Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Pálmai Tamás, Selmeczy Géza Balázs, Szabó Beáta, G.-Tóth László, Padisák Judit: A Microcystis flos- aquae fotoszintetikus aktivitása a Balaton keleti medencéjében 2015 nyarán
75 A Microcystis tlos-aquae fotoszintetikus aktivitása a Balaton keleti medencéjében 2015 nyarán Pálmai Tamás*, Selmeczy Géza Balázs*, Szabó Beáta*, G.-Tóth László**, Padisák Judit*,*** *Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Limnológia Intézeti Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. **MTA ÖK, Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3. ***MTA-PE Limnoökológiai Kutatócsoport, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Kivonat Az elmúlt 100 évben a Balaton algásodását többször több faj is előidézte. Az Aphanizomenon flos-aquae és a Cylindrospermopsis raciborskii mellett több esetben Microcystis fajok is okoztak vízvirágzást. A vízoszlopban vertikális helyzetét változtatni képes Microcystis 2015 augusztusában több helyen felszíni vízvirágzást okozott a Balaton keleti medencéjének északi partvonala mentén. A populáció a fajra jellemző napszakos vertikális vándorlást mutatta, nagyobb algatömeg délutánonként jelent meg a víz felszínén. A begyűjtött minták fotoszintetikus karakterisztikáját 8 hőmérsékleten (5-40°C) és 9 fényintenzitáson (0-1900 gmol m‘2 s'1) oldott oxigén koncentráció mérésével vizsgáltuk. A fitoplankton mennyiségi vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a biomassza több mint 98 %-át a Microcystis flos-aquae tette ki. Méréseink azt mutatták, hogy a biomassza specifikus maximális produkció a hőmérséklet növelésével nőtt, a legnagyobb produkciót a legmagasabb mérési hőmérsékleten és nagy fényintenzitás mellett tapasztaltuk. Fénygátlást csak alacsonyabb hőmérsékleten észleltünk. Eredményeink alapján - a szakirodalommal összhangban - a balatoni M. flos-aquae populáció magas hőmérséklet- és fényintenzitás preferenciáját állapítottuk meg. Kulcsszavak Microcystis flos-aquae, vízvirágzás, Balaton, fotoszintetikus karakterisztika Photosynthetic activity of Microcystis flos-aquae in the eastern basin of Lake Balaton in the summer of 2015 Abstract A number of water-blooms were observed in Lake Balaton caused by different algal species years (eg: Aphanizomenon flos-aquae, Cylindrospermopsis raciborskii, some Microcystis species) during the last hundred. In August 2015, surface blooms were observed in the eastern basin of Lake Balaton, caused by a cyanobacterium Microcystis flos-aquae. Diurnal migration the population was also observed: surface scums typically appeared on the lake surface in the afternoons. Photosynthetic characteristic of a surface scum sample was determined at 8 different temperatures (5-40°C) and 9 different light intensities (0-1900 pmol m‘2 s"1) with LDO method. Quantitative analysis of phytoplankton sample showed that more than 98% of the biomass was provided by Microcystis flos-aquae. According to the results of our measurements, the biomass specific maximal production (PB,nax) increased by increasing temperatures. The P8^* was the highest at the highest temperature and light intensity. Photoinhibition was observed only at the low temperature range. In accordance with the literature results, we found a high light intensity and temperature preference of M. flos- aquae. Keywords Microcystis flos-aquae, Lake Balaton, photosyntethic activity, surface blooms BEVEZETÉS A Balaton fitoplanktonjának vizsgálata és a planktonikus algaközösségek mennyiségi változásainak rendszeres vizsgálata az 1930-as években kezdődött ( Entz és társai 1937). Magyarország első vízvirágzással kapcsolatos közleménye a Microcystis aeruginosa és a M. flos-aquae fajokhoz köthető: a két faj tömeges megjelenését 1934. augusztus 11-én a tihanyi Biológiai Kutatóintézet előtti Kis-öbölben tapasztalták (Entz és Sebestyén 1942). 1953- ban a Ceratium hirundinella biomasszájának jelentős növekedését mutatták ki a Balaton vizében (Sebestyén 1953). Balatonboglár partjainál 1960 nyarán először az Anabaena flos-aquae f. jacutica, majd a Microcystis flos- aquae okozott ún. „szórt” vízvirágzást. Utóbbi faj további lokális elszaporodását észlelték 1961. szeptember 17-19. között (Hortobágyi 1962). Jelentős mértékű és hosszan tartó vízvirágzás 1966. szeptemberében a Keszthelyi öbölben alakult ki, amelyet egyetlen cianobaktérium faj, az Aphanizomenon flos-aquae okozott (Hortobágyi és Kárpáti 1967). 1982, 1992 és 1994 nyári hónapjaira a Cylindrospermopsis raciborskii egész tóra kiterjedő tömeges elszaporodása volt jellemző (Padisák 1997). 2015 augusztusában a Balaton keleti medencéjének északi partján több helyen is felszíni Microcystis vízvirágzás jelentkezett. A populáció a Microcystis fajokra jellemző napszakos vertikális vándorlást mutatta, nagyobb algatömeg a délutáni órákban jelent meg a víz felszínén. A tartósan magas fényintenzitás számos cianobaktérium elterjedését limitálja eutróf ökoszisztémákban, ezzel szemben a Microcystis kolóniák - lebegésregulációjuk révén - képesek a növekedésükhöz optimális fényviszonyok felkutatására. A nemzetség megjelenése tehát nincs szigorú kapcsolatban az eutrofizálódás fokával, fajait megtalálhatjuk mezotróf, eutróf és hipertróf környezetben egyaránt. Munkánk során a Balaton keleti medencéjének északi partján felszíni vízvirágzást okozó M. flos-aquae minta fotoszintetikus karakterisztikájának meghatározását végeztük el.
