Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Székely Ferenc - Csepregi András - Izápy Gábor - Tóth Mária: Hozamváltozási teszt hatásának modellezése a Tatabánya XV/C vízakna hatásterületén
67 Hozamváltozási teszt hatásának modellezése a Tatabánya XV/C vízakna hatásterületén Székely Ferenc*, Csepregi András**, Izápy Gábor**, Tóth Mária’** * MTA doktor, c. egyetemi tanár, 1204 Budapest Bocskai utca 13. e-mail: fszekelydsc@gmail.com ** Hydrosys Kft. *** ÉDV Zrt. Kivonat A Tatabánya XV/C vízakna felújításának részeként 2015-ben próbatermeltetést végeztek. Az egykori szénbányából fürt csapoló kutakban változó hozamú szivattyúzást végeztek, ennek hatását részletesen két észlelő kútban mérték. A mérések alátámasztották a függőleges átszivárgás jelentőségét, a sugár irányú heterogenitás hatását szerzők a bi-zonális tároló modell alapján vették számításba. A WT kúthidraulikai és PEST kalibrációs szoftverek alkalmazásával végzett paraméter becslés során jó illeszkedést lehetett elérni a mért és számított depressziók között. A kutakhoz közeli és tőlük távoli zónákban meghatározott transzmisszivitás és tárolási tényezők között egy nagyságrendnyi különbség mutatkozott, a magasabb értékek a távoli zónát jellemzik. Kulcsszavak Dachsteini mészkő, függőleges átszivárgás, több kutas teszt, változó vízhozam, észlelő kutak, bi-zonális tároló, paraméter becslés. Modelling the effect caused by changing the production rate at the waterworks Tatabánya XV/C Abstract The abstraction wells of the waterworks Tatabánya XV/C are drilled from and operated in the closed deep coal mine. As a part of reconstruction a variable rate test pumping was carried out in 2015. The detailed drawdown response was measured in two monitoring wells. The measurements confirmed the applicability of the leaky aquifer option whereas the radial heterogeneity necessitated involvement of the two-zone formation model setup. The WT software was applied in well flow modelling whereas the PEST software was used in parameter estimation. The fitting of measured and simulated drawdown data resulted in low and high transmissivity and storativity in the near and far zones, respectively. Keywords Dachstein limestone, leaky aquifer, multi-well test, variable pumping rate, monitoring wells, two-zone aquifer model, parameter estimation. ELŐZMÉNYEK A XV/C vízaknát 1965-ben mélyítették a XV/C jelű bányamező víztelenítése és vízbetörések elleni védelme céljából. 1975-től a kiemelt víz, ivóvíz-minőségű része Tatabánya és térségének ivóvízellátását is biztosította. A XV/C vízakna tervezésénél messzemenően figyelembe vették a Tatabányai-medence szerkezeti felépítését. A medence három egységből, a kiemelt helyzetben lévő Ny-i és K-i blokkból és a kettő között húzódó mélyebb helyzetű Középső tektonikai árokból áll. A XV/C vízaknát a tektonikai árok Ny-i szélére telepítették, ahonnan a fedő márga rétegekből karsztvíz veszély nélkül lehetett kihajtani a csapoló vágatokat és a csapoló fúrásokat (BKMI Kft. 1999). A vízakna környezetében, a széntelepek feküjében a felső-triász Dachsteini mészkő alkotja a fő karsztvíz tárolót. A vízaknából indított csapoló vágat, és a vágatból létesített vízszintes vagy ferde helyzetű, csápszerü csapoló fúrások a jó vízadó Dachsteini mészkövet tárták fel. A fedő eocén és oligocén rétegeket vízzáró márga és agyagrétegek alkotják. Vastagságuk a Ny-i tektonikai blokkban átlagosan 100-120 m, a keletiben 150-300 m, a tektonikai árokban pedig eléri a 350-500 m-t (/. ábra). Az egykori mélyművelésű bányákkal feltárt széntelepes összlet az eocén márga alsó részén húzódott, ezért a tatabányai szénbányászat fejlesztését kezdettől fogva megnehezítették a gyakori karsztvíz betörések. A valamikori vízbetörési helyek, mint hidraulikai ablakok, jelenleg is hidraulikai kapcsolatot biztosítanak az ún. öregségi vizek és a karsztvíztároló között. Az aknát 194 mBf szintről kezdték kihajtani, a vágatvég szintje +9,41 mBf {BKMI Kft. 1999). A 370 m hosszú csapoló vágat, illetve a kerülő vágat végétől 9 db, összesen 230 m hosszú csapoló fúrást mélyítettek. A csapoló rendszer névleges kapacitása a kiépítés idején elérte a 70 000 m3/nap-ot, ami a csapoló fúrások egymásra hatása és a térségi bányavíz emelés következtében kialakult karszt- vizszint süllyedés hatására 30 000 m3/nap-ra csökkent {VITUKI Rt. - BKMI Kft. 2002). A vízakna kettős funkciója, a Tatabányai-medence szénvagyonának kimerülése következtében, az 1985. évi bányabezárással megszűnt. A depressziós tölcsér fenntartására a továbbiakban nem volt szükség. A vízaknát 1993-ig a Tatabányai Szénbányák, 1993— 98 között a Karsztaqua Kft. üzemeltette. A karsztos tároló 1990-ben megindult visszatöltődésével a kényszerű vízemelés aránya is növekedett, ami arra késztette az üzemeltetőt, hogy a vízvágatban műszaki beavatkozásokat hajtson végre: 1995-ben a csapoló fúrások előtti vágatszakaszban megépült egy búvó csöves vízgát, amely a
