Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Borics Gábor - Ács Éva - Boda Pál - Boros Emil - Erős Tibor - Grigorszky István - Kiss Keve Tihamér - Lengyel Szabolcs - Reskóné Nagy Mária - Somogyi Boglárka - Vörös Lajos: Magyarország fontosabb vizeit érintő problémák, beavatkozások és a jelenlegi állapot áttekintése
94 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. flóra és fauna is kifejezett különbséget mutat a tározó medencéi között. A növényzet borítottsága jelenleg a tározó teljes felszínének körülbelül 50%-a. A tározó vízinövény vegetációjában a súlyom, a gyékény és a nád a fő állományalkotó. A Kiskörei-víztározó - változatos természetes környezetével - egy horgász paradicsom, mely egész évben magas fogási arányt biztosít. A vízmélység nagy variációi, a cikk-cakkos csatornák és a tározó nyugodt vize sok féle halnak biztosít ideális élőhelyet. A legtöbb Magyarországon őshonos halfaj megtalálható és viszonylag könnyen ki is fogható itt. A Kiskörei-víztározó a vízimadarak fontos élőhelye mind fészkelési, mind vonulási időszakban. A Kiskörei-tározó a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll, melyen belül egy északi és egy déli védett területet különböztetünk meg (19. ábra). Az északi védett terület a kb. 3400 ha kiterjedésű Tiszafüredi madárrezervátumot foglalja magába, mely a Tiszavalki-meden- cében helyezkedik el. 1993-tól nemzeti parki terület. Fő rendeltetése a fészkelő madárközösségek védelme a területen, illetve a kiemelkedő jelentőséggel bíró élőhelyek, mint például a Háromágú, a Hordódi-Holt-Tisza vagy a Nagy-morotva fenntartása. A déli védett terület kb. 3600 ha kiterjedésű és a Poroszlói és a Sarudi-medencében helyezkedik el. 1996-ban csatolták a Nemzeti Parkhoz a területet, s fő rendeltetése a kiemelkedő jelentőséggel bíró élőhelyek védelme, mint például a Csapói- vagy az Óhalászi-Holt-Tisza. A védett területekre szigorú természetvédelmi, vízi rendészeti és horgászati előírások vonatkoznak. A védett területek a Ramsari-egyezmény hatálya alá tartoznak, illetve mint a HNP részterületei, 1999 óta a világörökség részét képezik. A víztározó ökológiai állapotát a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Regionális Laboratóriuma monitorozza. A tározó medencéinek feltöl- tődését mederkotrással és a vegetáció vágásával szabályozzák, így a tározó működése és a szolgáltatásai fenn- tarthatóak. 19. ábra. A Kiskörei Tározó természetvédelmi területe Figure 19. Kisköre Reservoir (nature reserve area) ÖSSZEGZÉS Habár számos bizonyíték van rá, hogy a középkorban az emberi tevékenységnek erőteljes hatása volt a Kárpát-medencében található vizekre, a folyók és tavak széleskörű átalakítása csak a 19. században kezdődött meg. Az Alföld egykor csaknem 20%-át borító, nagy kiterjedésű vizes élőhelyeket megszüntették, a nagy tavak - mint például a Balaton és a Fertő - vízszintjét stabilizálták. Megtörtént a nagy folyók, a Duna és a Tisza, valamint ezek mellékfolyóinak szabályozása és csatornák, gátak kiterjedt rendszerét hozták létre a lakóhelyek biztonsága, a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés fejlesztése érdekében. A 19. század végére alakult ki a meglévő vízhálózat, mely hidrológiai szempontból sikeresen látta, ill. látja el funkcióját. A múlt század második felétől azonban, a növekvő ipar, az iparosodott mezőgazdaság, a vizek túlhasználata jelentős szeny- nyezéseket eredményezett a folyókban és tavakban, ami komoly fenyegetést jelentett az egészséges vízi ökoszisztémák számára és veszélyeztette a vízkészletek felhasználását. Amint az a fentiekből kiderül, e problémák megoldása olyan intézkedéseket igényel, amelyek specifikusan a szennyezés és a vízterek típusához igazodnak. E törekvések hatására a felszíni vizek minősége jelentős mértékben javult Magyarországon. Azonban számos probléma még nem megoldott. A globális felmelegedés jó néhány új nehézséget eredményez, mint például kiszámíthatatlan csapadékmennyiség és az ezzel együtt járó vízszintingadozás az álló- és folyóvizekben vagy az idegenhonos növény- és állatfajok megjelenése, melyek nem csak a flóra és fauna őshonos elemeit veszélyeztetik, hanem komoly vízminőségi és egészségügyi problémákat is okoznak. Ezek a jelenségek nagy kihívást jelentenek a közeljövőben a vízügyi, környezet- és természetvédelmi ágazatok számára. IRODALOMJEGYZÉK Acs E. (2007). A Velencei-tó bevonatlakó algáinak térés időbeli változása, kapcsolata a tó ökológiai állapotával. (Spatial and temporal change of epiphytic algae and their connection with the ecological condition of shallow Lake Velencei (Hungary) Acta Biol. Debr. Oecol. Hung., 17: 9— 111 Aradi Cs., Göri Sz. és Lengyel Sz. (2003). Az Egyek- Pusztakócsi mocsárrendszer. Pp. 277-306. In: Teplán 1. (szerk.). A Tisza és vízrendszere I-II. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián: A Területfejlesztési Program tudományos alapozása. A Tisza; 4. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. Aradi Cs. és LengyelSz. (2003). A Tisza-mente természetvédelme és környezetvédelme. Pp. 263-275. In: Teplán I. (szerk.). A Tisza és vízrendszere I-II. Magyarország az ezredfordulón: Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián: A Területfejlesztési Program tudományos alapozása. A Tisza; 4. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. Borics G., Abonyi A., Várbíró G., Padisák J. és T- Krasznai E. (2015). Lake stratification in the Carpathian basin and its interesting biological consequences. Inland Waters, 5(2): 173-186. Borics G., Lukács B. A., Grigorszky L, László-Nagy Z., Bolgovics A., Szabó S. és Várbíró G. (2014). Phytoplankton-based shallow lake types in the Carpathian basin: steps towards a bottom-up typology. Fundamental and Applied Limnology/Archiv für Hydrobiologie, 184(1): 23-34. Borics G., Nagy L., Miron S., Grigorszky I., László- Nagy Z.. Lukács B. A., G-Tóth L. és Várbíró, G. (2013).
