Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Mészáros Szilvia - Rákosi Judit: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges vízminőség-javító intézkedések
33 Nagy I., Mészáros Sz., Rákosi J.: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges... befogadó, ipari és öntözővíz szolgáltató, valamint adottságainak köszönhetően jelentős a rekreációs használata. Az RSD a Duna 57,3 km hosszú, mindkét végén torkolati művekkel lezárt mellékága, vízfelülete mintegy 15,58 km2, víztérfogata kb. 40 millió m3 (Nagy és Puskás 2010, VGT 2015). Az RSD és vízgyűjtője Budapest, Pest megye és Bács-Kiskun megye területén fekszik. A közvetlen vízgyűjtő - a Gyáli-patak vízgyűjtője nélkül - 4 fővárosi kerület, 21 Pest megyei és egy Bács-Kiskun megyei település területét érinti. Az RSD vízutánpótlását a Dunából kapja a Kvassay zsilipen keresztül, illetve összességében 1747 km2 vízgyűjtőterület belvízbefogadójaként funkcionál (httpl). A szabályozott vízleeresztés a Tassi zsilipen keresztül történik a Duna-ágból. A vízforgalmat a következő átlagértékek jellemezték a 2006-2016 közötti időszakban (KDWIZ1G adatszolgáltatása alapján)'. • Vízbetáplálás a Kvassay zsilipnél: ~ 700 millió m3/év; • Vízkivételek és vízátvezetés az Alsó-Duna- völgybe a Kiskunsági-főcsatornán keresztül: -150 millió m3/év; • Visszavezetés a Dunába Tassnál: - 550 millió m3/év. A Kvassay zsilipen keresztül az év nagy részében folyamatos frissítővíz betáplálás van a RSD-be, azonban ez ténylegesen nagyban függ a Duna vízállásától (2. ábra) és a rendszer vízfelhasználási igényétől (pl. öntözési időszakban nagyobb az igény, lásd 2. táblázat). 2. táblázat. Az RSD üzemi vízszintjei (KDVV1ZIG adatszolgáltatása 2017) ______________Table 2. Demanded water level of RSD______________ RSD üzemi vízszintjei Kvassay zsilip Tassi zsilip Öntözési idény (április 1. - szeptember 1.) 96,52 mBf 96,22 mBf Öntözési idényen kívül (szeptember 2. - március 31.) 96,02 mBf 95,92 mBf Belvízi üzemvízszint 95,92 mBf 95,67 mBf A gravitációs vízbetáplálás a Budapesti Vigadó téri vízmércén mért 200-620 cm közötti vízállástartomány esetén lehetséges (mely a dunai Kvassay zsilip szerint kb. 170- 590 cm tartományba esik). A budapesti Vigadó téri vízmércén mért 200 cm-nél alacsonyabb dunai vízállás esetén a Kvassay tápzsilipen történő gravitációs vízbetápláAz RSD három szakaszra (illetve a felső szakasz további két részre) bontható, melyek jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze. Az RSD-nek számos mellékága és holtága van, melyekkel együtt a meder hossza összesen kb. 88 km (ebből 30 km-t a szigetek menti kisebb mellékágak és holtágak tesznek ki). Az egyes szakaszokat, jelentősebb holtágakat és mellékágakat, valamint a mellékvízfolyások elhelyezkedését az 1. ábra mutatja be. Az 1. táblázat alapján is jól megfigyelhető, hogy már a főágban is jelentős a feliszapolódottság. Teljes körű mederfelmérés utoljára 2007-ben történt (Öko Zrt. vezette konzorcium 2009a). 2016-ban a felső szakaszon, az 57+035-46+530 fkm között a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztályának szakemberei ADCP használatával mederfelmérést készítettek. A felmérés során megállapításra került, hogy az elmúlt közel 10 évben (a 2007-es felmérés óta) átlagosan kb. 20 cm iszap rakódott le a vizsgált szakaszon (KDWIZIG 2016a). A főágnál a mellékágak, holtágak feliszapolódottsága jellemzően nagyobb mértékű (lassabb áramlási sebesség, frissvíz hiánya miatt). Például a Molnár-szigeti mellékágon a KDWIZIG 2015-ös mederfelmérés megállapításain alapuló revitalizációs tanulmányterv akár 1 m-es iszapkotrást vél szükségesnek (KDWIZIG 2016b). lás lehetősége megszűnik, azaz az RSD üzemvízszintjé- nek szinten tartása nem lehetséges. Ilyenkor a Kvassay turbinájának szivattyús üzemmódjában történő járatásával lehet a szükséges vízmennyiséget a rendszerbe beemelni (két szivattyúval történő vízbetáplálás technikailag megvalósítható értéke 22-24 m3/s) - azonban ez nagyon költséges (napi kb. 800-850.000 Ft - KDWIZIG tájékoztatása alapján). Szélsőségesen magas dunai vízállás esetén a Kvassay-zsilipet betétgerendákkal le kell zárni és a vízbetáplálás megszűnik. Ilyen esetben a Tassi-zsilipen a víz- mennyiség gravitációs lebocsátási lehetősége is megszűnik, azonban csekély mennyiségben ilyenkor is van lehetőség - elsődlegesen belvizek, szivárgóvizek - átemelésére a Dunába (ez kb. 1,5 m3/s beépített + 4,5 m3/s mobil szivattyúkapacitás). Az RSD vízgyűjtő területének egy részéről belvizes időszakban belvízbevezetés történik. Belvízi készültség elrendelése esetén az RSD üzemvíz- szintjét a nyári időszakban tapasztalható szinthez képest mintegy 55-60 cm-el le szükséges csökkenteni (2. táblázat) annak érdekében, hogy a kettősműködésű, nyáron öntözővizet szállító csatornák folyásiránya átfordulva a belvizeket az RSD felé vezessék. A belvizek előfordulása 1. táblázat. Az RSD szakaszai és azok fontosabb jellemzői Table 1. Basic data of the sections of RSD _________ Szakasz megnevezése Határok Átlagos szélesség „Elméleti vízmélység” (1998)* Átlagos vízmélység (2007)** r Átlagos iszapvastagság (2007)** felső szakasz 58-38 fkm: Kvassay zsilip - Taksonyi-híd (58-47,5 fkm) 40-80 m (110 m) 2,0-3,0 m (2,5 m) 1,85 m (1,54 m) 0,66 m (0,56 m) középső szakasz 38-22 fkm: Taksonyi- híd és Ráckeve északi térsége 400-450 m 3,0-3,5 m 1,83 m 0,75 alsó szakasz 22-00 fkm: Ráckeve északi térsége - Tassi zsilip 200-300 m (Tassi zsilip előtt 500 m) 7,0-10,0 m a Tassi zsilip előtt, a többi szakaszon 4,0- 7,0 m 3,48 m 0,88 * A VITUKI Rt. 1998-as adatai alapján, melyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízásából készített. ** A mederfelmérést a Geomega Kft, az iszap-mintavételezést a VITUKI Kht. laboratóriuma végezte 2007-ben. (Forrás: Öko Zrt. vezette konzorcium 2008)
