelentős vizes élőhelyként legyen ismert hazánkban. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2,B-15/1 /KONV- 2015-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Köszönjük az Aggteleki Nemzeti Park és az Eco- Science Kft. támogatását. IRODALOM 2000/60/EC. The EU Water Framework Directive- integrated river basin management for Europe Felföldy L. (1987). A biológiai vízminősítés alapjai, 4. bővített kiadás, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest Hammer 0., Harper D. A. T. Ryan P. D. (2001). PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1), 9. Nagy S. A.,Dévai Gy., Takács P., Gecsei J. (2004). Helyszíni vízvizsgálatok a Lónyai-főcsatomán és főbb mellékvízfolyásain - Hidrológiai Közlöny. 84(5-6), 94-96. MSZ 1484-13 (2009). A nitrát tartalom meghatározása spektrofotometriás módszerrel MSZ 448/12-82. A nitrit tartalom meghatározása spektrofotometriás módszerrel MSZ 448-20 (1990). A foszfát tartalom meghatározása spektrofotometriás módszerrel MSZ ISO 7150-1 (1992). Az ammonium- ion tartalom meghatározása spektrofotometriás módszerrel Németh J. (1998). A biológiai vízminősítés kérdései. Vízi természetvédelem -és környezetvédelem. 7. kötet, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest leg a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar hidrobiológus hallgatója (2016-tól). SZABÓ LÁSZLÓ JÓZSEF Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán biológia-kémia szakos középiskolai tanár szakon végezte (1979). 1981-ben egyetemi doktori, 2008-ban pedig PhD fokozatot szerzett. Végzést követően az Állattani, később az Ökológiai Tanszék oktatója. Jelenleg a Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszékének egyetemi adjunktusa. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja. BÁCSI ISTVÁN Biológia tanárként, ill. biológusként (biotechnológia szakirány) végzett a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán (2003). Doktori fokozatát a Biológia tudományok területén 2008-ban szerezte meg (Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola). 2010 óta a Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszékének egyetemi adjunktusa. A Debreceni Egyetem Habilitációs Bizottsága előtt sikeresen habilitált 2015-ben a Környezettudományok területén. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja. GYULAI ISTVÁN Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karon, környezetkutató ökológus (2008) szakon végezte. Majd a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola, Környezettudományi PhD hallgatója (2008-2010). Jelenleg a Debreceni Egyetem, Hidrobiológiái Tanszékének egyetemi tanársegéde. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja.
