Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Ijjas István: Az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai az EU-ban és Magyarországon
24 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. Az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai az Európai Unióban és Magyarországon Ijjas István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3. (E-mail: ijjas. istvan@epito. bme.hu) Mottó “Országos hydrotechnikával még egy nemzet sem díszeskedik, ámbár ez okvetlen szükséges tudomány egy mívelt országnak vizeire nézve, nehogy azok regulatiojában ideoda dolgoztatván: az az minden tekintet nélkül az egészre, későbben egyik munka a másiknak akadályává legyen” (Beszédes József 1831). Kivonat A tanulmány bemutatja, hogy milyen jó példákkal, módszerekkel, a mai gyakori nemzetközi szóhasználat szerint milyen “jó gyakorlatokkal” tudja segíteni Európa, a Duna vízgyűjtő országai és Magyarország az integrált vízgazdálkodás gyakorlati alkalmazását. A tanulmány fő üzenete az, hogy az európai és magyarországi vízgazdálkodás fenntarthatóságában nagyon fontos szerepe van az EU Víz Keretirányelve (VKI) szerinti vízgyűjtő-gazdálkodásnak, ami nagyon sokféle dolog integrálását írja elő a vizek jó állapotának biztosítása érdekében. Rámutat azonban a tanulmány arra is, hogy “teljesen integrált” vízgazdálkodásra van szükség, ami jóval több a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodásnál, mert azt jelenti, hogy nemcsak a vizek jó állapotát biztosító intézkedéseket kell megtervezni és megvalósítani, hanem a gazdasági és szociális céloknak megfelelő vízgazdálkodással kapcsolatos igények kielégítését biztosító intézkedéseket is. A tanulmány fő célja az integrált vízgazdálkodás (IVG) Magyarországon alkalmazott jó gyakorlatainak áttekintése. Tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja és az ország teljes területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, az IVG jó gyakorlatait három szinten tárgyalja: az EU, a Duna vízgyűjtő és Magyarország szintjén. A vizek jó állapotát az EU tagállamainak a Víz Keretirányelvben kötelezővé tett előírások alapján kell biztosítaniuk. Az ehhez szükséges, vízgyűjtő szinten alkalmazandó intézkedéseket a Duna vízgyűjtőn osztozó országoknak közösen kell megtervezniük. A tanulmány hangsúlyozza az IVG jó gyakorlatainak szükségességét. Áttekinti az IVG történetét, alkalmazásának jelenlegi helyzetét és a jövőben várható kihívásait. Foglalkozik a víz- és környezeti politikák integrálásának jó gyakorlataival az EU szintjén, a nagy folyók vízgyűjtőjén és a makrogazdasági régiókban, valamint a vízvédelmi politika fenntartható belvízi hajózási és vízerő-hasznosítási fejlesztési politikával való integrálásának a Duna vízgyűjtőjén kialakított jó gyakorlataival. A fenntartható hajózás és vízerő-hasznosítás Magyarországon nem olyan fontos téma jelenleg, mint más európai országokban. Az ezek tervezéséhez kialakított jó gyakorlatok azonban más vízgazdálkodási feladatok (például víztározás, öntözés stb.) területén is jól alkalmazhatók, ezért foglalkozik velük a tanulmány. A “teljesen integrált” vízgazdálkodás kontra Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodás témakör tárgyalása szintén fontos része a tanulmánynak, mert ezen a téren jelenleg sok a félreértés Magyarországon és külföldön is. Kulcsszavak Integrált vízgazdálkodás, vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv, integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai, Duna vízgyűjtő BEVEZETÉS A tanulmány fő célja az integrált vízgazdálkodás (IVG) magyarországi történetének, jelenlegi helyzetének, a jövőben várható kihívásainak és az alkalmazott jó gyakorlatainak bemutatása. Magyarország az Európai Unió tagállama és az ország egész területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Az EU tagállamai a vízgazdálkodásuk jelentős részét egységes alapelvek és szabályok szerint végzik, a Duna vízgyűjtő országai pedig közösen tervezik meg az intézkedési programokat a csak vízgyűjtő szintű intézkedésekkel kezelhető, jelentős vízgazdálkodási problémák megoldásához. Ezért a tanulmány az IVG Magyarországon alkalmazott jó gyakorlatait három szintre osztva tárgyalja: az EU tagállamok által közösen, EU szinten, a Duna vízgyűjtőn osztozó országok által a Duna vízgyűjtő szintjén, és a nemzeti szinten, a hazai sajátosságoknak megfelelően alkalmazott jó gyakorlatokra. A tanulmány eredetileg a Hidrológiai Közlönynek a Budapest Water Summit 2016 (Budapesti Víz Világtalálkozó 2016, a továbbiakban BWS 2016) alkalmából, angol nyelven megjelentetett különszámába készült (Ijjas 2016), azzal a céllal, hogy bemutassa, hogy milyen jó gyakorlatait alkalmazzuk Magyarországon az IVG-nek, külön ismertetve azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket az EU tagállamai egységes elvek és szabályok alapján alkalmaznak, illetve amelyekkel a Duna vízgyűjtőn osztozó országok közös intézkedési programokat határoznak meg. A tanulmány készítéséhez alapul szolgált a Global Water Partnership (Víz Világhálózat, továbbiakban csak GWP) felkérésére készített helyzetkép az IVG alkalmazásáról a Közép- és Kelet-Európai országokban (GWP 2015), amelynek e cikk szerzője az egyik fő szerzője volt. Az IVG-nek a világ több régiójában való alkalmazásáról készült hasonló helyzetkép, de Európa teljes területéről nem. A Közép-Kelet-Európai helyzetkép legtöbb megállapítása azonban az egész EU-ra igaz, és ezt ez a tanulmány is tükrözi. A Közép- Kelet-Európai helyzetkép (GWP 2015) alcíme, "Integrált vízgazdálkodás kontra Víz Keretirányelv”. Ez azt fejezi ki, hogy bár világviszonylatban is egyedülálló, nagyon fontos, és sok mindent sokféleképpen integrál az EU víz politikáját érvényesítő legfontosabb jogszabály, a Víz Keretirányelv (VKI) és az ennek előírásai alapján készített vízgyűjtő-gazdálkodási terv, de az igazi, “teljesen integrált” vízgazdálkodás még sok egyéb dolog, szempont, szektor-politika integrálását is igényli. Ez a tanulmány az igazi, teljesen integrált vízgazdálkodás Magyarországon, Európában és a Duna vízgyűjtőjén alkalmazott, a BWS2016-ra készült tanulmányban {Ijjas 2016) bemutatott jó gyakorlataival foglalkozik. A BWS2016-ra készített tanulmány azt mutatta be, hogy mit tanulhat a szerző szerint Európától és Magyar
