Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Ligetvári Ferenc: Az öntözés szerepe
62 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. és a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges vízmennyiség, másodlagosan az ipari-fejlesztéshez, valamint az ivóvíz ellátásához szükséges vízmennyiség biztosítása. A tároló kétszeresére növeli a Tisza ezen szakaszán az augusztusi mértékadó természetes vízhozamot és közel háromszorosára a magyar mezőgazdasági vízhasználatok részére felhasználható vízhozamot. jól választott technikai fejlesztésekkel a korlátozott vízkészletek ellenére jól működő mezőgazdaságot sikerült megvalósítania. Az ilyen adottságok között élők akkor tudnak sikeresek lenni, ha a gazdák és a kutatók elhatározásával felépítenek egy virágzó mezőgazdaságot egy olyan országban, amelynek fele sivatag, de tudatában vannak a földek igazi értéke mindig a hasznosítás mikéntjén múlik. A vízlépcső és a főművek öntözővízzel ellátható közvetlen hatásterülete 300 000 ha, ezenfelül öntözésfejlesztési lehetőséget nyújt a Körös-völgyi és tiszalöki rendszerekben, további 150 000 ha hatásterületen. Az öntözőmüvek a közvetlen hatásterületen három önálló öntözőrendszert látnak el öntözővízzel: a böge és a tárolómenti, a nagykunsági és a jászsági öntözőrendszereket (6. ábra). Az öntöző főművekhez kapcsolódó ún. másodrendű főművekjuttatják el a vizet az üzemekben létesülő öntözőtelepekhez, öntözőberendezésekhez és a halastavakhoz. Ilyen másodrendű főművek az egyes öntözőrendszerek főcsatornái és a Tiszafüred -Kocsi tároló. 6. ábra. Az öntözőrendszerek és azok főcsatornáinak elhelyezkedése Figure 6. The location of the irrigation systems and their main channels Ezen követelmények teljesítése segíti a hátrányos ökológiai adottságú térségekben élők fennmaradását. Ennek egyik példája Izrael. A kényszerűség hozta magával, hogy a vízszegény területből - évtizedek kitartó munkájának eredményeként - sikeres mezőgazdasági vállalkozások jöjjenek létre. (Természetesen vannak más iparágak, amelyek nagyszerű fejlődést mutattak, példaként említhető a finnek előretörése a távbeszélők gyártásában). De a víz- hasznosítás területén az arid országok/államok jártak, ill. járnak elől. Említhetjük Kaliforniát vagy Ausztráliát is, azonban ők az utóbbi időben a „követő” állam szerepét valósítják meg. Izrael sikere a mezőgazdaságban egy hosszú harc eredménye a durva, súlyosbító körülményekkel szemben, de A MAGAS JÖVEDELMEZŐSÉG ELÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGE ffazánkban a mezőgazdaság fontos szerepet játszik a lakossági alapvető (búzából-kenyér, kukoricából-húsfélék) élelmiszerek előállításában. A megtermett búza (5 millió tonna esetén) nagy biztonsággal fedezi az egymillió tonnás hazai igényt. További egymillió tonna is megfelel az étkezési kategóriának. A többi viszont a takarmány készletet növeli. Kétségtelenül igaz, hogy a mezőgazdaság elsődleges feladata az alapvető élelmiszerek előállítására, az ún. köz- étkeztetéshez szükséges termékek előállítása. Azonban a magas szintű emberi teljesítmények elérése érdekében a szervezetnek az ásványi anyagokban és a vitaminokban is az optimális mennyiséget kell biztosítani. Ennek érdekében törekedni kell a változatos étkezésre, amely főleg a kertészeti növények fogyasztása révén érhető el. A kertészeti növények többsége rövid élettartamú. A növényi test szerkezete lágy összetételű, amely azt eredményezi, hogy a termesztési körülmények változása jelentősen hat annak teljesítményére. Az optimális feltételek megteremtése révén képes az általunk elvárt növekedésre, terméshozatalra és magas tápértékű béltartalom elérésére. Ennek érdekében elengedhetetlen a növényi vízigényről való gondoskodás. A zöldségnövények rövid tenyészideje alatt folyamatosan gondoskodni kell a vízellátásról, mert szemben a fás növényekkel, a jelentkező csapadékhiányos időszak megakadályozza az elvárt hozamszint elérését. A gyümölcs ültetvények vízzel történő ellátása ugyancsak kiemelten fontos, mivel a tenyészidőszakban jelentkező terhelések (fagyhatás, magas hőmérséklet stb.) megakadályozhatják az adott év terméshozamát, de gyengítik a következő évre felkészülés (rügydifferenciálódás) lehetőségét. A kertészeti növények öntözése hazánkban eléggé korlátozott. Az 1. táblázat bemutatja, hogy 2013-ban 62.470 ha zöldséges felületet öntöztek, de ebből a szántóföldi termesztési technológiával müveit csemegekukorica 30 000 hektárját levonva szomorú értéket kapunk. Az öntözött területek hozamát vizsgálva megállapítható, hogy az öntözött növények kétszeres eredményt produkálnak. Az öntözött területeken 1,15 M Ft/ ha bevétel jelentkezik, míg az öntözetlen 0,6 M Ft/ha-t értek el. Ez ugyanakkor igazolja a kertészek hozzáértését az optimális vízadagoláshoz. A gyümölcstermesztési eredményeket a 2. táblázat mutatja be. Az alma és a meggy lényegesen kiemelkedik a többi fajta közül. Az elért eredmények igazolják az öntözéses termesztés pozitív hatását, mivel az öntözetlen gyümölcsös (1 M Ft/ha), míg az öntözött ennek kétszeresét (2,23 M Ft/ha) állította elő.
