Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szuróczki Sára, Korponai Kristóf, Sári Eszter, Tugyi Nóra, Felföldi Tamás, Somogyi Boglárka, Márialigeti Károly, Tóth Erika: Planktonikus baktériumközösségek vizsgálata a Fertő vizében (nyílt víz, belső tó, nádas)
42 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. különszám EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Novemberi mintavételünkkor a Fertő általános fizikai paramétereit és a-klorofill tartalmát az 1. táblázat tartalmazza. A három víztér zavarosságának vizsgálata során a legkisebb Secchi-átlátszóságot és legmagasabb lebegőanyag-mennyiséget a nyílt vízi B0 pontban tapasztaltuk. Itt az erős szél miatt a víz felkeveredett, ezzel szemben a Kis-Herlakni belső tó és a nádas vize fenékig átlátszó volt, a szél hatása a vegetáció miatt kevésbé érvényesült. A színes oldott szervesanyagok (CDOM) mennyisége (Pt-szín) a B0 pontban volt a legalacsonyabb, míg a belső tó és a nádas vizében egy nagyságrenddel nagyobb értékeket kaptunk, amely a szerves növényi anyagok bomlásából a víztestbe kerülő huminanyagoknak volt köszönhető. A nyílt vízi területen a fitoplankton biomassza (a-klorofill koncentráció) jelentősen magasabb volt, mint a másik két vizsgált területen. I. táblázat. A mintavétel során mért fizikai paraméterek és az a-klorofill koncentráció a Fertő nyílt vizében (B0), belső tavának (KisHerlakni), valamint egy náddal borított területének vizében Table 1. Physical parameters and a-chlorophyll concentration measured in the open water of Lake Fertő (BO), water of an inner pond (Kis-Herlakni) and the water of a reed-covered area Nyílt víz (B0) KisHerlakni Nádas Secchi-átlátszóság (cm) 27 100 110 Vízmélység (cm) 150 100 110 Hőmérséklet (°C) 9,8 9,9 10,7 _EÍÍ_____ 9,67 9,15 9,17 Vezetőképesség (pS*cm‘1) 1920 2080 2000 Szervetlen lebegőanyag konc. (mg*l ') 39,2 1,76 3,16 CDOM (mg Pt*l ') 20,8 122,3 128,2 a-klorofill koncentráció (|tg*l'') 7,81 2,34 3,31 A baktériumok összes sejtszáma azt mutatta, hogy a prokarióták mennyisége az eltérő mintavételi területeken hasonló, mindhárom mintavételi ponton 106-os nagyságrendű volt (BO: 1,52*106 sejt*ml-l, Kis-Herlakni: 2,59*106 sejt*ml-l, nádas: 2,11*106 sejt*ml-l). A heterotróf baktériumok legvalószínűbb sejtszámának becslése során a legalacsonyabb értéket a nyílt vízben kaptuk, a legmagasabbat pedig a nádas vizében (1. ábra). Nyílt víz Kis-Herlakni Nádas Mintavételi pontok 0 Összes sejtszám p Heterotróf baktériumok * Savtermelö baktériumok □Nitritoxidáló baktériumok ■Ammóiiiaoxidaló baktériumok a Szulfátredukáló baktériumok 1. ábra. A baktériumok összes sejtszáma és a különböző baktériumcsoportok mennyisége a Fertő három mintavételi pontján Figure 1. Total cell count and the amount of different bacterial groups in three sampling points of Lake Fertő Általánosan megfigyelt jelenség, hogy a mikroszkópos sejtszámolás során kapott értékek a tenyésztéssel kapott MPN értékeknél mindig egy-két nagyságrenddel magasabbak (Harwani 2013). Ez a jelenség az úgynevezett „great plate count anomaly” (a nagy telepszámlálási anomália), amelynek oka, hogy számos baktérium úgynevezett VBNC (viable, but non culturable - életképes, de tenyésztésbe nem vonható) állapotban van (Harwani 2013). A nit- rifikációban részt vevő baktériumok az (ammónia-oxidáló és a nitrit-oxidáló baktériumok) MPN értéke alacsony volt: az ammónia-oxidálók száma nem érte el a tízes nagyságrendet milliliterenként, a nitrit-oxidálók MPN értéke kis mértékben meghaladta azt. Ez nem meglepő, hiszen ezen szervezetek többnyire kemolitotróf életmódot folytató, aerob baktériumok. A savtermelő baktériumok ennél lényegesen nagyobb számban voltak jelen (101-102 MPN*ml- 1), közülük sokan fakultatív anaerob szervezetekként szerves anyagok degradációjában vesznek részt, gyakran oxigénmentes körülmények között. A szulfát-redukáló prokarióták száma a nádas vizében magasnak bizonyult, elérte a 103 MPN*ml-l értéket. Itt a bomló növényi szerves anyagok nagyobb mennyisége és a zártabb vízfelület kedvez az időszakosan kialakuló anaerob mikromiliők megjelenésének. Egyes baktériumcsoportok mennyisége (pl. szulfátredukálók, heterotróf baktériumok) tehát a több huminanyagot tartalmazó mintavételi pontokon (nádas és Kis-Herlakni belső tó) enyhén magasabb volt, de a három mintavételi ponton mért legvalószínűbb sejtszámok (MPN) többségében hasonló nagyságrendű értékeket tapasztaltunk. Az eltérő környezetek szénforrás értékesítési spektruma alapján elmondható, hogy a legnagyobb összaktivitás értéket a nyílt vízi régió mutatta, annak ellenére, hogy a heterotróf baktériumon legvalószínűbb sejtszám adatai itt voltak a legalacsonyabbak. Ez jelzi, hogy az alacsonyabb MPN értékek nem mindig párosulnak alacsonyabb aktivitási értékekkel (szűkebb szénforrás-hasz- nosítási profillal) (Giovannelli és társai 2013). A legalacsonyabb összaktivitás értéket a nádas régióban tapasztaltuk, ahol egyes szénforrások (pl. a-D-laktóz, ß-metil-D- glükozid, D,L-a-glicerol-foszfát és az L-szerin) bontásá-
