Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szigyártó Zoltán - Váradi József: Javaslat az árvízi szükségtározók által tartott árvízszintekre
33 Szigyártó Z. és Váradi J.: Javaslat az árvízi szükségtározók által tartott árvízszintekre KHVM (2002). A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése. Koncepcióterv. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Budapest. OVF Elnöki Kollégiuma (1974). A 113/Koll./1974. számú határozata. Szigyártó Z. (1957). A hidrológiai események visszatérési ideje. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 47. évf. 4. sz. 325-329.0. Szigyártó Z (2005). Eljárás árvízi vésztározók üzemeltetésére. Szabadalom. Lajstromszám: 226 392, ügyszám: P 05 00376, 2005. április 11. Szigyártó Z. (2012a). A Kiskörei-tározó hatása az árhullámok ellapulására. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 92. évf. 2. sz. 25-31. o. Szigyártó Z. (2012b): A keverék-eloszlású évi legnagyobb jégmentes vízállások eloszlásának számítása. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 92. évf. 4. sz. 51-59. o. Szigyártó Z (2015a). Árvízi szükségtározók vízszint- tartó üzeme. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf. 1. sz. 19-25. o. Szigyártó Z. (2015b). Változó középértékű évi legnagyobb jégmentes vízállások illeszkedés-vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf. 1. sz. 31-34. o. Szigyártó Z. (2015c). Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai méretezéséhez. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf. 3. sz. 45- 62. o. Szigyártó Z.(2015). A Tisza nagyvízi vízjárása a múlt század elejétől napjainkig. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf. 4 sz. 19-20. o. Szigyártó Z.(2016). Alapadatok az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez és méreteik ellenőrzéséhez. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 96. évf. 4. sz. 20-25. o. Szigyártó Z., Rátky I. (2012): A vízszinttartás mellett levonuló árhullámok néhány törvényszerűsége. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 92. évf. 1. sz. 35-40. o. Váradi J. (2005). Ajánlás a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében készülő tározók mütárgyinak kialakításához (a Cigándi tározó műtárgyainak elemzése alapján). Összefoglaló dokumentáció. Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központ Szervezet. Budapest. VKKÍ - Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (2011). A vízkárelhárítási szakágazat szakmai alapelveinek és adatainak válogatott gyűjteménye. Víz és Környezeti Kárelhárítási Főosztály. Budapest, Kézirat. A SZERZŐK SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN Budapesten született 1926-ban. Középiskoláinak elvégzését követően az akkori (budapesti) Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnök és Építészmérnöki Karának Mérnöki Osztályára iratkozott be, ahol 1950-ben szerzett mérnöki diplomát. Ezzel egyidejűleg az Egyetem I. sz. Vízépítési Tanszékére kinevezték tanársegédnek. Ezt követően 1952-ben megpályázta az aspiránsi ösztöndíjat, s disszertációját megvédve 1958-ban kapta meg a műszaki tudományok kandidátusa címet. Már ezt megelőzően, 1955-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetbe (VITUKI) került, ahol először kutatóként, majd az igazgató mellett műszaki titkárként, később tudományos osztályvezetőként dolgozott. Ez idő alatt kutatóként elsősorban a különböző hidrológiai problémák megoldásával foglalkozott. Műszaki titkárként feladata az Intézet kutatási tevékenységének figyelemmel kisérése, ellenőrzése, az Intézet munkájával kapcsolatos tervek és beszámolók elkészítése. Itt szerezte meg a műszaki tudományok doktora (illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora) címet is. 1986-ban ment nyugdíjba ennek az intézetnek munkatársaként, mely szervezet neve ekkor Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) volt. Ezt követően, 1992-ig, mint nyugdíjas továbbra is a VITUK1- ban, változatlan munkakörben dolgozott, majd a vízrajzi munka fejlesztésével, a vízrajzi létesítmények tervezésével és ezek kivitelezésével kapcsolatos munkák elvégzésére két céget is alapított. Korának előrehaladtával cégeit a 2000-es évek végéig felszámolta, illetve eladta. Kutatói tevékenysége során hidrológia, hidraulika, mezőgazdasági vízgazdálkodási és ármentesítési problémák megoldásával foglalkozott, illetve feladata az ide vágó valószínűség-elméleti és matematikai-statisztikai problémák megoldása volt. Az utóbbi mintegy 20 évben pedig kizárólag a Tisza nagyvízi vízjárásával és ármentesítésével foglalkozik. Ez ideig több mint 200 tanulmánya, publicisztikáját és könyve került kiadásra. Sok elismerést és kitüntetést kapott. így a Magyar Hidrológiai Társaság Tiszteleti Tagja, Tiszteltbeli Mérnöki Kamarai Tag és Címzetes Egyetemi Tanár. A többi kitüntetés közül pedig kiemelkedik a legmagasabb polgári kitüntetés, a Magyar Érdemrend Tiszti Fokozata, melyet 90. életévében, meghatározó jelentőségű életműve elismeréseként kapta. VARADI JÓZSEF a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán 1974-ben szerzett diplomát. 1980-ig a VITUKI tudományos munkatársaként dolgozott, majd az OVH-ban, később a vízgazdálkodásért felelős minisztériumokban dolgozott vízkár-elhárítási főosztályvezetőként, illetve 2003-tól 2004-ig helyettes államtitkárként. Lemondása után a Bajai Eötvös József Főiskola docenseként, területi vízgazdálkodást tanított, majd az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet ügyvezető igazgatója lett, ahonnan 2007-ben a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Főigazgatójává nevezték ki. 2012-ben nyugdíjba vonult. Jelenleg az OVF Vízügyi Tudományos Tanácsának elnökeként tevékenykedik.
