Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Mészáros Szilvia - Rákosi Judit: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges vízminőség-javító intézkedések
Nagy L, Mészáros Sz., Rákosi J.: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges... 35 900 800 600 888888888888888888888888888888888888888888 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQO — <'">**» t*» g, ~ (V O, . (V) Ví Ch ft Ch —.—(''■iVXC'.O. — e>. —«ftVlt*»®» — 00000-00000 — 00000 — 00000—00000 — 00000--00000 — OOOOOO — — — — — — <N(NOir-jr^Ol^M<^f^fn0<íT'rr'T*?'<r'Tv-, %-sv-,s-,v*,wS'0'0'0'0'0'ö RRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR ——— RSD Kvítss4yzaUp57,3 fkm ------------ DunaKvassay zaitp 1643,3 fkm «■» mm GraMtációsb«e«szlés(170*59Q cm) 2. ábra. Az RSD és a Duna vízállása a Kvassay zsilipnél 2010-2016 között (KDWIZIG adatszolgáltatása 2017) Figure 2. Water level of RSD and Danube near Kvassay ship lock - hydrological time series 2010-2016 Megjegyzés: A Kvassay-zsilipi Duna vízmérce, valamint az RSD-ben lévő vízmérce nullpontja is 94,82 mBf Az RSD és térsége a fővároshoz közeli, kiemelt jelentőségű üdülőterület, melynek vonzerejét nagymértékben növeli a Budapest közeli fekvése, valamint a viszonylag állandó, szabályozott vízszint és alacsony áramlási sebessége (~5-10 cm/s) - melyek tó jelleget kölcsönöznek a Duna-ágnak. Az üdülőterületek mellett az RSD egyben az ország egyik meghatározó horgászvize is (http2). A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág és a partmenti területek kimagasló természeti értékekkel rendelkeznek. Itt található az országosan egyedülálló (és egyben Európa 2. legnagyobb, mintegy 700 ha kiterjedésű) úszóláp Dunavarsány, Szi- getcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében húzódik (Tóth 2014). A parton számos ex lege védett forrás található, továbbá a teljes Duna-ág a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág Natura 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület (HUDI20042) része (http3, http4, http5). A rekreációs hasznosítás (különösen a fürdőzés) egyik alapfeltétele a megfelelő vízminőség biztosítása lenne. Az elmúlt évek során több esetben alakult ki főként oxigénhiánnyal összefüggő kritikus vízminőségi helyzet (hal-, csiga- és kagylópusztulások) jelezve, hogy a Duna- ág terhelhetőségének felső határán van (Nagy és Puskás 2010). Az oxigénhiánnyal összefüggő havária helyzetek alapján az RSD Magyarország legveszélyeztetettebb felszíni vize, 2004 és 2008 között országos szinten 320 nap volt az oxigénhiánnyal összefüggő havária- események teljes időtartama, melyből 195 nap az RSD-n következett be (VGT 2010). A káresemények lehetséges, illetve ismert okaként a tápanyagterhelést, a feliszapoló- dást és a nem megfelelő áramlást, illetve vízsebességet említi az első országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT 2010). A víztömeg kicserélődése a mindenkori vízbetáplálás és vízfelhasználás függvénye. Ez öntözési idényben 1,5-2,5 hét, öntözési idényen kívül 3-5 hét (Juhász 2012). A meder vízszállító képességét és víztömegének nagyságát a folyamatos feliszapolódás jelentősen korlátozza (az átlagos iszapvastagságokat az 1. táblázat tartalmazza). A vázolt komplex problémakört a továbbiakban részletesen ismertetjük a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési metodikán keresztül (a víztest állapotjellemzői, fő terhelések, környezeti célkitűzések, intézkedési javaslatok), melyet kiegészítünk az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési időszak óta (2010 után) megvalósult, illetve folyamatban lévő, a vízminőség javítását célzó intézkedések számbavételével, valamint a továbbiakban szükséges intézkedések megfogalmazásával. A VÍZMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ FŐ TERHELÉSEK, ÁLLAPOTJELLEMZŐK, VÍZMINŐSÉG A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben az RSD a síkvidéki, meszes, közepes területű, sekély, állandó vízborítottságú állóvíz típusú, erősen módosított víztest (AIQ014), mely a Duna részvízgyűjtőn belül a Duna-völgyi főcsatorna (1- 10) alegységhez tartozik. Az erősen módosítottság oka a mesterségesen szabályozott vízszint, vízbetáplálás. Az RSD állapotát, üzemeltetését a Duna felől bevezetett és oda visszavezetett víz, valamint a befogadott és kiemelt egyéb vizek mennyisége és minősége határozzák meg. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben a felszíni vizek esetén az ökológiai és kémiai állapotértékelés történik meg, és a VKI szerint a jó ökológiai és kémiai állapot (illetve erősen módosított víztestek esetén ökológiai potenciál) elérése a fő cél. Az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján Az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT 2010) az RSD-re vonatkozóan jelentős terhelésnek minősítette a Dél-pesti szennyvíztisztítót (pontszerű kommunális szennyvízterhelés, 2007-es adatok alapján), továbbá számos, RSD vízgyűjtőt érintő településről (pl. Dömsöd, Szigethalom, Dunaharaszti) származó diffúz eredetű nitrogénterhelést (melynek fő forrásai a csatornázatlan üdülők, illetve a mezőgazdasági eredetű terhelés). További terhelések: az ÁTI-Sziget Ipari Park (pontszerű ipari szennyvízterhelés, hatás nem ismert); a mezőgazda- sági, városi és egyéb (erdő, vizes területek) területekről származó P terhelés (diffúz terhelés, nem jelentős); egyes településekről származó diffúz eredetű nitrogénterhelés (fontos/nem jelentős); valamint a kikötők (fontos terhelések az 57,1 fkm-ben, valamint a 27 fkm-ben lévő kikötők). Továbbá kiemelendő a Kiskunlacházi szennyvíztisz
