Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Ilyés Csaba - Turai Endre - Szűcs Péter: 110 éves hosszúságú hidrometeorológiai adatsorok ciklikus paramétereinek vizsgálata

68

Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz.

Ezek a következőek, az átlagos relatív amplitúdó érték szerinti sorrendben:

1 éves 0,5 éves 4,92 - 5,00 éves 1,13-1,15 éves

I, 2 - 1,21 éves 3,42 - 3,67 éves 0,4 - 0,43 éves 2,36 - 2,39 éves 4,17 - 4,5 éves

II, 75 - 13,67 éve

2.8 - 3,17 éves

6.08 - 6,25 éves 7,58 - 7,67 éves

AY(T)max = 94,16 % AY(T)max= 61,97% AY(T)max= 28,61 % AY(I)max= 23,14% AY(I)max= 23,08 % AY(T)max= 22,83 % AY(T)max= 22,76% AY(T)max= 21,85% AY(T)max= 20,88 % AY(T)max= 19,34% AY(T)max= 17,35 % AY(T)max= 15,21 % AY(T)max= 10,56%

Az eredményekből látható, hogy az éves ciklus egyértelműen a csapadék időbeli alakulásában a legdominánsabb, míg a féléves második helyen szerepel a többi eredményhez képest magas relatív amplitúdó értékkel. Az éves adatok vizsgálata alapján az 5 éves ciklus volt az időjárás alakulását leginkább meghatározó, itt harmadik helyen szerepel, amiket egy év körüli peridus idővel rendelkező ciklusok követnek közel azonos, 20 % körüli értékkel. A legnagyobb periódus idővel rendelkező országos ciklus a 12 év körüli, mivel a nagyobb periódus időkben már akkora különbségeket tapasztaltunk az állomások eredményei között, ami alapján azokat azonosnak már nem lehetett tekinteni.

Az eredményeket összevetve korábbi vizsgálatokkal azt tapasztaltuk, hogy ezen ciklusok nagy részét korábbiakban is megtalálták regionális vizsgálatokkor. A nagyobb periódus idővel rendelkező ciklusok közül az 5; 3,6; 6,4-6,5; 7,4 és a 14,3 éves ciklusokat szintén kimutatták, amikor a Bükk-Mátra területére végeztek el hasonló számításokat (Kovács F. és Túrái, 2014a). Ezek alapján elmondható, hogy ezen ciklusok valóban reprezentálják az ország csapadékviszonyait.

Havi csapadékösszegeket vizsgáltunk egy korábbi, Nyírség területére elvégzett kutatásban. Az ott elvégzett számításokhoz két Kelet-Magyarországi kisváros 52 éves havi adatsorát használtuk, amikben a 1; 0,5; 0,4-0,43; 1,13-1,15; 2,38 éves ciklusok szintén szerepeltek (Ilyés et al., 2015).

Napi csapadékösszegek

A hosszú távú változások vizsgálatához a napi csapadékösszegeket használtuk, arra a két kérdésre keresve a választ, hogy az évek folyamán hogyan változott az éves ciklus hossza, illetve a regisztrátumokból kimutatható legnagyobb periódusidővel rendelkező ciklus hogyan változott.

Amennyiben a Föld globális hidrológiai ciklusában tapasztalható változás, az mindenképp hatással van a csapadék időbeli alakulására. A közelmúltban számos cikk bemutatta, hogy a hidrológiai ciklus gyorsul, illetve rövidül, a bolygó éghajlata változékonyabb lesz, és a csapadék éven belüli megoszlása több helyen

változik (Stocker et al., 2013; Bates et al., 2008), amely például jelentősen növelheti az árvízi kockázatokat.

A 110 év (40177 nap) hosszúságú adatsort 4 egyenlő hosszúságú időszakra osztva vizsgáltuk, amik a következők:

1. 1901. január 1. - 1928. július 2.

2. 1928. július 2. - 1956. január 1.

3. 1956. január 1. - 1983. július 2.

4. 1983. július 2. -2010. december 31.

Mind a négy regisztrációs időszak egyenként 10045 mintát tartalmaz, a mintavételi köz 1 nap, a Nyquist frekvencia ekkor 2 nap.

Debrecenben az éves ciklus alakulásában minimális változást tapasztaltunk, az első és utolsó időszakban azonos hosszúságú, (366,6 nap) míg az évszázad közepén kis mértékben rövidebb volt (364,4 nap). Az amplitúdó érték is minimális változást mutat, 12 %-al növekszik.

Budapest esetében kismértékű növekedés tapasztalható, 366,5 napról 366,9 napra, de a második időszak rendelkezik a legnagyobb éves ciklusokkal (368 napos periódus idővel), mindemellett négy egymástól nagy mértékben különböző amplitúdó került kiszámításra, ami a 20. század csapadékviszonyainak nagymértékű diverzitását mutatja.

Pécsett egy kis mértékű csökkenés mutatható ki,

366,8 napról 365,7 napra, habár a harmadik időszak rendelkezik a leghosszabb éves ciklussal, ami 366,9 nap, míg a második a legrövidebbel, 363,7 nap. Az amplitúdóban enyhe növekedés mutatható ki.

Szombathelyen hasonló eredményt hozott a számítás, a leghosszabb éves ciklus az utolsó időszakban található (365,9 nap), míg a másodikban a legrövidebb (364,4 nap). Ennél az állomásnál az amplitúdóban csökkenés mutatkozik.

Az eredmények azt mutatják, hogy az éves ciklus változásában monotonitás egyáltalán nem mutatható ki, mind a periódusidő, mind az amplitúdó esetén. Több esetben enyhe növekedés volt az amplitúdóban, kivéve Szombathely városát, ahol csökkenést mutattunk ki. Összességében kijelenthető, hogy az éves ciklus nem mutat változást a vizsgált 110 év alatt, mindvégig egy hibahatáron belülinek tekinthető kis intervallumban mozgott a 365-366 napos periódusidő közelében.

Az idősorokban fellelhető leghosszabb periódusidővel rendelkező ciklus elemzése más eredményt mutatott. Debrecenben a leghosszabb ciklus 5576 napról 4386 napra csökken, a második időszakban a leghosszabb a ciklus, ott 5930 napos. Az amplitúdóban is hasonló változást tapasztaltunk, az első és második időszak között megduplázódik, de utána lecsökken a legkisebb értékére, 306,4225 mm/365 napra. Budapest esetében közel felére csökkent ez a ciklus, a leghosszabb a harmadik időszakban volt. Pécsen a debrecenihez hasonló eredmény mutatkozott a perió-