Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Juhász Endre - Major Veronika: A szennyvizek összegyűjtésének és tisztításának helyzete Magyarországon
53 Juhász Endre és Major Veronika: A szennyvizek összegyűjtésének és tisztításának helyzete Magyarországon csatornahálózat fejlesztése révén megvalósult Budapest teljes körű csatornázottsága és szennyvíztisztítása. 13. ábra. Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (1,35 millió LE) (Fotó: URL1) Figure 13. The Central Waste Water Treatment Plant of Budapest (1.35 million PE) (Photo from URL1) Magyarországon napjainkra már minden településre bevezették az ivóvizet, a háztartások 95%-ának van hozzáférése a hálózathoz A 14. ábra a közüzemi ivóvízvezeték- és szennyvizgyűjtő- hálózatba bekapcsolt lakások arányának javulását mutatja. A fejlesztések eredményeként 1990 és 2015 között számos településen új szennyvíztisztító infrastruktúra épült ki. így a közműolló 2015- ben 85% körüli értékre záródott. 100.0 80.0 60.0 40.0 20.0 0.0 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 Ev 14. ábra. A közüzemi ivóvízvezeték- és szennyvízgyűjtőhálózatba bekapcsolt lakások aránya (Forrás: URL2) Figure 14. Percentage of dwellings connected to public water supply and sewerage networks (Source: URL2) Emellett 1990 után jelentősen javult az összegyűjtött szennyvizek kezelési foka is. Míg 1990-ben a szennyvizek 54%-a csak mechanikai kezelés után jutott a befogadóba, 2013-ra már a telepek 75%-a harmadik tisztítási fokozattal is rendelkezett (15. ábra). A 2000 és 2015 közötti ugrásszerű fejlődés árnyoldalakat is hordozott. Az EU tagállamainak meg kell felelnie az EU Települési Szennyvízkezelési Irányelvének. Bár a 2000 LE feletti települések szennyvízelvezetése és kezelése már közelíti az Irányelvben megfogalmazott elvárásokat, a 2000 LE alatti kistelepülések helyzete azonban még zömében megoldatlan. A napi vízfogyasztás az 1990-ben mért 160 1/fő/nap mennyiségről napjaikban már a felére csökkent, amely komoly üzemeltetési, illetve fenntarthatósági problémákat okoz. A beruházások eredményeképpen jelentős szennyvíz- tisztító kapacitás épült ki. Azonban a szennyvíztisztító rendszerek alacsony - főleg hidraulikus kapacitás tekintetében - kihasználtsággal működnek (16. ábra), a csökkenő vízhasználat, a lassú rákötési hajlandóság és a túltervezések miatt. Mint mindenütt a világban, Magyarországon is igen nagy nehézséget okoz a kezelt szennyvíziszapok hasznosítása, annak ellenére, hogy a kibocsátott iszapok szeny- nyezőanyag tartalma sehol sem haladja meg az Uniós határértékeket. A nagyobb telepek esetében természetes az energetikai hasznosítás, ám a termőföldre való bármilyen formában történő kijuttatásának legnagyobb gátja a változó jogi és finanszírozási környezet. Az évente keletkező, mintegy 190-200 ezer t iszap szárazanyag elhelyezése jelenleg kritikus. A 2011. évi CCIX. víziközmű törvény hatályba lépését követően megkezdődött a szektor piaci struktúrájának átalakítása. A víziközmü-szolgáltatók száma a 2011-es közel 400-ról 2015-re 42-re csökkent. A jelenlegi működési környezetben (rezsicsökkentés, fedezet nélküli adóterhek) a csökkenő bevételek és a növekvő ráfordítások mellett a víziközmű ágazat elérte hatékonyságnövelési mozgásterének határát. A rezsicsökkentés és a közmüadó 2014-re veszteségessé tette a víziközmű-szolgáltatási szektort (URL3). 54% 2000 1990 2013 2010 Kezeletlen szennyvíz Csak mechanikailag kezeit Biológiailag is tisztított III. tisztítási fokozat 15. ábra. Különböző technológiákkal tisztított szennyvíz arányának alakulása (tisztított szennyvíz %-ában) (Forrás: URL3) Figure 15. Ratio of different waste water treatment level (in percentage of total treated waste water) (Source: URL3)
