Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nyiri Gábor - Zákányi Balázs - Szűcs Péter - Nagy Gábor - Kiss Tibor: Árvízvédelmi töltések, völgyzáró gátak altalajának hidraulikai modellezése és állékonyságvizsgálata
57 10. táblázat. A GMS, UTEXAS és a Soilvision Slope moduljának összehasonlítása Table 10. Comparison of the modules of GMS, UTEXAS and Soilvision Slope Nyíri G., Zákányi B., Szűcs P., Nagy G. és Kiss T.: Árvízvédelmi töltések, völgyzáró gátak... GMS, UTEXAS Soilvision, Slope Biztonsági tényező változás (%) Cigánd 2,971 2,555 16,28 Révleányvár 1,943 2,111 7,96 Halászhomok 2,815 2,738 2,81 Lázbérc 1,561 1,595 2,13 Rakaca 2,679 2,508 6,82 A MODELLEZÉSI EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE A modellezés során három Tisza menti árvízvédelmi töltés és a lázbérci, valamint a rakacai víztározó völgyzárógátjának szivárgási viszonyait vizsgáltuk, állékonyságvizsgálattal kiegészítve, figyelembe véve az altalaj adottságait is. Vizsgálatunk során az árvízvédelmi töltések esetében a mértékadó árvízhez, a lázbérci és a rakacai tározó esetében a maximális üzemvízszinthez viszonyítottunk. A modellezés során egy időben állandó, úgynevezett steady state folyamatot feltételeztünk. Az árvízvédelmi töltések geometriájára jellemző a szerkezetesség, a védmü anyagainak paramétereit részben korábbi munkákból átvettük, részben műszaki irányelvből származtattuk. A völgyzárógátak esetében a jellemző keresztmetszetben megtaláljuk azokat a szerkezeti elemeket, melyek a szivárgás koordinálására lettek beépítve. Az árvízvédelmi töltések esetében megfigyelhető volt, hogy az áramlási vonalak helyzete nagymértékben függ az altalaj adottságaitól: a vastagságtól, és a szivárgási tényezőtől. A völgyzárógátaknál jól kirajzolódott a különböző szerkezeti elemek hatása. A szivárgási modelleket több esetre is elvégeztük. A rácsháló sűrűségének és a töltésláb szélességének hatását is vizsgáltuk, melynek eredményeképpen megállapítható ezen feltételeknek fontossága. Mindkét esetben megfigyelhető a fajlagos hozam változása, illetve az áramvonalak pontosságának növekedése. A fajlagos hozam eredményeket összehasonlítottuk egy korábbi munkában elért eredményekkel, melyben az altalajadottságok nem lettek figyelembe véve. Megállapíthatjuk, hogy jelentősen befolyásolta a fajlagos hozamot és a vízáramlást az altalaj figyelembe vétele, melyeket a terepi tapasztalatok is igazolnak. A rézsüállékonyság vizsgálatánál két programot használtuk, a Groundwater Modelling System 10-es verziójának UTEXAS modulját és a Soilvision Slope modulját. A vizsgálatokat több rézsűállékonysági vizsgálati módszerrel is elvégeztük. Két esetet vizsgáltunk, egy telítetlen állapotot, és egy olyan állapotot, melyben a víz hatását is figyelembe vesszük. Alkalmunk volt a két program ösz- szehasonlítására is, mind eredmények, mind pedig fel- használás tekintetében. Összegzésként elmondható, hogy a modellezési eljárásokkal rendkívül szemléletes eredményeket kapunk, melyek nagy segítséget nyújthatnak a vízügyi szakemberek számára. Mivel az árvízvédelmi munkálatok folyamatosságot követelnek, így ezen gyors módszerek rendkívül jól mutatják az esetleges meghibásodásokat és a katasztrófák súlyossága enyhíthető vagy elkerülhető. IRODALOM ÉRV Zrt. (1982). Rakacai víztározó - üzemeltetési utasítás. Kovács B. (2004). Hidrodinamikai és transzportmodellezés I. Első kiadás, Miskolci Egyetem, Műszaki Föld- tudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai, és Kőzettani Tanszék, GÁMA-GEO Kft. Mihalik A. (2000). Szivárgást gátló árvízvédelmi töltések stabilitását biztosító vasalt földtámszerkezetek, Műszaki szemle, 3. évfolyam 9-10. szám. pp. 26-33. MI 10 269-1982. Töltésállapot vizsgálata árvíz idején MSZ 15921-1999. Árvízvédelmi gátak vizsgálata árvíz idején Nagy L. (2003). Árvízvédelmi gátak szakadásai. (Előadási anyag). MHT XXI. Vándorgyűlés, Szolnok. Nagy L. (2005). Árvízi kockázat, az árvízvédelmi gát tönkremenetele alapján, Doktori értekezés, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. Nagy L. (2014). Buzgárok az árvízvédelemben, Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2014. Vágás I. (2007). Második honfoglalásunk: A Tisza- völgy szabályozása. Hidrológiai Közlöny, 87. évf. 3. szám, 30-38. oldal. Völgyesi I. (2008). Árvédelmi töltések szivárgáshidraulikai modellezése. Hidrológiai Közlöny, 88. évf. 1. szám, 32-35. oldal. Zákányi B. (2006). Az árvízvédelmi gátak és töltések szivárgásának meghatározási módszerei (Diplomamunka) Zákányi B., Szűcs P. (2010). Völgyzáró gát és árvíz- védelmi töltések hidraulikai vizsgálata SEEP2D modullal. Hidrológiai Közlöny, 90. évf. 4. szám. 54-62. oldal.
