Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nyiri Gábor - Zákányi Balázs - Szűcs Péter - Nagy Gábor - Kiss Tibor: Árvízvédelmi töltések, völgyzáró gátak altalajának hidraulikai modellezése és állékonyságvizsgálata
53 Nyíri G., Zákányi B., Szűcs P., Nagy G. és Kiss T.: Árvízvédelmi töltések, völgyzáró gátak... miatt az altalajon nagy vízmennyiség áramlik át. A töltések esetében itt számolnunk kell a buzgárok kialakulásával. Mivel az altalajban nagy nyomásértékek is vannak, a pórusvíznyomás növekedésével számolnunk kell, mely a töltés állékonyságára negativ hatást gyakorol, mivel ekkor csökken a víznyomás elleni támasztóerő. 7. ábra. A rakacai völgyzárógát szerkezeti elemei, és a szivárgási vonalak Figure 7. Structural elements of the Rakaca barrage and the flow lines 0,25 Lázbérc Rakaca ■ Altalaj figyelembe vételével ■ Altalaj figyelembe vétele nélkül 8. ábra. A faljagos hozam értékek összehasonlítása (völgyzárógátak) Figure 8. The comparison of the total flowrates (barrages) Lázbérc esetében megfigyelhetjük, hogy az altalaj figyelembevételekor kisebb fajlagos hozam értékeket kapunk. Ezt a gát alatti vízzáró betonfal beépítésével magyarázhatjuk. A betonfal megakadályozza, hogy a víz az altalajon keresztül szivárogjon át a mentett oldalra, illetve a vizvezető homokréteg felé tereli a vizet, igy megvédve a gáttestet és az altalajt a teljes átnedvesedéstől. 0,02 Ä 0,018 J; 0,016 0,014 J; 0,012 0,01 0,008 g 0,006 öű .3 0,004 S 0,002 0 ■ Altalaj figyelembe vételével ■ Altalaj figyelembe vétele nélkül 9. ábra. Fajlagos hozamok összehasonlítása (árvízvédelmi töltések) Figure 9. The comparison of the total flowrates (dykes) Cigánd Révleányvár Halászhomok A töltések vizsgálatakor fontos információt ad a kilépési hossz értéke. Ez alatt értjük a víz legfelső kilépési pontja, és a töltés talpa közötti távolságot. Ez az érték megmutatja, hogy milyen magasságban várhatóak faka- dások a töltésben, valamint, hogy milyen mértékben nedvesedett át a védmű. A kilépési hosszak esetében vizsgálatainkat csak az árvízvédelmi töltések esetében végeztük el, hiszen a víztározók gátjánál a szivárgó rétegen keresztül történik a víz kilépése, így a kilépési hossz állandó. A kilépési hosszt a program által kiírt koordinátákból és az ez által létrejött háromszög azonosságaiból számoltuk ki. Az összehasonlítás során megfigyelhetjük, hogy a révleányvári, illetve a halászhomoki védműnél kisebb, míg a cigándi védműnél nagyobb kilépési hossz értékek jelentkeztek. A révleányvári és a halászhomoki védmü esetében az altalaj adottságok megfelelőek voltak ahhoz, hogy a víz ne csak a töltésen keresztül, hanem az altalajban is áramlani tudjon.
