Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Ligetvári Ferenc: Az öntözés szerepe
65 AZ ÖNTÖZÉS TERÜLETI BŐVÍTÉSI LEHETŐSÉGEI Országos öntözési felmérés A Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködve a Magyar Agrárgazdasági Kamarával országos felmérést végzett 2014 első negyedévében a mezőgazdasági termelők között (gazdálkodók, mezőgazdasági szövetkezetek, vállalatok) annak megállapítására, hogy jelenleg van-e vízjogi engedélyük és öntöznek-e, ill. terveznek-e öntözést. 4000 kérdőívet töltöttek ki egy erre a célra kifejlesztett internetes honlapon. A 3. táblázat bemutatja az országos öntözési felmérés összefoglaló eredményeit (OVF 2014). Szakértői vélemény A hosszú életű, 95. életévében 2016 márciusában elhunyt, rubin diplomás vízépítő mérnök Budavári Kurttal folytatott eszmecserék eredményeként fogalmazódott meg három gondolat (Budavári 2013). Ad 1.) A Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszereinek egyike a Nagykunsági Öntözőrendszer, amely a legnagyobb kapacitással rendelkezik. Az 1968-ban megépült főcsatorna nagy mennyiségű víz szállítására alkalmas. Önmagában is lehetőséget biztosít, hogy közvetlen vízkivétellel a csatlakozó területeken az öntözés elvégezhető legyen. A főcsatornától távolabbra fekvő területek (az öntözőtelepekből összeálló öntözőfurtök) vízellátása a leágazó csatornák építésével oldható meg. így csak néhány csatorna kiépítése válik szükségessé, amely mintegy 300.000 ha öntözését tenné lehetővé. Megvalósítására a világ népélelmezésének széleskörű nemzetközi igénye esetén kerülhet sor. A Tisza-tóból - amely a vízlépcső által visszaduz- zasztott víztömeget jelenti - kiágazó Jászsági Öntöző Főcsatornát teljes hosszában kellene megépíteni, a hozzákapcsolódó fürtcsatornákkal egyetemben. A főcsatorna első 20 km-es szakasza 1968-ig elkészült. Megvalósulása esetén 250 000 ha válna öntözhetővé. Ad 2.) Vásárhelyi javaslata szerint a Tisza szabályozásának része a Csongrádi Vízlépcső megépítése. Az utókor továbbgondolása az Alpári tározó megvalósulása, amely révén a Déli-Tisza-tó jönne létre, amelynek hatása az Orosházi Löszhátig elnyúlna. Hangsúlyozandó, hogy Kisköréhez (Tisza-tóhoz) hasonló többcélú szolgáltató rendszer révén, gazdag természeti környezet alakulhatna ki. Ad 3.) Kiváló talajtani adottságok következtében a magyar öntözésfejlesztés legeredményesebb gazdaságának tekinthető a Mezőhegyesi Ménesbirtok. A 6.000 hektáros területen a vetőmagtermesztés az öntözéssel vált megbízhatóvá. Az itteni területek vízellátását a Trianoni Szerződés is tartalmazza. A csapadékszegény években előfordult, hogy csak a felső 60 cm nedvesedett át, így elképzelhetetlen lett volna nagy értékű terméket előállítani. Az itteni talajokban meglévő tápanyag hasznosulása érdekében kiemelten fontos a folyamatos vízellátás. Az öntözőrendszer továbbra is az erdélyi vízkészletre alapozottan működhetne. Bővítéséhez már 1974-ben kijelölték a vízforrás helyszínét, ahol a hegyvidéki víztározó és a kapcsolódó főcsatorna helyezkedne el. A határt Battonya közelében keresztezné a nyomvonal. A jelenlegi vízszállítás során az induló vízkészlet 50%-a jut el az öntözendő táblákhoz. A Ligetvári Ferenc: Az öntözés szerepe víztakarékosság érdekében burkolt csatornák vagy zárt vezetékek alkalmazása javasolt. Öntözés szennyvízzel Az átlagos években elegendő csapadék hullik a magyar mezőgazdaság számára, de hosszú időtartamú aszályok esetében nincs elegendő tartalék a tározókban, hogy az igények kielégíthetőek legyenek. Emiatt nagyon fontos, hogy a megvalósítható lehetőségeket feltárják, amellett, hogy csak a csapadékra és a felszíni vizekre támaszkodjanak. Két lehetőség adódik. Egyik, hogy felszín alatti vizet használjanak, beleértve a rétegvizeket. A másik megoldás lehet a kezelt szennyvíz hasznosítása. Ennek a módszernek hasznosítása a világ száraz övezeteiben egyre inkább elterjedőben van. Izraelben például 85%-a a szennyvizeknek hasznosul, főleg öntözésre. A mezőgazdasági termékekhez ez a módszer teljesen megfelel, még a szigorú brit élelmiszer-biztonsági előírásokat is figyelembe véve. Ami Görögországot és Olaszországot illeti, ezek az országok is igénybe veszik a tisztított szennyvizeik 12-16% -át hasznos célra. Egyes afrikai országokban a kezeletlen szennyvizet tápanyagként használják a növények részére. Magyarországon a szennyvízöntözés ötlete visszavezethető a 20. század elejére. A Magyar Királyi Kísérleti Limnológiai és Szennyvíztisztási Intézet számára szabadalmaztatták ezt 1906. február 3-án egy királyi rendeletben, melyet Darányi Ignácz (1849-1927) földművelésügyi miniszter javasolt Landgraff János (1857- 1930) halászati ellenőr kezdeményezésére. Az első kísérleteket rétek tápanyag biztosításával kapcsolatosan végezték, de az eredményeket nem igazán használták széles körben. Az igazi fejlődés az 1960-as években indult el. Ezúttal a nedvességhez hozzászokott nyárfákat ültettek többnyire a szennyvíztisztító telepek közelébe. A 10 és 15 éves kor között kivágott fákat jól tudták hasznosítani. Azonban a nagy lombozatú és szerény gyökérzetü 25-30 éves fák áldozatai lettek a viharos szeleknek. A növény- termesztés területén a vetőmag termelők kihasználták a lehetőséget, mivel a termékeik nem váltak az élelmiszer- lánc részeivé. Jelenleg az optimális választás az energia növények termesztése és szennyvízzel való öntözése. Az árasztó öntözés jónak bizonyult a rizstermelésben és fel lehet használni a fű, a nád és a fatermesztés területén. Az árasztó öntözési módszer alkalmazásával a megújuló energiaforrásokat jelentősen növelni lehet, mivel a termék tárolható hosz- szabb ideig (akár több hónapig). A mechanikailag tisztított szennyvíz öntözésre való felhasználása hozzájárul a biomassza termeléshez, és ezzel fontos szerepet játszik a energia árának csökkentésében. A szennyvízre alapozott ener- gianövény-termesztés adná a sikeres biomassza előállítást. Még nálunk is. 30 éven keresztül minden évben vágható /kézzel/, darabolható /kézzel/, csomagolható /kézzel/, a szociálisan rászoruló időseknek szétosztható /kézzel/, tehát a klasszikus közfoglalkoztatást erre lehetne alapozni. Ugyanolyan támogatást érdemelne, mint az erdőtelepítés. A legsivárabb homoki területeken és minden település határában - a leghitványabb földeken - eredményesen végez
