Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Ijjas István: Az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai az EU-ban és Magyarországon
30 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. belül 11 prioritási területre osztották. Minden prioritási terület tevékenységeit a Duna vízgyűjtő két országa közösen koordinálja. Két olyan prioritási terület van a 11 között, amelyek szinte teljes egészükben vízgazdálkodási fejlesztéseket tartalmaznak. A 4. Prioritási terület célja “a vizek minőségének megjavítása és megőrzése”, ami tulajdonképpen a VK1 szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedéseinek a végrehajtását jelenti. Ezen a területen a tevékenységeket Magyarország és Szlovákia közösen koordinálja. Az 5. Prioritási terület célja “a környezeti kockázatok kezelése”, ami magába foglalja az árvíz- és belvízkockázat kezelést, az aszálykezelést, klímaalkalmazkodást és a nem vízzel kapcsolatos természeti katasztrófák kezelését is. Ezen a prioritási területen Magyarország Romániával közösen koordinálja a tevékenységeket. A koordináló országok a vízgyűjtőn osztozó többi ország és az érintettek széles körének bevonásával szervezik a prioritási területek fejlesztési céljainak elérését biztosító projektek megfogalmazását, kiválasztását és megvalósítását. A 4. és 5. Prioritási területen kívül még van több olyan prioritási terület is, amelyben vízgazdálkodási fejlesztések folynak. Magyarország azokban a fejlesztésekben is részt vesz. A magyar vízgazdálkodás múltbeli és jelenlegi eredményeinek elismerését jelenti az, hogy mindkét, legnagyobb részben vízgazdálkodási fejlesztésekkel foglalkozó prioritási terület társkoordinátorai lettünk. A Duna Régió Stratégia erőssége, hogy nemcsak a VKI szerinti környezeti célok elérését, hanem a “teljesen integrált” vízgazdálkodást is támogatja, hiszen az 5. Prioritási terület (és néhány egyéb prioritási terület) keretében megvalósuló vízgazdálkodási fejlesztések elsősorban gazdasági és szociális célok elérését szolgálják. A VÍZVÉDELMI POLITIKA ÉS A SZEKTOR POLITIKÁK INTEGRÁLÁSA A vízvédelmi politika és a belvízi hajózási politika integrálása A Nemzetközi Duna Védelme Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River - ICPDR, Bécs) - illetve pontosabban a Duna vízgyűjtőn osztozó országok vízgazdálkodásért és környezetvédelemért felelős minisztereinek értekezlete - megegyezett abban, hogy a Duna vízgyűjtőjén a vizek állapotát leginkább veszélyeztető tevékenység a mezőgazdasági termelés, a hajózás és a vízerő-hasznosítás. Ezért a legfontosabb integrálási feladat a vízvédelmi politika integrálása az ezekre a területekre vonatkozó szakpolitikákkal. Az ICPDR a Duna Bizottsággal (Danube Commission, Budapest) és a Nemzetközi Száva Vízgyűjtő Bizottsággal (International Sava River Basin Commission, Zágráb) együttműködve 2007-ben nemzetközi dialógust kezdeményezett a környezeti szempontból fenntartható hajóút fejlesztés alapelveiről. Az érdekeltek széleskörű bevonásával lefolytatott, egy évig tartó dialógus eredménye “A belvízi hajózás és a környezetvédelem fejlesztésének alapelvei a Duna vízgyűjtőjén” Közös Nyilatkozat (Joint Statement on Guiding Principles for the Development of Inland Navigation and Environmental Protection in the Danube River Basin) nevű egyezmény (ICPDR-DC-ISRBS 2007). A Közös Nyilatkozat olyan alapelveket és kritériumokat fogalmaz meg a víziót fejlesztési projektek tervezéséhez és megvalósításához, amelyek elősegítik a hajózás és a környezet érdekei közötti konfliktus feloldását. A Közös Nyilatkozatot nemzetközi szinten mérföldkőnek tekintik a belvízi hajózás fejlesztésében a Duna régióban és jó példának tekintik egész Európa számára. A Közös Nyilatkozatban megfogalmazott alapelvck és kritériumok gyakorlati alkalmazásának elősegítéséhez készítették a “Fenntartható víziót fejlesztés jó gyakorlatai” című kézikönyvet (ICPDR 2010, EC 2012a). A vízvédelmi és vízerő-hasznosítási fejlesztési politika integrálása - A fenntartható vízerőhasznosítás tervezés és működtetés jó gyakorlatai Széleskörű társadalmi részvétellel, az energia- és környezeti igazgatás képviselőinek, a vízerő-hasznosítási ágazat szakembereinek, valamint a civil szervezetek, a környezeti mozgalmak és a tudományos élet képviselőinek a bevonásával dolgozták ki a “Fenntartható vízerő- hasznosítás fejlesztés a Duna vízgyűjtőjén (Guiding Principles on Sustainable Hydropower Development in the Danube Basin) című kézikönyvet (ICPDR 2012, 2013a, 2013b) és a stratégiai tervezési módszert (7. Keret). 1. keret. Új vízerő-hasznosítási fejlesztések stratégiai tervezési módszere 1) A Megújuló Energia Cselekvési Tervhez és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez kapcsolódó stratégiai tervezési módszer kétszintű értékelésre, nemzeti/regionális szintű értékelésre és az azt követő projekt-szintű értékelésre épül. 2) Az első lépés azoknak a folyószakaszoknak a meghatározása, amelyeken nemzeti/regionális rendelkezések vagy egyezmények tiltják a vízerő-hasznosítás fejlesztését. A második lépésben a többi folyószakasz értékelése történik egy értékelési mátrix és a javasolt osztályozási rendszer alapján. 3) A nemzeti/regionális értékelés olyan eszköz a hatóságok számára, amellyel a vízerő-hasznosítás fejlesztését olyan helyekre irányíthatják, ahol a legkisebb negatív környezeti hatásokra lehet számítani. Ezt a vízerő-hasznosítás és az élővilág igényeinek integrálásával, világos és átlátható döntési folyamatok elősegítésével érhetik el, beleértve az energiagazdálkodás, valamint a környezeti és tájképi szempontok figyelembe vételét. 4) A nemzeti/regionális értékelés hasznos és előnyt jelent a környezeti és víz szektor, valamint a vízenergia szektor számára is, mert növeli a döntési folyamat várható eredményének előrejelezhetőségét, és átláthatóvá teszi azt, hol valószínű az, hogy a tervezett projektet engedélyezik. 5) Amíg a nemzeti/regionális értékelés inkább általános természetű, a folyószakaszok alkalmasságát mutatja meg potenciális vízerő-hasznosításra, a projekt szintű értékelés részletesebben és mélyebben értékeli a tervezett projekt várható hasznait és hatásait, és választ ad arra a kérdésre, hogy az adott helyen a projekt megvalósítható-e. A projekt szintű értékelés az új vízerőtelep engedélyezési eljárásához készül, és így természetesen nagymértékben épül a tervezett projekt jellemzőire. Forrás: ICPDR 2012, 2013a, 2013b
