Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szilágyi János Ede - Baranyai Gábor - Szűcs Péter: A felszín alatti vízkivételek liberalizálása az Alaptörvény és az európai uniós jog tükrében
17 Szilágyi J. E., Baranyai G. és Szűcs P: A felszín alatti vízkivételek liberalizálása az Alaptörvény és az európai uniós jog tükrében felszín alá jutatásában. Azután pedig a felszín alatti áramlások révén a vízben oldott szennyeződések horizontális, vagy akár vertikális irányú továbbterjedése megállíthatatlan. Az pedig közismert tény, hogy a felszín alatti szeny- nyezés eltávolítása igen drága és akár évekig tartó folyamat lehet. Sokszor egyáltalán nem is lehetséges. Ennek fényében kijelenthető, hogy ilyen mértékű kockázat nem vállalható a felszín alatti vízkincsünk védelme szempontjából. További veszélyt jelenthet, ha a vízbázisok fokozott védelmét elősegítő felszíni védőterületeken engedély nélküli kút létesül, amely a vízminőségi problémákon kívül akár káros hatással lehet a hatóságilag engedélyeztetett víztermelésre. A védettnek gondolt vízbázisok is komolyan veszélybe kerülhetnek, hiszen az engedély és bejelentés kötelezettség nélküli kutak láthatatlan és ellenőrizhetetlen csapdákat jelentenének a felszín közeli szennyeződések mélybe juttatásánál. Magyarországon a felszíni vizek és a talajvíz jelentős része is már jelenleg is olyan mértékben szennyeződött, hogy ivóvízként csak igen költséges vízkezelési és tisztítási eljárással lenne hasznosítható. A jelenlegi nem túl jó állapot kialakulásában eddig is jelentős szerepet játszottak a fentebb említett már meglévő illegális és rossz kialakítású és műszaki állapotú kutak. Nem véletlen, hogy évek óta szorgalmazza a hazai hidrogeológus társadalom, hogy az illegális, ezért ellenőrizhetetlen és jellemzően szakszerűtlen (kontár) kútfúrási tevékenység ellen lépjen fel a hatóság. 1. ábra. A vízbázisvédelmi program keretében kijelölt védőterületek (Forrás: VGT2) Figure I. Protected areas designated under the Water Resources Protection Program (Source: RBMP2) A MENTESÜLÉSI KEDVEZMÉNY (DEREGULÁCIÓ) A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ MAGYAR SZABÁLYOZÁS ÉS JOGGYAKORLAT TÜKRÉBEN Elöljáróban fontosnak tartjuk az arra való utalást, hogy a magyar jogban a felszín alatti vizek részleteiben kimunkált védelme - számos szabályozási előzmény ellenére is (lásd például a már hatályon kívül helyezett 33/2000. sz. kormányrendeletet) - lényegében meglehetősen új területe a vízvédelmi jognak. Mindemellett a felszín alatti vizek szabályozása az elmúlt években nem egyszer került a közérdeklődés illetve vizsgálatok középpontjába. A Köztársasági Elnök észrevételei a felszín alatti vizek szabályozása kapcsán A területtel kapcsolatos anomáliákra szemléletesen világított rá a termálvíz visszasajtolásának - több éven át tartó - kérdése is, amikor is egy 2009-es törvényjavaslat kapcsán még az akkori Köztársasági Elnök, Sólyom László is fontosnak tartotta, hogy megszólaljon az ügyben, sőt, visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra az elfogadott törvényjavaslatot. A Köztársasági Elnök akkor több szempontból is körbejárta a termálviz visszasajtolása alóli mentesítésre vonatkozó jogalkotói elképzeléseket, és elviekben maga sem tartotta kizártnak azt megfelelő, szak
