Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Konecsny Károly - Gauzer Balázs - Varga György: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló hóviszonyok fő jellemzői
Konecsny K. - Gauzer B. - Varga Gy.: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló... 57 21-25. és március 26-31. között 20-80 mm az ötnaponkénti hóvízegyenérték adatokból számított átlagos napi olvadási intenzitások esetenként meghaladták a 15 mm/napot (8. ábra). A Mátrában lévő napi adatokkal rendelkező állomásoknál 50-60 mm/nap intenzitás is előfordult. A gyors olvadás következtében keletkezett hóié mellett a lefolyás kialakulásában fontos szerep jutott az időszakban regisztrált viszonylag jelentős esőknek is. Március és április hónapokban a sokévi átlagnál szinte mindenhol 10-50 %-kal több csapadék hullott. A hóolvadás időszakában, a legtöbb eső március 23- án, 31-én, április 1-én, 4-7-én, 12-17-én hullott. A napi maximális csapadékösszeg meghaladta a 30 mm- t, sőt helyenként a 60 mm-t is (pl. Biharfiireden március 30-án). A VITUKI adatai alapján, részvízgyűjtőnként összesítve a március 25-április 20. időszakban a Körösökön 155 mm csapadék volt, a Szamos- Krasznán 135 mm, a Maroson 113 mm, a Felső- Tiszán 106 mm, a Bodrogon 91 mm, a Sajó-Hernádon 72 mm. 8. ábra. Az ötnaponként elolvadt hó mennyiségének (a) és az olvadás napi intenzitásának (b) alakulása 2006. március 11 és április 5 között Figure 8. Five-day snow melt by a) volumes and b) daily intensity between 11 March and 5 April 2006 A Hargita hegységben-, a Nagy-Küküllő (a Maros mellékfolyója), Székelyvarság állomás adatai azt mutatják, hogy a gyors felmelegedést követő legintenzívebb olvadás napjaiban számottevő, eső formájában jelentkező csapadéktevékenység is bekövetkezett, ami a hóié mellett hozzájárult a lefolyás növekedéséhez. Március 20-án, Székelyvarságon 100 mm hóvízegyen- értéket mértek, ami április 5-ig olvadt el. Március 21. és április 5. között, a 100 mm hóléhez 59 mm eső adódott, tehát összesen 159 mm víz került a rendszerbe, amelynek egy része a Nagy-Küküllőt táplálta, másik része elpárolgott, beszivárgott a talajba. A vízgyűjtő terület 1000 m feletti részein számottevően, akár 2-3-szor nagyobb hóvízegyenérték lehetett, mint az aiig 700 m-es szinten lévő Székelyvarságon, hiszen a vizsgált 15 nap alatt lefolyt vízmennyiség 190 mm volt (31 mm-el több mint a számított vízbevétel). Ha 0,45-0,50 lefolyási tényezőt feltételezünk, a Nagy-Küküllő Székelyvarság feletti vízgyűjtő- területén a hóié és eső összege elérhette a 380 mm-t. Ezzel egy időben, ehhez hasonló, sőt helyenként szélsőségesebb hidrometeorológiai és vízjárási helyzet alakult ki a Tisza vízgyűjtő szinte mindegyik hegyvidéki részvízgyűjtőjében és ez az egyidejűség nagymértékben hozzájárult a folyó középső és alsó-, illetve szakaszán az eddigi maximális vízszinteket meghaladó tetőzésű árvíz kialakulásához. A Felső-Tiszán március 29-31-én, a Szamoson március 30-31-én, a Bodrogon március 30-április 6. között, a Körösökön március 30- április 2., a Maroson március 30-április 2. között észlelték a maximumokat. A Tisza középső és alsó szakaszán április 8. (Tokaj) és április 22. között (Szeged és Szolnok) voltak a vízállás tetőzések. TÁJÉKOZTATÁSI ÉS ELŐREJELZÉSI TEVÉKENYSÉG A hatékony árvízvédekezés egyik alapvető feltétele az, hogy időben készüljenek tájékoztatók, figyelmeztetések, riasztások, hidrológiai előrejelzések a várhatóan kialakuló veszélyhelyzetről. Az érvényes Árvízi Hidrometeorológiai Szabályzat (ÁHSZ) előírásai szerint, a Tisza vízrendszer folyóira vonatkozó tetőzési előrejelzésekért a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok (VÍZIG) a felelősek, míg a folyamatos lefolyás előrejelzés a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálat feladata. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a fentiekkel összefüggő tevékenységeket, szem előtt tartva azt, hogy az árvíz alatt kiadott előrejelzések elemzése és értékelése kívül esik vizsgálódásunk keretein. A hazai mérési adatok, és a nemzetközi adatcsere szabályzatok alapján megérkező ukrán, román, szlovák állomások adatai, valamint esetenként az informális úton beszerzett adatokat felhasználva, a VIZIG-ek vízrajzi csoportjai, a mérési napot követő napon készítenek hótájékoztatót. A FETIVIZIG vízrajzi csoportjánál, ahol már évtizedek óta folynak hóvízkészletből történő előrejelzést célzó vizsgálatok, az utóbbi években a hóadatok területi eloszlását, szöveges tájékozta
