Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon
Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon 73 A vízvédelmi szabályozás korszerűsítése természetesen Magyarországon sem egy lezárt folyamat. Részben továbbra is folyamatosan meg kell felelni a közösségi joganyag egyre fejlődő követelményeinek. Ebben az EU szintű jogalkotási folyamatban Magyarország, mint tagország aktívan részt is vesz, illetve az új vagy módosított szabályozás hatályba lépése esetén továbbra is követelmény a hazai jogharmonizáció. Ezen túlmenően is, időközönként szükséges a szabályozások korszerűsítése, pl. a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek eredményeire alapozva az intézkedési programok végrehajtásának biztosítása érdekében. VÍZVÉDELMI INTÉZMÉNYRENDSZER A vízügyi igazgatási és hatósági rendszer működése hosszú múltra tekint vissza Magyarországon. A vízminőség-védelmi jellegű tevékenységekkel a szabályozási környezet kialakulását követően kezdtek el intenzíven foglalkozni az illetékes szervezetek. Az 1950-60-as években a vízügyi igazgatási és vízjogi engedélyezési rendszerrel foglalkozó regionális vízügyi igazgatóságok (12 db) láttak el ilyen jellegű feladatokat, a szervezet- rendszeren belül kialakitott “vízminőségi felügyelet” keretében. Később külön vízminőség-védelmi osztályok is létrejöttek ugyanebben a szervezeti rendszerben, melyeken belül laboratóriumi és mintavételi csoportok is megalakításra kerültek. A regionális szervezeti egységek felett a másodfokú hatósági és a szakmai koordinációs tevékenységet az Országos Vízügyi Hivatal, mint vízügyi főhatóság gyakorolta. Az 1980-as évek végétől kezdődően napjainkig a vizminőség-védelmi szakterülettel foglalkozó területi szervezeteket több alkalommal átszervezték, elsősorban a környezetvédelmi és vízügyi feladatok változó kormányzati hovatartozását követve. A vízügy és a környezetvédelem főhatósági irányítási szintjét előbb 1987-ben egyesítette, majd egy évvel később - 1988-ban - minisztériumi szintre emelte az aktuális kormányzat és jött létre a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. A két ágazathoz tartozó hatósági szervezeteket ezt követően szintén összevonták, és létrejöttek a környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségek. A parlamenti választások után, 1990-ben ismét szétválasztották a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi hatáskört, mind minisztériumi, mind hatósági szinten is. A környezetvédelmi törvény előírásaira épülő vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok a környezetvédelmi tárcához, illetve az irányításuk alatt működő felügyelőségekhez kerültek. Ugyanakkor a vízügyi törvény felhatalmazásán alapuló vízügyi igazgatási feladatokat, valamint a víziközmű fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat a vízgazdálkodásért felelős minisztérium látta el a továbbiakban. A területi igazgatási feladatokat ellátó vízügyi igazgatóságok voltak a vízhasználatok engedélyezését végző vízügyi hatóságok. A környezetvédelmi felügyelőségek társhatóságként voltak bevonva a vízügyi engedélyezési eljárásokba. A 2002-es új kormányalakítás során ismét egy tárcához (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) kerültek a környezetvédelmi és vízügyi feladatok, és 2005-ben olyan integrált regionális “zöld” hatóságok jöttek létre, amelyek a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási tevékenységeket is ellátták. Gyakorlatilag ez a feladatmegosztás 2013-ig fennmaradt, amikor is először a „hagyományos” vízgazdálkodási feladatok (árvízvédelem, területi vízgazdálkodás, vízjogi engedélyezés) került át a Belügyminisztérium hatáskörébe, majd egy évre rá, 2014. elején a vízgyűjtőgazdálkodási és vízvédelmi hatásköröket is átvette a belügyi tárca. A regionális területi szervezetrendszert is ennek megfelelően szervezték át. Jelenleg a vízügyi feladatellátás az alábbi szervezeti rendszerben történik Magyarországon:- A vízgazdálkodási törvényen alapuló vízgazdálkodási és a környezetvédelmi törvény felhatalmazásán alapuló vízvédelmi feladatokért, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért a belügyminiszter a felelős.- A vízvédelmi és vízügyi hatósági feladatokat a belügyminiszter irányítása alá tartozó megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon létrehozott hatósági egységek látják el, másodfokon az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el.- A területi operatív vízügyi igazgatási feladatokat a 12 regionális vízügyi igazgatóság látja el, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai irányítása mellett. Ezek a szervezetek felelősek a vízgyűjtőgazdálkodási tervezési feladatokért is, és működtetik a vízrajzi (mennyiségi) mérőhálózatot is.- Az állami vízminőségi monitoring méréseket, mintavételeket továbbra is a környezetvédelmi hatósági mérőhálózat látja el (összesen 7 labor), a megyei Kormányhivatalokhoz tartozóan, a Miniszterelnökség irányítása alatt.- Egyes, a vizek hasznosításával és védelmével kapcsolatos feladatok más tárcák felelősségi köréhez tartoznak. A környezetvédelmi szabályozásért, így pl. a környezeti hatásvizsgálati eljárások, az egységes környezethasználati engedélyezés szabályainak meghatározásáért, az OKIR rendszer működtetéséért, a környezeti kármentesítési program koordinálásáért a Földművelésügyi Minisztérium, mint a környezetvédelemért felelős tárca felel. A szolgáltatott ivóvíz minőségének ellenőrzéséért, valamint a fürdővizekkel kapcsolatos szabályozási és ellenőrzési feladatokért az Emberi Erőforrás Minisztériuma alá tartozó népegészségügyi hatósági hálózat a felelős, mely szintén a megyei kormányhivatali rendszerhez tartozik. A víziközművek üzemeltetéséért, a szolgáltatás megfelelő biztosításáért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltató Hivatal a felelős. Korábban a vízügyi ágazat rendelkezett tudományos kutatóintézeti háttérbázissal is. A Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) 60 éven keresztül magas színvonalon szolgálta ki az államigazgatás ilyen irányú igényeit és jelentős szerepet játszott a vízminőségvédelmi intézményrendszer kialakításában, fejlesztésében is. Az intézet működését 2012-ben végelszámolással megszüntették, melynek következtében komoly szakmai űr keletkezett a vízgazdálkodás és környezetvédelem területén. A környezetvédelmi háttérintézményi feladatokat ellátó másik szervezet, a Környezetgazdálkodási
