Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Papp Mária - Ritvayné Szomolányi Mária - Szalay Miklós - Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes: Vízellátás Magyarországon
Papp Mária, Ritvayné Szomolányi Mária, Szalay Miklós, Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes: Vízellátás Magyarországon 39 2. ábra. Átlag csapadék és megújuló vízkészlet a Duna vízgyűjtő országaiban (Forrás: FAO AQUASTAT2015) Figure 2. Average precipitation and renewable internal freshwater resources in the Danube region countries (Source: FAO AQUASTAT 2015) (Average precipitation - átlag csapadék: Renewable internal fresh water resources total - országon belüli megújuló vízkészlet összesen: Total water resources - összes vízkészlet) Ami az éghajlatváltozást illeti, Magyarország érintett a levegő, és ennek következtében a vizek hőmérsékletének várható emelkedésében, hosszan tartó aszályokkal és alacsony vízhozamokkal kell számolnunk, párosulva romló árvízi trendekkel és lefolyási helyzetekkel. Mivel a magyar vízszolgáltató szektor erősen függ a rendszeres csapadéktól és hőmérséklet függő fogyasztástól, ezek a változások veszélyeztethetik az infrastruktúra jó állapotát és a bevételek biztonságát a jövőben. Bár intézkedéseket tettek ezek enyhítésére, mégis olyan kihívásokat jelentenek, amelyekkel nehéz szembenézni még professzionális szinten is. A klímaváltozás egyik várható következménye többek között az, hogy a vízkészletek (J. ábra) elérhetősége csökken. A rendelkezésre álló készletek csökkenése mellett az igények megmaradnak, sőt várhatóan nőni fognak. Ebből következik, hogy egyre több olyan vízigény lesz, amelyet csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem lehet kielégíteni. A vízhiányok elkerülése ezért szükségessé teszik készleteink és az igények alakulásának a jelenleginél sokkal részletesebb ismeretét, és a céltudatosabb vízgazdálkodást, törekedve • a fokozottabb vízvisszatartásra, vizeink jobb hasznosítása érdekében • a takarékosabb vízhasználatra, a víz hatékonyabb felhasználására, • vizeink állapotának fokozatos javítására, • magasabb színvonalú víz- és víziközmü- szolgáltatásra, csapadékvíz-gazdálkodásra, mindezt elviselhető fogyasztói vízdijak mellett. A vízgazdálkodás feladata, hogy a XXI. század eszközeivel segítse az alkalmazkodást, csökkentve a szélsőséges jelenségek káros hatásait, miközben kiegyensúlyozottan tudja biztosítani a társadalom számára nélkülözhetetlen vizet térben és időben, ahol és amikor szükség van rá. A MAGYARORSZÁGI VÍZI KÖZMŰ SZOLGÁLTATÁS FEJLŐDÉSE A történelmi múlt A közműves vízellátás kiépítésének technikai-gazdasági feltételei a 17-18. század folyamán jöttek létre és terjedtek el, jellemzően elsősorban az iparosodó nyugat-európai nagyobb városokban. Magyarországon a később kezdődött iparosodás következtében ez a folyamat csak a 19. század második felében indult el. Az iparosodás nem csak az ipartelepek vízellátását kívánta meg, hanem az egyre növekvő városi lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását is szükségessé tette (4. ábra). * 4. ábra. Duna-víz árus a pesti utcán a 19. század végén Figure 4. Danube water vendor on the streets of Pest at the end of 19'h century Az 1860-as években jelentek meg nagyobb városainkban az első vízmüvek. A társadalmi igényre a polgári demokrácia kiteljesedésével egyre érzékenyebben reagált a helyi és az országos politika, az ivóvízellátással kapcsolatos gondokat igyekezett megfelelő jogi, pénzügyi és szervezeti döntésekkel megoldani. Jellemző példája ennek a pesti vízmű első változatának 1868-as megépítése.
