Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Borics Gábor - Ács Éva - Boda Pál - Boros Emil - Erős Tibor - Grigorszky István - Kiss Keve Tihamér - Lengyel Szabolcs - Reskóné Nagy Mária - Somogyi Boglárka - Vörös Lajos: Magyarország fontosabb vizeit érintő problémák, beavatkozások és a jelenlegi állapot áttekintése
90 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. irányába mozdítja, még az EU VKI törekvéseinek is ellentmond. Atározott víz gyors (500-1000 L.sec"1 feletti) bevezetésével olyan áramlási viszonyok alakulnak ki, amelyek az iilcdékfelszint borító sérülékeny algabőrt felszakítják (13. ábra). Az ilyenkor felszabaduló kénhidrogén oxidáló- dásával nagy területre kiterjedő, kénkiválással kísért anaerobia jön létre (14. ábra), ami olyan mértékű lehet, hogy azt a tó érintett lápi területe egy vegetáció perióduson belül alig heveri ki, gyakorlatilag képtelen teljesen regenerálódni. 13. ábra. Elszakadozott algabőr Figure 13. Undressed algae 14. ábra. Kén kiválás a tó DNY-i részén Figure 14. Sulphur precipitation in the southwest part of the lake A tó keleti részének a Vereb-Pázmándi vízfolyáson át a vízgyűjtőről érkező tápanyagterhelését a Kápolnásnyék- nél ideiglenesen létesített nádas-szűrő volt hivatott csökkenteni, ami a vízfolyás mikrobiális terhelését ugyan kiszűri, de továbbra is nagy terhelést jelent a tó keleti (Fürdető) részére, s így ez a Velencei-tó legtápanyagdúsabb területe. Bár a mesterséges vízpótlás és a vízszint természetes rendeződése mára már a Velencei-tó vízminőségét kedvező irányba változtatta, az elmúlt évtizedek rámutattak arra, hogy a tó törékeny biológiai rendszerének mélyebb ismeretére és védelmére feltétlenül szükség van. Szikes tavak A szikes vizek kémiai karakterét a nátrium- hidrogénkarbonát/karbonát dominancia, az átlagosan alacsony szalinitás (hyposaline) és az erős lúgosság (pH >9) jellemzi, amely egyértelműen megkülönbözteti őket a tengerektől független szárazföldi sósvizektől. A szikes tavak megtalálhatók minden kontinensen, de elterjedésük világszerte csak szűkebb földrajzi régiókra korlátozódik. Eurázsiában a Kárpát-medence (Ausztria, Magyarország és Szerbia területe) a szikes tavak elterjedési területének nyugati határa, ettől keletre is csak szórványosan, bizonyos ázsiai régióban találhatók meg. A jellegzetes szikes tavak általában nagyon sekély (vízmélység >1 m) és változó vízfelületű (nyílt víz 1-200 ha), lefolyástalan, időszakos (asztatikus) állóvizek, melyek különböző kifej lődésü geológiai üledékrétegeken (eolikus, alluvilális) alakultak ki a Kárpát-medence sajátos hidrogeológiai és kontinentális klimatikus adottságai között, a pleisztocén végén és a ho- locén elején. Állapotukat és elterjedésüket jelentősen befolyásolták az utóbbi két évszázad antropogén hatásai. A szikes tavak a felszín alatti vízrendszerek felszíni kiáramlási területein, zárt vízrajzi (endorheic) medencékben találhatók. Vízkészletüket a felszín alól történő feláramlás határozza meg, amely meghaladja a felszíni vízgyűjtőről és a csapadékból származó vízmennyiséget. Az időszakos szikes tavak legfontosabb ökológiai kritériumai az alábbiak (Boros és társai 2013): • Sekély, időszakos nyílt vízfelület, kiszáradás esetén kopár mederfelszín, ahol a rögzült és lebegő makrofiton állomány, illetve iszapnövényzet gyér vagy hiányzik. • A nátrium-hidrogénkarbonát/karbonát dominancia. • Az éves átlagos sótartalom meghaladja az 1 g.L' >-t. • A karakter sziki növény- és állatfajok jelenléte. A szikes vizek ionösszetételét tekintve a leggyakoribb a szódás (Na-HCCF) alaptípus, de emellett az anionokat tekintve a szódás-kloridos és szódás-szulfátos altípusok is előfordulnak. A nátrium mellett néha a magnézium is megjelenik másodlagos domináns kationként. A szalinitás széles határok között, a szub- (0,5-3 g.L-1) és hyperszalin (>50 g.L"1) tartományban változik, míg a pH-t tekintve a 8-10- es értékek jellemzőek. A szikes tavak lúgossága mellett a sok szervetlen lebegőanyag okozta zavarosság (Secchi mélység 0,5-30 cm), a polyhumic oldott szerves széntartalmuk, továbbá a hipertróf tápanyag ellátottságuk miatt egy különleges vízi- és vizes élőhely ökoszisztémát képviselnek Magyarországon (Boros és társai 2013, 2014, 2017). A szikes tavak biológiai sokfélesége (biodiverzitása) kisebb sótartalmuk miatt általában magasabb, mint a kontinentális sósvizeké. A fenéklakó és planktonikus közösségek, a jellegzetes növény-, és állatvilág összetétele tükrözi a szódatartalom, a zavarosság és trofitás erős strukturáló szerepét. Időszakos jellegük miatt állandó halpopuláció nem tud kialakulni ezekben a vizekben. A szikesekhez köthető különleges biodiverzitás megőrzése tekintetében Magyarországnak jelentős nemzetközi kötelezettségei vannak. A szikes tavak az EU
