Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Mentes Gyula: Hidrológiai folyamatok hatása a dunai magaspartok mozgására
Mentes Gyula: Hidrológiai folyamatok hatása a dunai magaspartok mozgására 37 2. táblázat. A dőlésértékek és a Duna vízszintje (DV), a talajvízszintek (TV1 és TV2), valamint a hőmérséklet (T) közötti regressziós együtthatók Table 2. Regression coefficients between tilt values and Danube water level (DV), groundwater levels (TV1 and TV2) as well as temperature (T) Dőlésirány Év Regressziós együtthatók TV1 Urad m‘ TV2 1 urad m'1 DV urad m‘ T grad K 1 R2 SDK 2011-13-35 4-1 0.800 2012-41-44 3-1 0.658 2013-207 33-2 1 0.484 2014-23 63 2 0 0.533 SDÉ 2011-193 3 7 0 0.388 2012 28-98-1 1 0.793 2013 67-56 1 1 0.619 2014 0 28 2 0 0.335 LDK 2011-400-178 18 4 0.862 2012 167 95-8 2 0.373 2013 369-83 11 8 0.733 2014-156-1095 15 3 0.859 LDÉ 2011 185-287-16 2 0.965 2012 33-512-6 0 0.933 2013-1380-71-30 16 0.690 2014 776-1198-22 38 0.531 Megjegyzés: SDK és SDÉ jelölik a stabil part, míg LDK és LDÉ, pedig a lecsúszó partfal keleti és északi dőléskomponenseit. A pozitív értékek keleti, ill. északi irányba történő dőlést jelentenek. R2 a kiegyenlítés jóságát mutatja. Dunaszekcső Dunaszekcsőn, a Vár hegyen 2007 augusztusában létesített ünk egy geodéziai mozgásvizsgálati hálózatot, amelyet két fúrólyuk dőlésmérővel egészítettünk ki. Egy dőlésmérőt a partfal stabilnak tekinthető részén (S), a másikat, pedig a mozgó részén (L) helyeztük el. Ez utóbbi 2008. február 12- én lecsúszott és a dőlésmérőt a nagy mozgások miatt csak 2010-ben tudtuk újratelepíteni a lecsúszott részen. A 3. ábra a partfalat és a műszerek elhelyezkedését mutatja a 2008-as nagy csuszamlás után. TV1 és TV2 a talajvízszint regisztrálásának helyeit mutatja. Mivel a partfal geológiai felépítésének és a 2008-as csuszamlás és az azt követő mozgások leírása több helyen is megtalálható (.Kraft 2011, Mentes és társai 2012; Kaszás és Kraft 2009, Újvári és társai 2009), ezért itt csak 2011-től ismertetjük a partfal dőléseit és a hidrológiai vizsgálatok eredményeit. Ezt az is indokolja, hogy 2010-ben új mozgási folyamatok indultak meg a partfalnak ezen a szakaszán és egy új szakadási vonal jelent meg (3. ábra), amelyet több kisebb követett. Dunaszekcsőn a fúrólyuk dőlésmérőket úgy installáltuk, hogy az y tengelyűk északi irányba mutat, x tengelyük, pedig keleti irányba. A mért adatokat 2011. január 1. és 2015. március 15. között a 4. ábra mutatja. Látható, hogy a partfal dőlésének nincs egy jelentős hosszúidejü trendje. A mozgást inkább kelet-nyugat, ill. észak-déli irányú oszcilláló dőlés jellemzi. 93 92 91 90-120-160-200 'M) 2000 1000 0 H iS co o m03 CL D m> CD CL oooooooooooooooooooooooooo O^-OOOOOt-OOOOOt-OO t- CO LO N Ol o o o o o ^ (O io N o o o o cd cd cd cd cd cd CD CD CD CD CD CD CD CD CD CD 4. ábra. A dunaszekcsői magasparton 2011 és 2015 között mért adatok Figure 4. Data measured on the high bank in Dunaszekcső between 2011 and 2015 (Megjegyzés: LDK és LDÉ a lecsúszó partfal, SDK és SDÉ pedig a stabil partfal keleti és északi dőléskomponenseit jelölik. A plusz előjel keleti, ill. északi irányba történő dőlést jelent. TV1 és TV2 a tengerszint feletti talajvízszintek, DV a Duna vízszintjének változásai.) A többváltozós regresszió analízist az éves adatsorokon végeztük el, hogy az együtthatók változását a szakadási vonalak „fejlődése” során nyomon követhessük. A 2. táblázat mutatja, hogy a talajvíz hatása általában itt is egy-két nagyságrenddel nagyobb, mint a Duna vízszint változásának hatása. Az együtthatók azokban az években nagyobbak, amikor újabb szakadási vonalak jelentek meg, ill. amikor az egyes lesüllyedő blokkok mozgása
